Mária
-7 °C
3 °C

Szigorúbb vizsgálatokkal a kergemarhakór ellen

2001.01.04. 15:36
Új vizsgálati módszerrel tesztelik január végétől a szarvasmarhákat a kergekór terjedése, valamint az újabb szabályok bevezetése miatt Magyarországon. A monitoringvizsgálatok, illetve a vágóhidak ellenőrzése évi hárommilliárd forintba kerül, amelynek egyelőre nincs meg a biztos fedezete. A tenyésztők támogatják az ötletet, és általános vélemény, hogy mivel nálunk nincsen fertőzött populáció, tetemesen növekedhet a magyar marhahús iránti kereslet. A marhákat megtámadó szivacsos agyvelősorvadás (BSE) az emberben a halálos Creutzfeldt-Jacob-betegséget okozza.
- Eddig is volt vizsgálat, de ez sokkal érzékenyebb, és ezért hatékonyabb módszer lesz - nyilatkozta lapunknak Németh Antal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Állategészségügyi és Ellenőrzési Főosztályának vezetője. Németh indoklása szerint az európai uniós tagországok nem gyakoroltak közvetlen nyomást a komolyabb vizsgálatok elindítására, de Németország utalt arra, hogy csak az abszolút biztonságos és európai szabályok szerint ellenőrzött marhahús iránt érdeklődik. A régi módszer szerint csupán szövettani vizsgálatokat végeztek, az új eljárásban azonban az elhalt állatok agyvelőjét is vizsgálják analitikai módszerekkel. Az élő állatokon végzett BSE-tesztek egyelőre csupán kísérleti fázisban vannak. Nyugat-Európában egyelőre a 30 hónapnál idősebb levágott szarvasmarhák BSE-tesztje a kötelező, és ez alól már Magyarország sem lesz kivétel.

Az élő állatokon végzett BSE-tesztek egyelőre csupán kísérleti fázisban vannak
Az FVM novemberben (Spanyolország, Olaszország és Oroszország mellett) már ideiglenesen megtiltotta az Írországból és Franciaországból származó élő szarvasmarha, nyers marhahús, valamint a marhahús felhasználásával készített termékek behozatalát. A korlátozás a szarvasmarhától származó takarmányféleségekre is vonatkozott, nem érintette ugyanakkor a tejet és a tejtermékekből előállított takarmányokat. A betegség eddig még nem jelentkezett, és minden szövettani teszt eredménye negatív volt. Ha találnak BSE-kórokozót, akkor az adott populáció kiirtását is elrendelhetik.

Bizonytalan háttér

Szabályok és érdekek:
Minden olyan, harminc hónaposnál idősebb szarvasmarhán, amely a kockázati körbe tartozik - kényszervágott, speciális idegi tüneteket mutat -, a vágóhídi leölés után BSE-gyorstesztet kell elvégezni 2001. január 1-jétől. Fél év múlva pedig a vizsgálati kötelezettség valamennyi, az élelmiszerláncba bekerülő, harminc hónaposnál idősebb marhára kiterjed Az olasz kormány a tesztelési kötelezettséget már most minden kétévesnél idősebb, vágóhídra kerülő állatra elrendelte.

Nincs azonban egyelőre mindenre kiterjedő közösségi tilalom a hús- és csontliszt takarmányként való felhasználását illetően. A nagyüzemi állattartásban évtizedek óta fehérjebevitelre alkalmazott olcsó adaléknak a kiiktatása rendkívüli technológiaváltást és költségátalakítást igényelne egész Nyugat-Európában. A teljes tilalmat négy éve bevezető Nagy-Britanniában - megsemmisítő-kapacitás híján - még ma is 460 ezer tonnányi ilyen anyagot raktároznak, francia kalkulációk szerint pedig az ott meglévő 1 millió tonnányi húsliszt elégetése 762 millió euróba kerül.

Egy BSE-teszt költsége darabonként hozzávetőleg 70 euró, és becslések szerint az első fázisban az EU egészében mintegy 400-500 ezer, a másodikban viszont már 6-7 millió állatot kell ellenőrizni.

A minisztérium elképzelése szerint első körben a vágóhidakat ellenőrzik, illetve monitoring rendszerben vizsgálják a hazai szarvasmarha-állományt. Ez a legutóbbi statisztikai adatok szerint 882 ezer egyedet jelent, de ebből csupán a 30 hónapnál idősebben levágott marhákat vetik vizsgálat alá. A program elindítását az FVM finanszírozza, de Németh Antal nem tudott pontos adatokat mondani arról, hogy a fennmaradó részt milyen forrásokból finanszírozza a tárca. A kiadásokat növeli, hogy a takarmányozási rendszert is változtatni kell, de öröm az ürömben, hogy a hazai tenyésztők nem halmozták fel az állati eredetű takarmányokat, úgy mint Nyugat-Európában. Mészáros magyarázata szerint hozzánk nagyrészt el sem jutottak azok a takarmánykiegészítők, amelyek feltehetőleg a nyugat-európai fertőzést okozták. ,,Egyszerűen nem volt rá pénz" - mondta Mészáros.

Szükséges jó

,,A fogyasztónak, és a tenyésztőnek is az az érdeke, hogy minél biztonságosabb módszerekkel vizsgálják a marhahúst" - reagált az FVM bejelentésére Mészáros Mihály, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Mészáros arra számít, hogy a hazai tiszta marhahús iránt megnövekedhet a külföldi kereslet. Ebben előnyt élvezhet az őshonos fajnak számító magyar szürkemarha, amelynek egyre nagyobb népszerűségét az utóbbi évek látványos állománybővülése is jelezi.

A marhahús iránti bizalmatlanság azonban a magyar piacon is érezhető, ahol az évi, egy főre jutó fogyasztás 4 és 5 kiló között mozog. A '70-es években erős és nagy állománnyal rendelkező Magyarországon az egyedszám és a hús fogyasztása párhuzamosan csökkent, és jelenleg a növedékmarhák exportjára helyeződött a hangsúly. Elsősorban a horvát piacra szállítunk - ezen a szűk mozgástéren segíthet az új módszer, valamint az egészséges állomány.

A legfrissebb hírek szerint a német fogyasztói egészségvédelmi és állategészségügyi intézet elképzelhetőnek tartja, hogy a sertések is megfertőződhetnek a BSE kórokozójával. Eddig takarmánytól nem figyeltek meg fertőződést a sertésállományban, de a feltételezések szerint a sertésekben csak hosszú idő alatt alakul ki a betegség. Azt pedig már nem élik meg.