Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Négy kérdésből kettőről gyűjthet aláírást az MSZP

2001.11.26. 17:48
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatai értelmében a Magyar Szocialista Párt négy népszavazási kezdeményezése közül kettőben - a nyugdíjemelés módjának meghatározásával és a közoktatásban megszerezhető, ingyenes középfokú nyelvvizsga megszerzésével összefüggő kérdéseket illetően - megkezdheti az aláírásgyűjtést.
Az Alkotmánybíróság közleménye szerint a testület az évenkénti nyugdíjemelés módjának meghatározására vonatkozó, illetve a középfokú nyelvtudás megszerzésével összefüggő, népszavazásra bocsátandó kérdések kapcsán az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát helybenhagyta.

Nyelvvizsga: az Országgyűlés hatásköre

Az Alkotmánybíróság a Munka törvénykönyvével összefüggő, illetve a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdés kapcsán megsemmisítette az OVB határozatait, és a testületet új eljárásra utasította. A testület szerint az évenkénti nyugdíjemelés módjának meghatározására vonatkozó kérdés távoli, közvetett költségvetési összefüggésű felvetés, és a nyugdíjemelés számítási módszerének esetleges megváltoztatása, annak következménye nem ütközik az alkotmányban tételesen megjelenített kizárt népszavazási tárgykörökbe. A testület megítélése szerint a kérdés megfogalmazása eleget tesz az egyértelműség követelményének.

A középfokú nyelvtudás megszerzésével és a nyelvvizsga letételével összefüggő, népszavazásra bocsátandó kérdés az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó olyan kérdés, amelyre egyértelmű felelet adható, és a kérdés megfogalmazása eleget tesz az egyértelműség nyelvtani értelemben megkívánt követelményének.

AB: a választók nem tudnák akaratukat kinyilvánítani

A közlemény szerint a Munka törvénykönyvével összefüggő kérdés kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az nem egyértelmű, ugyanis két, témakörét tekintve is jól elkülöníthető alkérdésből áll. Az első a próbaidőre vonatkozik, a második a pihenőnapon végzett munka díjazásának kérdését érinti.

A testület álláspontja szerint a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mindkét alkérdésre igennel válaszol. A népszavazáson résztvevők tehát nem tudják választói akaratukat megfelelő módon kinyilvánítani.

A népszavazás elvonja az Országgyűlés hatalmát

A kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdés az Alkotmánybíróság megítélése szerint elvonja az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát, ezért az OVB-nek meg kellett volna tagadnia az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Az OVB május 21-én egyszer már hitelesítette az MSZP népszavazási kezdeményezését, akkor a négy kérdés még egy aláírásgyűjtő íven szerepelt. Az Alkotmánybíróság július 9-i döntésével megsemmisítette az OVB határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte a testületet.

Kétségtelenül

Az AB értelmezése alapján az ajánlási jogukkal élni kívánó választópolgárok csak akkor nyilváníthatnak egyértelműen és világosan véleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésről, ha a referendumra szánt egyes kérdések olyan aláírásgyűjtő íven szerepelnek, amely garantálja, hogy a választópolgár kétséget kizáróan megjelölhesse az általa népszavazásra ajánlott egyes kérdéseket. Ezt követően az MSZP már négy aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be hitelesítésre az OVB-hez.

Az OVB eljárása során arra a megállapításra jutott, hogy az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányai a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelnek, ezért azokat augusztus 21-én hitelesítette. Az OVB e határozatai ellen benyújtott kifogásokat bírálta el hétfőn az Alkotmánybíróság.