Jusztina
12 °C
23 °C

Marx-Engelst a Jászai Mari térre!

2003.06.17. 10:23
A Munkáspárt és más, baloldali szervezetek visszaállítanák Karl Marx és Friedrich Engels szobrát, amelyet 1992-ben távolítottak el a Jászai Mari térről. Egyelőre hiába vártak levelükre választ Hiller István kulturális minisztertől. A szobor alkotója, Segesdi György felesége az ötletet ízléstelennek tartja, míg a Szoborpark ügyvezetője szerint az engedély megszerzésére nincs esély.
Folyamatosan bírálták a két alakot, akiknek se keze, se lába (Fotók: Szoborpark)
"Gratulálunk miniszteri kinevezéséhez. Reméljük, sok szép feladat megoldása fűződik majd az ön nevéhez!" - kezdődik az a Munkáspárt honlapján olvasható levél, amelyet különféle baloldali társadalmi szervezetek írtak május 16-án az akkor frissen kinevezett Hiller István kulturális miniszterhez a Jászai Mari téri Marx-Engels emlékmű visszaállítása érdekében.

A levél írói úgy vélik, hogy a szobor 1992-es eltávolítása és a budatétényi szoborparkba szállítása a "múlttal való szakítás irracionális gesztusa" volt. A szobor esetleges visszaállítása szerintük a fiatal magyar demokrácia gesztusa lenne a más világnézetűeknek, de "esztétikai érveket" is előhoztak. "Segesdi György 1971-ben felállított Marx-Engels emlékműve szürke gránitból készült, Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb kubista térplasztikája" - írják.

Egységet képez

Réthly Ákos, a Szoborpark ügyvezető igazgatója az Indextől hallott először a kezdeményezésről, amelynek megvalósulására egy esetleges kedvező miniszteri válasz esetében sem lát esélyt. "A Szoborpark, mint műalkotás egységet képez, vagyis a felépítmény, a szobrok és az elrendezés koncepciója együttesen áll jogvédelem alatt. Bármilyen megbontása kizárólag az alkotó, ifj. Eleőd Ákos építész engedélye alapján lehetséges - aminek megszerzésére nincs esély."

Az ügyvezető nem tartja jó ötletnek a szobrok ide-oda hurcolását. A főváros tulajdonában lévő Szoborpark, úgy gondolja, a rendszerváltás emlékműve, nemzeti kincs, kulturális-turisztikai nevezetesség, nem pedig szoborraktár, ahonnan ki-be lehet hozni az alkotásokat.

Se keze, se lába

A Szoborpark egységet képez
"Szerencséje van, hogy engem ért el, a férjem nem szívesen nyilatkozna erről a szoborról, amiből mindig csak kellemetlensége volt" - mondja az Indexnek Segesdi György szobrászművész felesége. A pártközpontból hetente jártak a szobrászművész műtermébe, hogy ellenőrizzék az alkotás folyamatát. Miután felállították az emlékművet, folyamatosan bírálták a két alakot, akiknek "se keze, se lába".

A három-négy év alatt elkészült műért százezer forintot kapott Segesdi. Ennél nagyobb hasznot húzhatott volna belőle, ha egy rendszerváltás után jelentkezett dél-koreai úr 65 ezer dollárért megvehette volna a Jászai Mari téri Marx-Engelst. "A saját parkjában akarta felállítani a szobrot" - idézi fel a távol-keleti milliomos szándékát Segesdi György felesége, aki a Munkáspárt ötletét ízléstelennek tartja. A házaspár még nem volt a Szoborparkban, de Segesdiné úgy véli: férje Marx és Engelse jó helyen van ott, ahol van.

Miért ne?

"Súlyos hiba volt annak idején eltávolítani az emlékművet" - mondja Székely Péter, a Munkáspárt szóvivője az Indexnek. Szavainak nyomatékot ad egy angol újság tavalyi felmérésével, amelyben Karl Marxot az évezred gondolkodójává választották. "Ha az EU-csatlakozás küszöbén álló Magyarországon lehet szobra Teleki Pálnak, akkor miért ne lehetne Marxnak és Engelsnek is?" - teszi fel a kérdést Székely, amelyre választ a minisztertől vár - eddig hiába.

Az Index megkereste a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóosztályát, ahonnan eddig válasz nem érkezett.