Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Mádl az igenre buzdít, Gyurcsány veszélyektől tart

2004.11.12. 21:52
Az államfő a Magyar Állandó Értekezleten egyértelműen az igennel való szavazásra buzdította az ország lakóit. A kormányfő nem foglalt ugyan egyértelműen állást a kérdésben, de az igen veszélyeit ecsetelte. A két legnagyobb határon túli szervezet arra kérte a kormányfőt, változtasson álláspontján. Az álláspontok esig nem közeledtek egymáshoz, ezért a MÁÉRT-ek történetében először elmaradt a közös nyilatkozat.
Kilenc perc csúszással kezdődött a 8. Magyar Állandó Értekezlet a Béla király úti kormányrezidencián. A kormány, a hazai kormánypártok és a határon túli magyar szervezetek között a '90-es évek közepe, a magyar-román alapszerződés megszavazása óta nem volt ekkora feszültség, mint most, a kettős állampolgárságról szóló december 5-ei népszavazás előtt.

Államfői igen

A kabinet és a kormánypártok kivételével az összes fél az igennel szavazást támogatta. Az esemény sajtónyilvános részén Mádl Ferenc köztársasági elnök egyértelműen az igennel való szavazásra buzdította az ország lakóit. Mint fogalmazott: "Felszólítom a magyarokat, hogy szavazatukkal vállaljanak közösséget a határon túli magyarokkal." Tizennégy perces beszédében Mádl 15 millió magyarról beszélt, és kijelentette, hogy sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság megadását, letelepedés nélkül. Az államfő úgy vélte, a kettős állampolgárság megadása után sem várható tömeges bevándorlás.

Gyurcsány túlbeszélte Mádlt

A Mádl Ferencet tizenöt perccel "túlbeszélő" Gyurcsány Ferenc kormányfő nem foglalt határozottan állást az igen vagy nem szavazat mellett. "Felhívom a választópolgárok figyelmét, hogy lelkesültségüket egyeztessék össze a jövőnkkel."

Gyurcsány vitába szállt Mádllal a magyarság lélekszámának megítélésében, mert szerinte ma már csak 13 millió magyar él a Kárpát-medencében, és fontosnak nevezte a határon túliak szülőföldön tartását. A kormányfő aggódva figyeli, hogy a törvények a kedvezményeket az anyaföldre költözéshez kötik. Megismételte a Hiller István kulturális miniszter, SZP-elnök által ismertetett Szülőföldprogramról szóló elképzeléseket.

Az igenek kockázata

Az igen szavazatokkal járó kockázatokból a miniszterelnök kettőt emelt ki: annak költségeit és a "messzebbhatóbb következményeket". Az ülés zárt része Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége és Bugár Béla a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökének felszólalásával kezdődött. Kiszivárgott hírek szerint a két legnagyobb határon túli magyar szervezet vezetője arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy változtassa meg álláspontját és igen szavazatra buzdítson. Gyurcsány, miután beszélt valamennyi határon túli vezetővel, elhagyta a tanácskozást.

Orbán útlevéltörvényt hozatna

Orbán Viktor volt miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. "Mindenki igent szeretne mondani, de mindenfajta akadályok vannak" - utalt a kormány álláspontjára. A Fidesz elnöke közölte, késő délutáni felszólalásában javasolni fogja egy "útlevélről szóló törvény" kidolgozását és elfogadását a december 5-ei népszavazás előtt. Ennek célja az lenne, hogy tisztázza a kettős állampolgárság tartalmát; az előkészítést egy MÁÉRT-bizottság végezné.

"Az útlevél egyetlen fillér terhet sem jelentene az adófizetőknek - mondta Orbán -, viszont 14 millió magyar útlevél gazdasági jelentősége felbecsülhetetlen lenne: megnőne a piac, Budapest valódi regionális központ lenne, magyar-magyar vegyes vállalatok alakulhatnának". Orbán Viktor ötletét később a kormány elvetette.

Nagy a nyomás a kormányon

Hiller István, az MSZP elnöke elmondta, hogy a népszavazás előtt a határon túli magyaroknak is meg szeretnének adni egy okmányt, aminek az elnevezéséről még vita van. A miniszter szeretné, ha ezt a törvényjavaslatot a parlament a népszavazás előtt elfogadná. Az Index úgy tudja, hogy ez nem azonos Orbán javaslatával, hanem a Szülőföldprogramhoz kapcsolódik, mely célul tűzte ki egy, a Magyarországra történő határátlépés akadályait megszüntető külhoni magyar útlevél bevezetését, ezzel az útlevéllel azonban 2007 után a kárpátaljai és a vajdasági magyarok már nem tudnák átlépni a határt, mert életbe lép a schengeni egyezmény.

Hiller szeirnt a Szülőföldprogramot a határon túli magyarok is támogatják.

Az SZDSZ nem támogatja a külhoni útlevelet sem?

A kormány által bevezetni kívánt okmányról Vadai Ágnes MSZP-s képviselő az Indexnek azt mondta, szerinte nem igaz, hogy a schengeni határok 2007-es bevezetése után a külhoni magyar útlevéllel az ukrajnai és a szerbiai magyarok nem tudják átlépni a határt. MSZP-s képviselők háttérbeszélgetéseken azzal érvelnek, hogy lakcímkártyához jutni nagyon egyszerű, ennek birtokában pedig egy sor kedvezmény elérhető a határon túli magyaroknak, és nem utolsó sorban tartanak a határon túli jobboldali szavazóktól.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a népszavazáskor olyan kérdésről foglalunk állást, amiről semmit sem tudunk. A pártelnök a szavazópolgárokat arra biztatta, hogy menjenek el szavazni, és szavazzanak nemmel. Kuncze szeretné, ha a parlament napirendre tűzné azokat a kérdéseket, amelyek a kettős állampolgársággal kapcsolatban felmerültek. Kuncze ugyanakkor kijelentette, nincs meggyőződve arról, hogy a kormány külhoni útlevelének ötlete, valamint a kettős állampolgárság segítené a szülőföldön maradást.

Nem született zárónyilatkozat

A MÁÉRT-ek történetében először elmaradt a közös nyilatkozat, a határon túli szervezetek a kormány által meghirdetett Szülőföld csomagot támogatták, viszont nagyon sajnálták, hogy a kormány és a kormánypártok nemmel szavazásra biztatnak december 5-én.

Mint az Index megtudta, Hiller István és Kuncze Gábor nem írta alá a MÁÉRT különnyilatkozatát a kettős állampolgárságról, melyben azt kérik a választópolgároktól, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson és mondjanak igent a kettős állampolgárságra.

A kudarc okairól

Kocsi László, MSZP-s képviselő szerint azért nem született közös nyilatkozat, mert sokan úgy gondolták, hogy annak választási röplapnak kell lennie. Németh Zsolt, Fideszes képviselő szerint a zárt ajtók mögött ötszázmilliárdos költségekről egy szót sem hallottunk: "A testi épsége lett volna veszélyben annak a kormánytisztviselőnek, aki ezt teszi."

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint egy népszavazásra van bízva hárommillió határon túli magyar jövőképe. Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint december 5-e Trianonról szól, a sebeknek be kell hegedniük, de XIX. századi technikával ezt nem lehet elérni. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint a magyar igazolvánnyal sem költöztek át tömegesen a határon túlról, holott most ezzel riogatták az embereket.