Mária
-6 °C
-2 °C

Titkolózó kormányhivatalok nyomában az ombudsman

2001.01.16. 10:32
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) nem jogosult a jelentések minősítésére, ugyanis nem tett közzé olyan titokköri jegyzéket, amely alapján elnöke ezt megtehetné. A szervezet vezetője mindeközben kijelentette, nem kíván az állami vezetők külföldi utazásairól készült jelentésével kapcsolatos bírálatokra, amely többek között a legdrágábban utazó FVM minisztere, Torgyán József részéről hangzottak el. Az adatvédelmi biztos tovább vizsgálódik annak megállapítása érdekében, hogy titkosítható-e a szerződések tartalma, egyik legújabb jelentése azonban hasonló ügyben elmarasztalta az Országimázs Központot, mert az nem hozta nyilvánosságra az augusztus 20-i ünnepségekkel kapcsolatban, mire költötte az adófizetők pénzét, és nem tette közzé a Happy Enddel kötött szerződések tartalmát.
Az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény szerint a KEHI elnöke jogosult a jelentések titkos minősítésre, ám ehhez szükséges egy titokköri jegyzék is, amelyet a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A hivatal azonban nem tette ezt meg, ezért elnöke nem minősíthette volna titkosnak az állami vezetők utazásairól szóló jelentést sem - - írta keddi számában a Magyar Hírlap.

Elismerik a mulasztást, de a titkosítást helyesnek tartják

Sepsey Tamás a lapnak elismerte a mulasztást, ám továbbra is tarthatónak tartja azt a gyakorlatot, hogy hivatala jelentéseit nem tárják a nyilvánosság elé. Ezt azzal indokolta, hogy a hivatal vizsgálatai, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel szemben, a kormányzat mindennapi munkájának elősegítését szolgálják.

Mint ismert, az állami vezetők utazásairól szóló vizsgálatot a hivatal vezetője előbb titkosította, majd a miniszterelnök kérésre nyilvánosságra hozta, a szerződések üzleti tartalmára vonatkozó megállapításokat azonban továbbra sem tárja fel.

A napilap kezdeményezésére az adatvédelmi biztos is vizsgálatot indított a KEHI jelentésével kapcsolatban. Majtényi László adatvédelmi ombudsman arról, hogy a jelenlegi helyzetben a nyilvánosság számára hozzáférhetők-e a jelentések, csupán annyit közölt: a törvény egyértelmű. Bővebb választ csak jelentésében ad a biztos.

A KEHI nem reagál a vádakra

A hivatal nem kíván reagálni az állami vezetők külföldi utazásairól készült jelentésével kapcsolatos bírálatokra - jelentette ki Sepsey Tamás a Népszabadságnak. A dokumentum nyilvánosságra hozatalát követően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyes megállapításaiért élesen bírálta a hivatalt. Torgyán József úgy vélekedett, hogy a KEHI jelentésével ellentétben - amely a legköltségesebbnek nevezte az FVM útjait -, hogy az agrártárca általában "rendkívül alacsony összeget" költ a külföldi utazásokra, és azokon kis létszámú küldöttség vesz részt.

Sepsey kijelentette, köztisztviselőként nem tiszte vitába szállni a jelentés bírálóival. A hivatal elnöke leszögezte, a KEHI a tárcáktól kapott adatok alapján készítette el jelentését, amelynek tervezetét - a végleges változat elkészítése előtt - megküldte az érintett minisztériumoknak is. Nem szerepel a KEHI-jelentésben, hogy mikor, hány napot tartózkodott külföldön Orbán Viktor miniszterelnök 1999-ben. Ezzel kapcsolatban Borókai Gábor kormányszóvivő kijelentette: a kormányfő utazásai a nyilvánosság előtt zajlanak, azokról a közvéleményt minden esetben tájékoztatják.

Elmarasztalt imázsközpont

Megismerheti a közvélemény, hogy mire és pontosan mennyit kapott az állami ünnepségek lebonyolítója, a Happy End Kft. Az adatvédelmi biztos ugyanis egy másik kormányszerv, az Országimázs Központ (OK) titkosításaival kapcsolatban is vizsgálódott. A Tóth István Zoltán vezette hivatal ugyanis nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy pontosan mire költötte az adófizetők pénzét az augusztus 20-i ünnepségek kapcsán. Majtényi jelentése szerint az OK a közvélemény előtt is köteles elszámolni, mivel az adófizetők pénzét költi, erről pedig nem csak az állami szervek vizsgálata során köteles számot adni - erről a Világgazdaság tudósított.

Az ombudsman megállapította, hogy az OK kezelésében lévő adatok közérdekűek, és a nyilvánosság egyenértékű az ellenőrzésre jogosult állami szervekkel. Az üzleti titokkal kapcsolatban leszögezi, hogy az állammal üzleti kapcsolatot létesítő cégek kötelesek eltűrni az ügylettel összefüggő üzleti adataik nyilvánosságra kerülését.

A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos joggal szemben ugyanis nem fűződik méltányolható érdek az üzleti adatok titokban maradásához - fogalmaz Majtényi. Az eljárást Majtényi László az állami ünnepségek költségvetése kapcsán a Világgazdaság kérésére indította. Az OK nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a részletes költségvetést, végső érvként pedig a számvevőszéki vizsgálat elfogadását hozta fel.