Négy nap alatt nyolc áldozat

2000.08.01. 14:13
Az M0-ás körgyűrű léte jelenlegi állapotában önmagában véve útépítési nonszensz. Nem autópálya, mert azok leállósávján nem szokás százhússzal előzni, de nem is gyorforgalmi út, hiszen nincs rajta sem jelzőlámpa, sem alárendelt kereszteződés. Egy biztos: csaknem minden héten meghal rajta valaki. Az utóbbi időben a kormány új szempontok szerint szelektálta a magyarországi autópályákat. Vannak fizető és nem fizető szakaszok, más-más forrásokból lehet egy utat építeni és fejleszteni. Az adott utakkal kapcsolatos építő jellegű tevékenységeknek megvannak a maguk kijelölt felelősei, akik előszeretettel hárítják át a problémás kérdéseket egy másik kijelölt felelősre. . Keddre virradóra ketten égtek benn egy autóban, a hétvégén hat fiatal vesztette életét. Az út közben nem épül.

Veszélyes tehermentesítés
A halálgyűrű - ahogy az utóbbi időben mondani szokás - egy félig befejezett háromsávos autópályadarab. Építését az állam több szakaszban rendelte meg azzal a céllal, hogy legyen egy Budapestet elkerülő, az M1, az M7 és az M3-as autópályákhoz egyaránt csatlakozó körgyűrű, amely tehermentesítené az amúgy is túlterhelt budapesti utakat. 1989-ben megépült a gyűrű első, majd 1994-ben a második szakasza. Az M0-ás azonban máig befejezetlen. A koncepció szerint hatsávos autópálya lesz, ha elkészül, jelenleg azonban ennek mindössze a fele, egy-egy forgalmi sáv és a hozzájuk tartozó leállósávok üzemelnek. A pályán így, félkész állapotban is óriási a forgalom naponta, az autósok irányonként egy-egy sávon és a hozzátartozó leállósávon mehetnek. Az egymással szembe futó keskeny aszfaltsávokat csupán egy dupla fehér vonal választja el egymástól. Aki itt ütközik, általában meghal. Az M0-ás körgyűrűn kevés a koccanásos baleset.

Az út második szakaszának emlékezetes - ökörsütéses és lovas kocsis örömködéssel egybekötött - átadása óta az M0-ás továbbépítése félbemaradt. Kovács Tibor, az útszakasz üzemeltetési igazgatója az Index érdeklődésére elmondta, hogy az M0-áson gyakori balesetek miatt az üzemeltetők időnként jelzik a Közlekedési Minisztériumnak (KHVM), hogy kéne pénz a továbbépítésre, vagy legalább az úgy nevezett New Jersey-típusú sávelválasztó kövekre és az útszakasz megvilágítására, de a bejelentésekkel érdemben eddig senki sem foglalkozott.

Négy nap alatt nyolc áldozat
A hétfő éjjeli halálos baleset nem az első, és várhatóan nem is az utolsó a fővárost elkerülő ,,halálút" történetében. Alig néhány napja, július 28-án, pénteken hat halálos áldozatot követelt a szigetszentmiklósi szakaszon történt karambol. Az akkor szerencsétlenül járt Ford Transit utasai közül ketten súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedtek. Keddre virradóra egy osztrák mikrobusz két utasa égett benn az autójukban, amikor belerohantak egy lassító teherautóba.

Július 14-én a törökbálinti leágazásnál történt végzetes karambol: akkor egy teherautóval karambolozott egy Ford Fiesta személygépkocsi, amelynek vezetője életét veszítette. Az M0-s autóút veszélyeiről számos cikk, beszámoló és elemzés jelent meg az utóbbi években, s az illetékesek már korábban döntöttek például arról, hogy megkezdik az M0-s forgalomszabályozási és információs rendszerének, a Marabunak - Management of Road Traffic Around Budapest - kiépítését.

Eszerint négy csomópontban (köztük éppen a szigetszentmiklósinál) építik ki az áthaladó járműveket érzékelő és számláló adatgyűjtő hurkokat, melyek adatait a központi számítógépben dolgozzák fel. Vezetékes segélykérő és jegesedést jelző rendszer már a kezdetektől üzemel az M0-son - írta korábban a Világgazdaság. A tervek szerint a teljes rendszer kiépítésekor 29 mérőhelyet magába foglaló mérőhálózat alakul ki.

Egy az interneten is elérhető, a vezetői agresszivitást vizsgáló tanulmány szerint, amely az Octav Kft. honlapján olvasható, az M0 megépült szakaszát teljes hosszában bejárták a közlekedésbiztonsági szakemberek folyamatos videofelvételt készítve. Egy óra alatt számos erőszakos előzést és erőszakos besorolást tapasztaltak, amelyek közül hatot minősítettek agresszívnak, veszélyes helyzet azonban nem adódott.

A tanulmány szerzői szerint agresszív magatartást szinte kivétel nélkül olyan szakaszon tanúsítottak a sofőrök, ahol 80 km/óra sebességkorlátozó tábla lassítaná a forgalmat - ha ezt a járművezetők betartanák. Paradox módon itt a sebességkorlátozásnak engedelmeskedő vezetők jelentenek agressziót kiváltó okot.

Kovács szerint az ügyben illetékes intézkedő szervezet a KHVM lenne, hiszen az M0-ás nem fizető útszakasz. Azok építésével ugyanis - mint ahogy arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk - már nem a minisztérium, hanem a költségvetés ilyen célú pénzeinek kezelésére kijelölt Magyar Fejlesztési Bank foglalkozik, fenntartásukat pedig a borsos úthasználati díjakból fedezik.

A KHVM Közúti Főosztályának Közúthálózat-fejlesztési osztályvezetője, Markotai Sándor kérdésünkre elmondta, hogy a kormány tízéves autópálya-programjában, melyre összesen 600 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből, igenis szerepel az M0-ás, pontosabban a körgyűrű hiányzó, keleti szakaszának kiépítése. Markotai azt is elmondta, hogy az út átadása előtt voltak balesetbiztonsági felmérések, melyek szerint szabályosan nem veszélyes az M0-áson autózni. Az osztályvezető szerint balesetek elsősorban a szabályok durva megsértése miatt (gyorshajtás, záróvonalon megfordulás) történnek, nem pedig az útszakasz használatának balesetveszélyessége miatt.

Más dolog a kiépítés és megint más a már meglévő útszakaszok fejlesztése - tudtuk meg Márfai Máriától, az Állami Autópálya Fejlesztő és Kezelő Rt. vezérigazgatójától, aki ez utóbbival foglalkozik. Szerinte a sávok fizikai elválasztása - New Jersey-vel - folyamatban van, valamint készül az az intelligens számítógépes rendszer is, ami az útszakasz forgalmát felügyeli majd. A fejlesztéseket a költségvetés finanszírozza. Tervek vannak, a pénz egyelőre kevés.