Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Nyolcezer forintba kerül egy belga magyaróra

2001.05.15. 22:24
Kapcsolódó cikkek (1)
Rövid időn belül megduplázódott a magyarul tanulók száma Nyugat-Európában. Ez plasztikusan annyit jelent, hogy egyről kettőre emelkedett a létszám, és az irónia jelzi: az európai uniós csatlakozás közeledtével csak minimálisan emelkedik a magyar nyelv és magyar kultúra iránti érdeklődés az unió központjának közvetlen környezetében. Pontos adatokat senki sem tud adni a magyarul tanulók számáról, bár ez nem is csoda: általában magántanárok tanítják a delikvenseket. Egyetemi szinten egyedül a holland Groningenben folyik oktatás: tavaly egy hallgató diplomázott, egy pedig felsőfokú nyelvvizsgát is akart tenni. A sebtében feltett három kérdés után azonban felállt és kiballagott a magyar lektortól.

Óránként hat-nyolcezer forintért tanulhat magyarul az a belga euromunkás, aki abban bízik, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása után helyzeti előnyben kerül a nyelvtudása miatt. Az Index körkérdése után kiderült: sehol senki sem tudja pontosan, hogy jelenleg hányan tanulnak magyarul, és a nyelvvizsga-bizonyítványok számáról sem került elő adat. "Ennek elsősorban az az oka, hogy a magyarul tanulók zöme magántanároktól veszi az órát" - jutott ugyanarra a következtetésre Lengyel Zita a belga, és Fábián Pál, a holland nagykövetség kulturális attaséja.

A hollandok szeretik a magyar kultúrát

Fábián ezenkívül hozzátette, hogy Hollandiában kifejezetten sok magyar tanár van, és "néha a nagykövetségre is befut" egy-két érdeklődő telefon. "Hollandia viszont speciális ország abban a tekintetben, hogy a hollandusok szeretik a magyar kultúrát" - fűzte tovább a gondolatmentet Czibere Mária, a Groningeni Egyetem Finnugor tanszékének magyar lektora.
- Az euroatlanti integrációval még inkább felértékelődött a szerepe Magyarországnak, bár a külképviseleti dolgozókat, vagy éppen a gazdasági szektorban működőket nem szólítják fel közvetlenül a nyelvtanulásra - mondja optimistán Fábián Pál. Az adataink szerint azonban ennek nincs számottevő jelentősége.

Évente egy diploma

Hollandiában jelenleg két egyetemen tanítanak magyar nyelvet: Amszterdamban minor szakon, illetve Groningenben, ahol főszakként is vihető a magyar. Az előbbi "csupán" a közép-európai tanulmányok részeként magyar speciális képesítésben részesíti a hallgatót, ezért a szak szervezői többször hangsúlyozták, hogy a nyelvet "eszközként kezelik, nem pedig célként", vagyis az olvasás és a szövegértés élvez prioritást a közvetlen kommunikáció helyett. Az amszterdami egyetem magyar szakja "főszakként" indult, de az észak-hollandiai Groningeni Egyetem később átvette tőle a vezető szerepet. A bölcsészközpontnak titulált egyetem Finnugor Tanszékén ugyanis főszakként vihető a magyar. Az érdeklődés elhanyagolható; évente egy-két hallgató hagyja el magyar diplomával az egyetemet. Tavaly egy Magyarországon tanult, de holland diák felsőfokú nyelvvizsgát akart tenni, de Czibere Mária "feltérképező" kérdései után gyorsan, de némán kiballagott a teremből.

Senki sem tud semmit

- Nem érzékeljük az érdeklődés növekedését, pedig a diákok toborzásába erőteljes szerepet játszik a majdani hasznosság elve is - mondja Czibere Mária. A lektor nyáron fejezi be azt a projektet, amely fel szeretné mérni, hogy a világon hol, hányan és milyen szinten tanulnak magyarul. "Az előkészületi munkák során kiderült, hogy sem a Magyar Hungarológiai Társaság (ez a szervezet küldi a lektorokat), sem az itthoni kulturális kormányzat nem tudja a választ" - folytatja Czibere Mária, majd hozzáteszi, hogy a Groningenben működő szabad egyetemen évek óta jól működő tíz fős csoport tanul magyarul.

Most magyarul!

A magyarrajongó
Nem egy Cosmopolitan, de azért dolgozom, mint egy ördög, hogy hasonló magazint hozzunk össze - mesél lapjáról Edwin van Schie, a magazin főszerkesztője, aki 1988 óta egy nyelviskolát is működtet Haarlemben. Magyarországra először 1979-ben jutott el, amikor barátaival Erdélybe is ellátogatott. Azóta megveszekedett "magyarrajongó", az Amszterdami Egyetemen már a magyar drámáról írja a szakdolgozatát. Nyelviskolájának megnyitása pillanatában már 25 fő kérte a regisztrációját, és a létszám azóta is stabil. Főként nekik íródik az 1996-ban született Most Magyarul! is, illetve mindazoknak, akik valamilyen kapcsolatban vannak Magyarországgal. - Először azt gondoltam, hogy ebben fogom népszerűsíteni azokat a magyar termékeket, amelyeket terveztem megírni - ad számot igazi indítatásáról a főszerkesztő. A dolog bejött: a lapnak 1000 előfizetője, és 1000 alkalmi vásárlója van, akik a magyar témájú cikkek mellett rendszeresen olvashatják a Malév, illetve a hazai kempingek hirdetését. A "magyar termékek" egyelőre pihentetve vannak, viszont "második kiadását érte meg az általam írt magyar nyelvtankönyv" - dicsekedett az éppen építkezésbe bonyolódott holland magyartanár.

