Mádl Ferenc alkalmasnak tartja magát államfőnek

Áder János, az Országgyűlés elnöke várhatóan péntekre összehívja a Házbizottság rendkívüli ülését, hogy döntsön a testület az államfőválasztás időpontjáról. A köztársasági elnök megválasztásának legkorábbi időpontja május 22-e és 23-a lehet, a legkésőbbi pedig május 29-e és 30-a. Május 22-én és 23-án rendes ülés keretében kerülne sor az államfőválasztásra. Az biztosnak látszik, hogy május 27-re és 28-ra nem hívja össze az ügyben a plénumot a házelnök, mivel ekkor rendezik az Országházban a NATO parlamenti közgyűlését. Az MTI úgy véli: az a legvalószínűbb, hogy a köztársasági elnök választása május 29-én hétfőn, illetve május 30-án kedden lesz, az Országgyűlés rendkívüli ülése keretében.

Orbán Viktor és Torgyán József a köztársasági elnöki jelöléssel kapcsolatos szerdai egyeztetésüket követően elmondták, hogy kiegészítést tettek a '98-ban kötött koalíciós megállapodáshoz, amely szerint a koaliciós pártok hosszú távra tervezik az együttműködést. A kiegészítés értelmében célszerű arányban közös jelölteket indítanak a 2002-es országgyűlési választásokon és kikötötték, hogy a miniszterelnököt jövőben is a választáson eredményesebben szereplő párt adja, a koalíciós partnert pedig a köztársasági elnök jelölésének joga illeti meg.

Mádl Ferenc Fotó: Népszabadság

Torgyán József szerint ez a döntés a kormányzati stabilitás fontosságát hangsúlyozta. "Egymás szempontjainak figyelembevétele volt az alapvető szempont a köztársasági elnök jelölésének megegyezésénél" - szögezte le Torgyán.

Orbán Viktor kijelentette, hogy hosszútávú együttműködésre törekszenek a kisgazdapárttal és reméli, hogy a következő elnökválasztáson közös elnökjelöltet tudnak állítani.

"Mádl Ferenc a magyar történelem legjobb hagyományait folytatja, mert úgy elkötelezett, hogy egyben szelíd is." - mondta Orbán Viktor.

Mádl Ferenc a rendszerváltás óta számos funkciót töltött be, és korábban már jelölték a legmagasabb közjogi méltóságra, de 1995-ben alulmaradt Göncz Árpáddal szemben a parlamenti szavazáson.

A kisgazda-frakció öt évvel ezelőtt azért nem támogatta Mádl Ferenc államfő-jelöltségét, mert a párt akkor elsősorban a közvetlen elnökválasztás bevezetésére koncentrálta figyelmét - nyilatkozta szerdán Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezetőjének általános helyettese. A politikus közölte: Mádl Ferencet mindenképpen alkalmasnak tartják a tisztségre, öt évvel ezelőtt sem személye ellen volt kifogásuk. A támogatás ellenére a kisgazdák nem tettek le a közvetlen államfő-választással és a kétkamarás parlament kialakításával kapcsolatos elképzeléseikről.

Az államfőjelölt életrajza

Mádl Ferenc európai jogot ad elő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Európai Tanulmányok Központjában, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi magánjogi tanszékén. Korábban az ELTE-n a nemzetközi kapcsolatok osztályát is vezette.

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán.

1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja.

Az Antall-kormány megalakulásakor, 1990. május 23-án tárca nélküli miniszteri posztot kapott. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a Vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett. 1993 és 1994 között kultuszminiszter volt.

Ezután két fontos közéleti tisztségre is sikertelenül pályázott a jogász professzor: a jobboldal által támogatott köztársasági elnök-jelöltségét elutasította az MSZP-SZDSZ többségű parlament. 1995. június 19-én a parlamenti szavazásban Göncz Árpád elnök 259 szavazatot kapott. A Fidesz, az MDF és a KDNP által támogatott ellenjelölt, Mádl Ferenc 76 szavazatot kapott.

Pártelnökök között

Később a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét pályázta meg Mádl, de itt nála több szavazatot kapott Glatz Ferenc (szintén korábbi művelődésógyi miniszter) és Vízi E. Szilveszter orvos professzor is. Érdekesség, hogy megelőzte viszont Mádl Ferenc a jelölések tekintetében Hámori Józsefet, aki az Orbán-kormányban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát irányította egy ideig.

