Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

A miniszterelnöki kabinet vezetése: Az utolsó előtti szó joga

2003.05.22. 21:58
A kormány személyi változásai ismét rávilágítottak arra, hogy a miniszterelnök egyes politikai döntései néha még a koalíciós pártok vezetőit is kész helyzet elé állítják (lásd: Szabad kézzel, Magyar Narancs, 2003. május 15.). A nagyobbik kormánypárthoz a korábbi miniszterelnököknél jóval lazábban kötődő Medgyessy Péter elődeinél sokkal inkább rá van utalva a körülötte - részben éppen emiatt - kialakult erős hatalmi centrumra, és különösen annak vezetőjére, Draskovics Tibor kabinetfőnökre. Államigazgatási funkciója alapján viszont a miniszterelnöki kabinet elvileg pragmatikus okok miatt - a kormányfő munkájának hatékony előkészítésére és gördülékeny kiszolgálására - szerveződik.

A miniszterelnöki kabinet februári átalakítása óta zsurnalisztikai közhelynek számít a kabinet és a kabinetfőnök megerősödéséről beszélni. "Rossz ez a látszat, nem vagyok olyan erős pozícióban" - válaszolta lapunk felvetésére Draskovics Tibor. "Medgyessy Péter felépített egy olyan központot, amelyik eleget tud tenni az általa támasztott elvárásoknak, feladatoknak. Nem a kabinetnek van nagy hatalma, csak professzionális a kormányfő munkájának az előkészítése, és ez látszik kívülről."

A jelenleg négy szervezeti egységből - a kül- és biztonságpolitikai titkárságból, a gazdaság- és társadalompolitikai titkárságból, a nyilvános kapcsolatok titkárságából és a kormányzati kommunikációs központból - álló kabinet elsődleges feladata a miniszterelnöki naptár kialakításán, annak pontjainak lebonyolításán túl a kormányfő "vizuális" és érdemi felkészítése a hivatalos találkozókra, kormányülésekre, valamint a nyilvános szereplésekre. A kabinetnek tehát, bár a miniszterelnök közvetlen kiszolgálójaként a végrehajtó hatalmi ág vezetőjének a közvetlen környezetét alkotja, közjogilag nincs tényleges végrehajtási jogköre. Ez a hagyományos felállás változott meg némileg az év elején. Ekkor ugyanis - részben a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) szerkezetét és működését elemző Ron Werber-tanulmány észrevételeit szem előtt tartva - az államigazgatási bürokrácia vezérléséért és az intézmények felügyeletéért felelős MEH-től bizonyos funkciók (például a stratégiai tanácsadás vagy a miniszterek előterjesztéseinek kormányülés előtti szakmai véleményezése) átkerültek a Draskovics vezette kabinethez, és összevonták a gazdaság- és társadalompolitikával korábban szétszórtan foglalkozó egységeket is. A lépéseket akkor többen a kormányzati kommunikáció erősítésének szándékával magyarázták.

Az azóta történtek - Kiss Elemér kancelláriaminiszter menesztése és a két héttel ezelőtti kormányátalakítás - viszont arra is utalnak, hogy a kabinet a közigazgatási funkció erősödése mellett

egyre inkább hatalmi

centrummá is kezd válni. A MEH-et vezető miniszter a Kiss Elemérnél jóval kisebb közigazgatási rutint szerzett Kiss Péter lett, ami abból a szempontból is fontos lehet, hogy munkajogilag a kabinetfőnöknek nem a kormányfő, hanem a kancelláriaminiszter a hivatali elöljárója. A kormányátalakítás során további feladatokat és államtitkárságokat - például a területfejlesztést és az egyházi ügyeket - csoportosítottak át a MEH-től más minisztériumok alá. Ez egyrészt tekinthető az elsősorban az Orbán-kormány alatt felduzzadt kancellária ésszerű profiltisztításának is, de az ezzel, illetve a minisztercserékkel járó személyi változások, melyek megbolygatták a szocialista párt belső viszonyait, Medgyessy hatalmi pozícióját is minden korábbinál egyértelműbbé tették. A pártonkívüli kormányfő ugyanis először kerülte meg leplezetlenül az őt delegáló MSZP vezetését, márpedig ezt csak nagyon biztos hátország tudatában tehette meg.