- A hírek ellenére a majdani európai uniós tagfelvétel nem befolyásolja az érdeklődés növekedését - állítja Edwin van Schie is, a Most Magyarul! főszerkesztője. A főállásban Haarlemben dolgozó magyartanár 1988 óta működteti nyelviskoláját. Évente mintegy 30 tanulóval dolgozik, akik általában azért keresik fel, mert "nem elégszenek meg azzal, hogy Magyarországon vettek házat, a kultúrát is ismerni akarják". A háromhavonta megjelelő kétnyelvű periodika 2000 példányszámba jelenik meg, és a negyedik szám óta rentábilis.
- Igazából nincs állami nyelvvizsga-rendszer Hollandiában, így nyelvvizsgát sem lehet tenni magyarból. A tanulók zömének pedig nem is ez a célja. Ők szeretik a magyar kultúrát, mint ahogy én is erre tettem fel az életemet - ad ízelítőt ars poeticájából a nyelvtanár-iskolaigazgató-főszerkesztő. (ld.: keretes írásunk)

Européerek próbálkoznak

A holland tapasztalatoktól pesszimistább képet fest a belga magyar nagykövetség kulturális attaséja. Lengyel Zita elmondása szerint a magyar nyelvtanulást elsősorban a rokoni kapcsolatok indukálják: csupán az kezd nyelvtanulásba, akinek családtagja, vagy jövőbeli partnere magyar nemzetiségű.
- Az európai uniós intézményekben (Európa Tanács, Európai Bizottság) tolmácsképző, és nyelvtanfolyamokat is tartanak - mondja az attasé. Brüsszelben a Magyar Ház, illetve az ISTI tolmácsképző főiskola indít nyelvtanfolyamokat, előbbi 20-25, utóbbi 15- 20 fős létszámmal működik, bár ezek létezéséről a magyar európai uniós misszióban nem tudnak. (Belgium flamand részén, a Magyar-Flamand Baráti Társaság szervez tanfolyamokat, de őket nem tudtuk elérni.)
- Nem növekszik számottevően az érdeklődés, talán határozottabb otthoni fellépéssel lenne segíteni. Például a Monsi Egyetemen még mindig nincs magyar lektor, pedig a népszerűsítésnek ők lehetnének az elsőszámú letéteményesei - teszi hozzá Lengyel Zita. (Czibere Mária említett projektében a magyar oktatási és a kulturális tárca nem tudott érdemben információval szolgálni.)

Speciális nyelv

Török Éva, a brüsszeli magyar európai uniós misszió oktatási attaséja szerint "a csatlakozás közeledtével megkezdődött a nyelvi felkészülés, de még mindig kezdetleges szinten áll." Elsősorban azok vágnak bele, akik ettől remélik, hogy a későbbi adminisztrációban előrejutást jelent a most megszerzett tudás. A gazdasági szektorban a cégek maguk oldják meg a felkészítését: abba sem a hazai, sem a célország képviseleteit nem vonják be.
- Túlontúl speciális nyelv a magyar, és várhatóan nem is lesz áttörés az érdeklődést illetően. A helyzet ugyanaz, mint a finnek, svédek, vagy a dánok esetében volt: a központ csak minimálisan képez az adott területeken minden szinten jártas szakembereket. Jelen pillanatban az angol, a német, és a francia mellett a spanyol a legfelkapottabb nyelv, hiszen azt Európán kívül Dél-Amerikában is lehet hasznosítani - fejezi be a beszélgetést a misszió attaséja.

Számok
Az Idegennyelvű Továbbképző Központban nem vállalkoztak arra, hogy megbecsüljék: ma Magyarországon hány embernek van nyelvvizsgája. Annyit azonban tudni lehet, hogy tavaly 126 ezer nyelvvizsgaalkalomból 53 százalék sikeres szóbeli, és 40 százalék sikeres írásbeli eredmény született. Legtöbben a "C" típusú nyelvvizsgán próbálkoztak (38%), utána következett a csak írásbeli "B" típusú nyelvvizsga (35%), csak szóbelin pedig a vizsgázók 27 százaléka próbálkozott. A nyelvek versenyét abszolút az angol vezeti (56,9 %), második a német (36,1 %), harmadik helyre pedig a francia futott be a maga 2,4 százalékával.

"A tendencia szerint Európában egyre kisebb az érdeklődés az apróbb nyelvek iránt, amelyek így lassan kikerülnek az érdeklődés középpontjából" - mondta el tapasztalatait az Indexnek Fekete Hajnal, az Idegennyelvű Továbbképző Központ fővizsgáztatója. Ezt elkerülendő a 2001-es évet az illetékes illetékesek Az európai nyelvek évének nyilvánították, amelynek keretén belül az öreg kontinens szinte minden országban rendezvények és akciók hívják fel a figyelmet az elhanyagolt nyelvek védelmének szükségességére.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.