Az 1998-as választások előtt Mádl Ferenc is aláírta a Professzorok Batthyány Körének nyilatkozatát, amelynek címe az volt, hogy 'Polgári értékrendet és felelős kormányzást akarunk'. Mádl már korábban is nagy szerepet játszott a jobboldali pártok összefogásában. Az 1997-ben keletkezett, általa is aláírt dokumentum szerint: ,,Választhatunk az európai hagyományainkra épülő polgári értékrend és a hatalmi politizálás között. Ahhoz, hogy mi jól választhassunk, párbeszédre és a polgári oldal összefogására van szükség. Hisszük, ha mi akarjuk, a párbeszéd és a polgári oldal összefogása megteremthető. És a 'mi' itt nem néhány egyetemi tanárra utal, hanem a helyzetet reálisan megítélő minden magyar állampolgárra. Annak érdekében, hogy az érintett politikai erők rádöbbenjenek felelősségükre, felhívunk minden elveinkkel rokonszenvező értelmiségit, hallassa hangját a sajtóban a polgári értékrend érvényesítése és a polgári összefogás ügyében."

Az Orbán-kormány idején Martonyi János külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulójára Nemzeti Bizottságot alakítsanak meg hazánkban. Az ideiglenes testület élére Mádl Ferenc került. Emellett a jogász professzor 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja is lett.

1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.

Mádl Ferenc a tiszai árvíz idején is kezdeményezően lépett fel. 'Nemzeti ügyről van szó, a Tiszához nemcsak a régió élővilága, hanem kultúránk is elválaszthatatlanul hozzátartozik' - jelentette ki az akadémikus, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke egy néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: a katasztrófa után a polgárok felismerték az összefogás fontosságát. Bejelentette: az egyesület március 4-én Szegeden neves tudósok, közéleti személyiségek, művészek részvételével megrendezi a Polgári Együttműködés a Tiszáért Mozgalom nyitókonferenciáját.

Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban a Pesti Vigadóban értékelte az ország helyzetét. A rendezvény szervezője a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, amely először tavaly kérte fel a kormányfőt, hogy a parlament tavaszi ülésszaka előtt nyilvánosan értékelje az ország helyzetét. Az egyesület - melynek elnöke Mádl Ferenc - nem titkolt szándéka volt, hogy az eseményből hagyományt teremtsen.

Pártreagálások Mádl Ferenc jelölésére

A miniszterelnök és Torgyán József aláírja a koalícíós megállapodás kiegészítését

'Nem tudok olyan okot, ami eleve lehetetlenné tenné számunkra Mádl Ferenc támogatását' - mondta Kovács László szocialista frakcióvezető az MTI szerint szerdai sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy az FKGP a Fidesz egyetértésével a professzort jelölte államfőnek. Kovács László személyes véleményét ismertetve közölte: lát esélyt arra, hogy Mádl Ferenc felül tud emelkedni a pártok közötti ellentéteken. Jelezte: csütörtökön összeül az MSZP elnöksége és frakcióvezetése, hogy kialakítsa álláspontját a köztársaságielnök-jelöltről.

A szocialista frakcióvezető szerint ugyanakkor a jelölt támogatását megnehezíti az a mód, ahogy a jelölés megtörtént. Úgy látja: kedvezőbb lenne a helyzet, ha Mádl Ferenc jelölését megelőzte volna a szocialisták által javasolt pártközi egyeztetés. 'Végleges álláspontunk kialakítását nagy mértékben befolyásolja majd, hogy Mádl Ferenc miként képzeli el a megválasztás folyamatát' - mondta. Kifejtette: kíváncsiak arra, hogy a professzor megelégszik-e a kisgazdák és a Fidesz támogatásával, vagy igényt tart egy szélesebb körű egyetértésre. Ha megnyugtató választ kapnak kérdéseikre Mádl Ferenc felfogásáról, akkor nem feltétlenül szükséges saját jelöltet állítania az MSZP-nek.

Csurka István szerint a köztársasági elnöki intézményt járatja le az új államfő megválasztását megelőző ízléstelen hírverés, amely azóta is folytatódik, hogy Torgyán József nem vállalta a jelöltséget erre a posztra - adta hírül az MTI, Mádl Ferenc jelölésének bejelentése előtt. A MIÉP elnöke, frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: nincs jól elrendezve Magyarországon a köztársasági elnök megválasztásának módja, és a köztársaság elnökének státusa. A MIÉP ezért, ha kellő felhatalmazást kap a választóktól, 2002 után el fogja érni, hogy a köztársaság elnökét a magyar nép válassza meg.

Az MDF megelégedéssel és örömmel fogadta Mádl Ferenc akadémikus köztársasági elnökké jelölését - közölte Dávid Ibolya az MDF elnökségének szerdai ülését követő sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke hozzátette: Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere volt, akit 1995-ben az MDF is köztársasági elnöknek jelölt.

A Magyar Demokrata Néppárt elnöksége üdvözli Mádl Ferenc államfőjelöltségét - közölte szerdán Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke. Mint mondta, nagyra értékelik, hogy a koalíció tagjai a pártpolitikai szempontokon felülemelkedve választották ki jelöltjüket. - Az Antall József vezette kormány tagjaként Mádl Ferenc jelentős szerepet játszott Magyarország demokratikus átalakításában - fogalmazott Pusztai Erzsébet. Hozzátette: pártok felett álló személyként Mádl Ferenc különösen alkalmas a nemzeti egység kifejezésére.