A miniszterelnök nyilvános szerepléseiért felelős helyettes államtitkár, Braun Róbert szerint két dolog kell ahhoz, hogy az apparátus felé a kabinetfőnök egységes politikai akaratot tudjon megjeleníteni: bírja a kormányfő feltétlen bizalmát, és ne legyen kitéve napi szintű politikai játszmáknak. Az első feltétel Draskovics Tiborra vitán felül áll: főosztályvezetőként, majd helyettes és közigazgatási államtitkárként a Németh- és a Horn-kormány idején is dolgozott Medgyessy közvetlen beosztottjaként a Pénzügyminisztériumban (PM). A bizalmat jelzi, hogy sokak meglepetésére rögtön a tavalyi országgyűlési választásokat követően Draskovics léphetett a kampány során a Medgyessy-stábot vezető Dobrev Klára (a napokban ifjúsági és sportminiszterré kinevezett Gyurcsány Ferenc felesége) helyére. Ami a Braun által említett másik kritériumot illeti, a napi politikától való távolságtartást egyrészt előírja a kabinetfőnök köztisztviselői munkaviszonya, másrészt segíti, hogy Draskovics Tibor még sohasem töltött be tisztán politikai pozíciót, és alkatilag is inkább kerüli, mint keresi a rivaldafényt. Éppen ezért volt feltűnő, hogy a miniszterelnök személyi titkára, Komássy Ákos februári kinevezéséig Draskovics szinte mindenhová elkísérte Medgyessy Pétert: e néma közszereplések felhívták a figyelmet a kabinetfőnök személyére.

A kabinetfőnök és a miniszterelnök közötti feladatmegosztás alapvetően két részre osztható. Protokolláris feladatai ellátása során a miniszterelnök - kis túlzással - mindent készen kap: az összeállított háttéranyagok alapján tárgyal, elmondja a megírt beszédeket, vagyis az éles helyzetekben szinte teljesen a kabinet előkészítő munkájára hagyatkozik (e kiszolgáltatottságot fokozza lapunk több forrásból megerősített információja, miszerint Medgyessynek "nem jut ideje személyesen használni hivatali számítógépét"). A kabinetfőnök felel a miniszterelnök felkészítéséért: az övé az utolsó (előtti) szó a kormányfői naptárról, személyesen hagyja jóvá Medgyessy fontosabb beszédeit, gondoskodik a döntési alternatívák számbavételéről, részt vesz a tárgyalási stratégia kialakításában, felügyeli a háttéranyagok megírását, "súg" a kormányülésen - és más alkalmakkor is, ha szükség van rá. Emellett irányítja a mintegy 120 fős kabinetet, és többek szerint

ő gondoskodik közvetve

a kormányüléseken elhangzott miniszteri ígéretek számonkéréséről is. "Az én dolgom, hogy a kormányülések előtt feltárjam, hogy milyen variációk vannak, és összehozzam az esetleges nézetkülönbségeket, ha pedig a miniszterelnök döntött, az meg is valósuljon" - nyilatkozott lapunknak Draskovics. Mindez értelemszerűen feltételezi, hogy a kabinetfőnök élvezze Medgyessy Péter tökéletes bizalmát: a kormányfő senkire nem háríthatja át az esetleges hibák politikai felelősségét. "Nyomaszt ez a felelősség, mert tudom, hogy nagyon komolyan veszi az előkészítéseimet" - számolt be helyzetéről Draskovics Tibor.

"Akadt jó néhány hiba, de alapvető stratégiai hiba egy sem" - válaszolta Draskovics arra a kérdésre, hogy a nagy felelősség és sok feladat nem bosszulta-e meg magát. Ha nem is stratégiai, de a kabinet működésének egyik emlékezetes zavara volt például a miniszterelnök téli vakációja: a kormányszóvivőnek nem volt felhatalmazása közölni, hogy hol tartózkodik Medgyessy Péter, és így kínos helyzetbe került a Kubáról kérdezősködő riporterek gyűrűjében. "A közvéleményben máshol húzódik a nyilvános és a magán-szféra határa, mint ahol mi gondoltuk" - beszélt a tanulságról a kabinetfőnök, hozzátéve: levonták a konzekvenciát, és Medgyessy olaszországi pihenése már megfelelően volt kommunikálva.

