Újságírókat hallgattak ki a Malév-ügyben

2003.05.28. 15:57
Újságírókat hallgatott ki a rendőrség annak kapcsán, hogy a Malév menesztett vezérigazgatója hivatali idejének utolsó napjaiban ismeretlen tettes ellen tett feljelentést üzleti titok megsértéséért. A rendőrség az Index információi szerint eddig az Origo, a Népszabadság és a Magyar Hírlap munkatársait hallgatta ki tanúként. A lapok a Malév gazdálkodásának anomáliáira próbáltak rávilágítani. A július elsejével hatályos üvegzsebtörvény már nem teszi lehetővé, hogy újságírókat üzleti titok megsértéséért felelősségre vonjanak.
Üzleti titok megsértéséért tett feljelentést a BRFK-n a Malév azután, hogy a sajtó foglalkozott a nemzeti légitársaság gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálati eredményekkel. Többek között több lap birtokába került a Forgács és Kiss ügyvédi iroda Malév átvilágításáról készült jelentése, amely erősen kritizálta a cég gazdálkodását.

A cikkekben a Malév úgynevezett kisgépbeszerzéseinek gazdaságtalanságáról, a Lurdy Házzal kötött, előnytelen bérleti szerződésről, és egy olyan szerződésről esett szó, ahol a Malév a jelentés szerint félmilliárd forinttal többet fizetett ki.

Nyilatkozatstop

A sajtóban megjelent Malévos szerződések miatt üzleti titok megsértéséért tett feljelentést a nemzeti légitársaság - nyilatkozta az Indexnek Pintér Gyöngyi, a társaság szóvivője, aki a vizsgálat lezárultáig egyebet nem kívánt közölni. Azt azonban megerősítette, hogy az ügyben még Váradi József menesztett vezérigazgató tett feljelentést.

A feljelentés nyomán a rendőrség vizsgálatot is indított. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Nyomozati Osztályának Gazdasági csoportja folytatja - közölte érdeklődésünkre a BRFK sajtóügyeletese. A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva egyéb információval nem kívánt szolgálni.

Három újságírót hallgattak ki eddig

Az Index információi szerint a rendőrség eddig három újságírót hallgatott ki tanúként. Az Origo, a Népszabadság és a Magyar Hírlap munkatársát faggatták a nyomozók arról, hogyan jutottak a közölt információkhoz. Az egyik újságírónak vélhetően még a híváslistáját is lekérték, (az adatgyűjtés során ugyanis rákérdeztek, miért hívott egy konkrét telefonszámot), noha csupán tanúként hallgatták ki az ügyben.

Az üvegzsebtörvény
A július elsejével hatálybalépő üvegzsebtörvény egyik legfontosabb célja, hogy a költségvetési pénzek felhasználásakor ne lehessen az üzleti titokra hivatkozva megtagadni a nyilvánosság tájékoztatását. Így a szabályozás célja, hogy összhang jöjjön létre az üzleti titokra való hivatkozás lehetősége és a közérdekű adatokhoz való hozzájutás szabadságának biztosítása között. A törvénymódosítás alapelve, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.