Máté, Mirella
15 °C
25 °C

Drágább a magyar vonatbérlet, mint az osztrák

2008. 10. 15. 17:24
| Módosítva: 2009. 04. 02. 18:35
A MÁV-Start mindenkori vezetői szívesen emlegetik, hogy utasaik mindössze 16 százaléka fizet teljes árat a szolgáltatásért, a többiek javarészt valamiféle állami kedvezményben részesülnek. Szerintük ugyanis az a felnőtt bérlet is kedvezményes, aminél olcsóbb, ha az utas minden útra külön menetjegyet vásárol, ráadásul a német és osztrák vasút bérleteinél is drágább.

A MÁV évtizedek óta amolyan állam az államban, szabályozásait saját hatáskörben készíti el, szolgáltatásainak minőségéről, mennyiségéről sem a kormányzatnak, sem az utasoknak nem ad pontos, hiteles tájékoztatást. Így a MÁV-Start nevű személyszállító leányvállalat vezetői is úgy blöffölhetnek mindenféle számadatokkal, hogy gyakorlatilag senkinek sincs esélye a valóság ellenőrzésére. Ennek egyenes következménye, hogy idén 173 milliárd forint közpénzt kap a MÁV-Start úgy, hogy az képtelen még a jogszabály által kötelezően előirt szabályozások jórészét, valamint közbeszerzési tervét közzétenni, a beruházási tervről, üzleti tervről, menetrendtervezetről és stratégiákról nem is szólva.

A MÁV-Start kommunikációs szervezete a Világgazdaság kérdésére például azt nyilatkozta, hogy a MÁV-Start Zrt. fizető utasainak mindössze 16 százaléka téríti meg az általa használt vonatjegy teljes árát (valójában azonban ők is részesülnek az állami támogatásból, hiszen a teljes ár is önköltség alatti ár), hetven százalékuk az állam által adott kedvezményeket élvezi, 9 százalékuknak pedig más kedvezményekből jut és öt százaléknál éppen maga a MÁV-Start enged az árból üzletpolitikai megfontolásból. Amikor azonban az Index e statisztikák részleteire kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a MÁV Statisztikai zsebkönyvek bárki által megtekinthetők a MÁV Dokumentációs Központ könyvtárában (Múzeum utca 11. II. emelet).

Az persze kérdés, hogy az érdeklődő e lehetőségről mégis honnan értesülhetne, ám aki veszi a fáradságot, hogy felkeresse a legutóbbi időkig a MÁV-tól független, azt hatóságként ellenőrző Magyar Vasúti Hivatalnak is otthont adó, MÁV-tulajdonú épületben a nevezett könyvtárat, az azzal szembesül, hogy a legfrissebb adatsor 2004-es. Vagyis másfél év alatt nem volt képes a vasúttársaság még a 2005-ös évét sem összesíteni, így különösen figyelemreméltó, hogy már a 2006-os évről szóló gazdasági jelentést is elfogadta a MÁV kizárólagos tulajdonosa, a magyar állam.

A 2004-es statisztikai zsebkönyv a MÁV-Start álláspontját látszik igazolni: a 121,2 millió elszállított fizető utas közül csak 21,4 milliónyi, vagyis 18 százalék váltott teljes árú jegyet. Ez már önmagában is jól jelzi, hogy a társadalom legnépesebb, mobil és munkaképes korú, 25 és 65 év közötti korcsoportja létszámarányához képest aránytalanul kis részben veszi igénybe ezt a közszolgáltatást. Ez persze nem is csoda, a teljes árú vonatjegy olyan drága, hogy már egyedül autózás esetén sem éri meg a vonatot választani (ha az autózásnak csak a változó költségeit vesszük figyelembe), különösen távolsági utazás esetén.

Az elővárosi forgalomban azonban mégis nagyszámú felnőtt ingázó utazik (Budapest 50 km-es körzetében utazik részben vagy egészben a MÁV-Start utasainak 80 százaléka), így a statisztika zsebkönyv adatsorai gyanakvásra adnak okot. A zsebkönyv szerint négyféle kedvezményjogcím létezik: dolgozói, tanuló, üzletpolitikai és egyéb. Ehhez jön hozzá még a díjmentesen utazók száma. A MÁV Statisztikai Osztálya által szerkesztett és kiadott zsebkönyvben azonban nyoma sincs annak, hogy milyen kedvezmények alá pontosan milyen jegyek is tartoznak, alapvetően megsértve ezzel a statisztika készítés írott szabályait.