A feladatmegosztás másik, kevésbé egyértelmű, ám legalább ennyire fontos aspektusa, hogy milyen és mekkora szerep jut Draskovics Tibornak a kormányfő érdemi, politikai döntéseiben. A kormányfőhöz közel álló forrásunk szerint a kabinetfőnöknek az a dolga, hogy a miniszterelnök életét megkönnyítse, egyes intézkedési kompetenciákat átvegyen, döntésieket viszont ne. Kiss Elemér viszont úgy látja, hogy "a szakmát és a politikát nem lehet tisztán szétválasztani". A Narancs érdeklődésére Draskovics sem tagadta: néha előfordul, hogy javaslatokat tesz a kormányfőnek, felhívja a figyelmét bizonyos döntési alternatívákra vagy lehetséges következményekre.

"Hasonlóan gondolkodunk

a kormányzati kérdésekről, ezért előre is elég nagy biztonsággal meg tudom ítélni, hogy mi lehet egyes kérdésekben a véleménye. Emberileg is jól ismerjük egymást, és kölcsönös a bizalom. Köztisztviselő vagyok, a politikai hitvallásom magánügy, de nem lehetnék itt, ha a törekvései nem esnének közel az enyéimhez" - beszélt a Narancsnak a kormányfőhöz fűződő viszonyáról. Konkrét példát a kormányfő döntéseinek a hivatalos, köztisztviselői munkakörén esetleg túlmutató megsegítésére nem volt hajlandó mondani. Forrásaink szerint ugyanakkor esetenként még olyan, az ellenzéknek tett politikai gesztusokhoz is volt némi köze, mint a kormányfőnek a Terror Házában tett látogatása.

A Terror Házához hasonló politikai gesztusok Draskovics szerint viszont mind Medgyessy Péter személyéhez kötődnek: "Az ötlet is tőle származik, mi viszont azon törjük állandóan a fejünket, hogy e stílus, irányvétel, döntések mentén a célokat hogyan lehet jól elérni." A kabinetfőnök a Narancsnak hangsúlyozta: politikai centrumnak magát a miniszterelnököt tekinti. A Medgyessy-kormányt azért is jobbnak tartja az elődjénél, mert az szerinte erős személyiségekből áll, és jobb a kormánytagok, továbbá a frakciók közötti együttműködés, mint korábban. A kabinet munkájáról következetesen mint csapatmunkáról beszélt, amelynek a miniszterelnök is részese: "Rendszeresen megvitatjuk a különböző kérdéseket, és azt is megmondjuk, ha nem értünk egyet vele valamiben. Határozott arcélű miniszterelnökről van szó, ezért olyan javaslatokat kell elé tennünk, amelyek beleillenek a profiljába." A Narancsnak egy, a szocialista párt vezetéséhez tartozó személy viszont arról számolt be, hogy az MSZP-ben többen éppen attól tartanak, hogy Medgyessy politikai profiljának kialakításában esetleg túl nagy szerep jut kabinetfőnökének és más bizalmasainak.

A Medgyessy és Draskovics közötti bizalomra, illetve a szerepek tisztázatlanságára utal, hogy beosztottaik gyakran nem tudják: a kabinetfőnök tolmácsolta utasítás valójában melyiküktől származik. Ez a bizonytalanság tovább erősíti a Draskovics Tibort a MEH-ben övező tekintélyt, amihez azonban bizonyosan hozzájárulnak legendásan jó képességei is. A Narancsnak a kabinetfőnök valamennyi volt és jelenlegi munkatársa elismeréssel beszélt Draskovics memóriájáról: szerintük hosszú évekre visszamenőleg emlékszik adatokra, beszélgetések és újságcikkek pontos tartalmára, amivel könnyen zavarba ejti kollégáit vagy vitapartnereit. Ugyancsak dicsérték a problémaérzékenységét és a politikai érzékét, amivel képes előre "kiszagolni" a várható konfliktusokat, valamint a legfiatalabb kollégáit is megszégyenítő munkabírását (a kabinetfőnök 1955-ben született).

