Árpád
-1 °C
9 °C

Mádl szerint alkotmányellenes a lex Répássy

2001.06.11. 20:08
Mádl Ferenc köztársasági elnök álláspontja szerint a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvény, közismert nevén lex Répássy, több ponton alkotmányellenes, ezért a törvényt nem írta alá, hanem véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak. Az államfő álláspontja szerint a Polgári törvénykönyv újonnan megállapított, válaszadásra vonatkozó rendelkezései a személyhez fűződő jogok védelme érdekében korlátozzák a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát.
A sajtószabadság természetesen nem korlátozhatatlan. A válaszadás jogintézménye azonban az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul, ezért alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot - véli Mádl Ferenc. A köztársasági elnök szerint a későbbi jogsértés megelőzésére a Polgári törvénykönyvben vannak enyhébb eszközök is, és ezek kisebb intenzitással korlátozzák a sajtószabadságot, mivel nem eredményezik azt, hogy a sajtótermék tartalmát pozitív módon, állami kényszer határozza meg. Amennyiben a válaszadás jogintézménye az elszenvedett jogsérelem helyreállítását célozza, igen kis mértékben alkalmas céljának elérésére, hiszen nem tényközlések helyreigazítására irányul - mondta Mádl.

A lex Répássy
A Polgári törvénykönyv módosítása szerint "akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban (időszaki lapban), rádióban, vagy televízióban közölt valamely vélemény, vagy értékelés sérti - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének, vagy értékelésének közzétételét is". Rendelkezik a törvény arról is, hogy ha a személyhez fűződő jog megsértése napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, vagy televízió útján történt, minden esetben közérdekű bírságot kell kiszabni.

Alkotmányellenes, hogy nincs a bírságnak felső határa

Alkotmányellenesnek találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény úgy írja elő a személyhez fűződő jogok megsértése esetén fizetendő, közérdekű célra fordítható bírság kivetését, hogy nem határozza meg annak legmagasabb mértékét. Az államfő szerint ez a jogbiztonság elvébe ütközik, és emellett visszatarthatja az érintetteket a szólásszabadság és a sajtószabadság alapvető jogának jogszerű gyakorlásától is.

Az előterjesztés országgyűlési vitája során a javaslat beterjesztői részéről felvetődött az igény, hogy a köztársasági elnök kérje az Alkotmánybíróságtól a törvény előzetes vizsgálatát. A törvény parlamenti elfogadását követően több szervezet szintén arra kérte az államfőt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mádl Ferenc ezzel a lépésével először fordul szembe nyíltan a Fidesz és a kormánykoalíció akaratával. Mint ismeretes, a MIÉP-en kívül az MSZP és az SZDSZ az első pillanattól fogva élesen bírálta Répássy Róbert törvénymódosítását, melyet a képviselők 171 igen, 124 nem és 4 tartózkodás mellett hagytak végül jóvá május 29-én.

Répássy meglepték Mádl kifogásai

Répássy Róbert fideszes képviselő, a törvénymódosítás kidolgozója az m1 Híradónak úgy nyilatkozott, elsősorban azt várja az Alkotmánybíróságtól, hogy fejtse ki, hogyan függ össze a két alkotmányos jog, a véleménynyilvánítási szabadság és az emberi méltósághoz való jog. Meglátása szerint az Alkotmánybíróság ítélete fog majd kapaszkodót adni arra nézve, hogy mi a teendő akkor, ha két alkotmányos jog összeütközik. Azzal kapcsolatban, miszerint nincs a kiszabható bírságnak felső határa, Répássy elmondta, hogy meglepte ez a kifogás, mert ilyen bírság a jelenlegi joggyakorlatban is létezik.