Draskovics közismert "Drazsé"

elnevezése állítólag még a PM-ből származik, a Narancs tapasztalatai szerint azonban semmilyen lekicsinylést nem takar: hidegfejű és keménykezű vezetőnek ismeri mindenki, olyannak, aki rövid pórázon tartja beosztottait, és "élet-halál ura". Ennek pedig egyáltalán nem mond ellent a Narancs több forrásból is megerősített értesülése, miszerint a kabinet vezetőinek tartott egyik legelső értekezletén Draskovics - viccesen - kijelentette: a vezetői tekintély fenntartása egyik hatékony eszközének tartja, hogy negyedévente ki kell rúgni egy munkatársat. A kabinetfőnöki iróniát meglehet, érdemes komolyan venni. "Nem számoltuk" - válaszolta az elbocsátottak számát firtató kérdésünkre anonimitást kérő forrásunk; "nem vallana rám" - mondta a neki tulajdonított kijelentésről lapunknak a kabinetfőnök, bár hozzátette: ha valaki alkalmatlan, attól meg kell válni, és májusban elég gyorsan kellett stábot építeniük.

"Nem tartozik a sima modorú emberek közé, és hajlandó az általa vélt igazságot kemény formában is kifejezésre juttatni" - jellemezte Draskovicsot lapunknak volt főnöke, a résztulajdonában álló ügyvédi iroda állami megbízásai miatt néhány hónapja a MEH éléről távozni kényszerült Kiss Elemér. A Horn-kabinet alatt Kiss könnyebben tudott együtt dolgozni Tóth Andrással, Horn Gyula egykori kabinetfőnökével, mint az elmúlt időszakban Draskoviccsal, részben mert "Tóthot könnyebb volt elérni, nem vett részt a miniszterelnök összes programjában". A sok utazás (legutóbb például Athénben, a csatlakozási szerződés aláírásának igencsak protokolláris alkalmából lehetett látni Draskovicsot a tévében) hátterében több minden állhat. A kabinet munkatársai szerint Draskovics azért követi a fontosabb találkozókra még ma is sok helyre Medgyessy Pétert, hogy lássa, mi foglalkoztatja a miniszterelnököt, és bármely pillanatban segíthesse a munkáját. A kabinetfőnök utazásait rosszabb szemmel néző szocialista forrásunk viszont úgy látja: Draskovics nem mer a Medgyessy körüli események egyikéből sem kimaradni, mert fél, hogy az esetleg gyengítheti a pozícióját. Ide tartozik, hogy Kiss Elemér szerint nem a kormányfő vagy a kabinetfőnök, hanem ő maga javasolta a személyi titkár tisztségének létrehozását.

A magyar államigazgatási struktúra és apparátusi attitűd egyik sajátossága, hogy a lényegi problémákat a különböző döntési szinteken lévők hajlamosak továbbpasszolni a feletteseiknek. Így sok szakpolitikai kérdésben a döntés nem a tárcáknál, hanem a miniszterelnök környékén születik csak meg, tovább erősítve a hatalomkoncentráció érzetét. A kabinetben viszont, ahová így túl sok ügy jut fel, könnyű tévedni: "Csoda, hogy még nem történt komolyabb hiba" - véli Braun Róbert. Az ügyeket azonban megfelelő módszerekkel és főleg akarattal akár vissza is lehetne juttatni alsóbb döntési szintekre. "Medgyessy Péter nem húzza ide a feladatokat, inkább mindenkit arra biztat, hogy maguk intézzék el az ügyeket. Nincs centralizációs szándéka, csak az a fontos, hogy a kényes kérdésekről tájékoztassák" - vázolta a kormányfő szándékait Draskovics. Túl sok funkció gyűlt itt össze az elmúlt években, ezért is karcsúsítottuk most a MEH-et. Ami a miniszterelnök kiszolgálását látja el, az viszont 1990 óta azonos méretű. A régi MEH a mai kabinet" - tette hozzá. Ha valóban így van, akkor rengeteg idejük lesz még, hogy eloszlassák a döntések központosításával kapcsolatos félelmeket. Annál is inkább, mert - mint azt Draskovics állítólag egy tavaly nyári ünnepségen a stábjának kijelentette - 4380 napra, azaz 12 évre szándékoznak berendezkedni.

Miklósi Gábor