Szerencsére a MÁV Statisztikai Osztályán évtizedekkel ezelőtt jobban értették a szakmát, és az 1970-es években 70 sorszámozott példányban, szigorúan belső használatra kiadott statisztikai évkönyvekben felsorolták, mit is értenek az egyes kategóriák alatt. Így derült ki, hogy a dolgozói kedvezmény alatt például a felnőtt bérleteket értik - ma már kizárólagosan. A MÁV-Start szerint azért szerepel a táblázatban a „Dolgozók kedvezménye” megnevezés, hogy a fő utascsoportok jól elkülöníthetők legyenek a belső rendszert nem ismerők számára. Ez az elkülönítés olyan jól sikerült, hogy a diákjegyes és a diákbérletes utas sem egy szegmens része. Az egyik ugyanis „egyéb”. Ezzel is segítik az áttekintést.

A MÁV adatai szerint 2004-ben 30,4 millió utas utazott felnőtt bérlettel - alig 50 százalékkal több mint diák, vagyis az utasok 25 százaléka (tehát teljes árat fizet az utasok 43 százaléka). Ez persze nem azt jelenti, hogy minden magyar 3-szor utazott volna bérlettel egy évben, hanem azt, hogy mivel egy bérletjegy tulajdonosa havi 40 utazónak számít, valójában csak mintegy 65 ezren utaztak vonattal naponta a munkahelyükre. (A diákokat, távolsági utazókat és alkalmi utazókat is belevéve kb. 100 ezer embernek okoz kellemetlenséget egy vasutassztrájk, vagyis a népesség alig 1 százalékának.)

A dolgozói havi bérlet ára a 34 km-es Budapest-Vác útra 21 000 forint, ami 40 darab menetjegy árának felel meg, vagyis valójában csak akkor spórol a bérlettel annak tulajdonosa, ha minden munkanap bejár dolgozni, soha nincs szabadságon, betegállományban és egyetlen ünnepnap sincs a pontosan 31 napos hónapban. Ekkor a megtakarítás 2 darab menetjegy ára. Minden más esetben olcsóbb jegyet venni.

Összehasonlításképpen: ha a sokat szidott BKV is hasonló áraránnyal szolgáltatna, akkor a 8250 forintos bérlet 10 800 forintba kerülne. Még meglepőbb eredményre jutunk, ha a MÁV-nál magasabb színvonalon szolgáltató osztrák vasúttársaság árarányait is megnézzük: Ausztriában a 35 km-es távolságra 2850 forint egy menetjegy szemben a hazai 525-tel, ám a havijegy ára mindössze 21 360 forint, vagyis a magyar árral megegyező. Ott ugyanis nem 40 utazás után térül meg a bérlet, hanem már 8 után. Ráadásul 40 km-es távolság felett már olcsóbb Ausztriában a bérlet, mint itthon, nagyobb távolság esetén már lényegesen olcsóbb az osztrák havijegy, mint a magyar. Ezért a pénzért az osztrák utazó a vasúti mellett a helyi közlekedést is igénybe veheti, vagyis nem kell például bécsi „BKV”-bérletet vennie mellé.

A német tarifaszövetségek árait tanulmányozva ugyanazt tapasztaljuk, mint Ausztria esetén. Tehát elmondható, hogy a magyar vasúti bérletek ára arányaiban magasabb, mint Nyugaton. A képet az utasok szempontjából azonban árnyalja, hogy a magyar teljes árú bérletek árának 86 százalékát a munkáltató megtéríti. Ez azt jelenti, hogy a váci bérlet 21 000 forintos árából 18 060-at a munkáltató, 2940-et a munkavállaló fizet meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a dolgozó megveszi a bérletet 21 000 forintért a MÁV-Start pénztárában, és ehhez a cége nevére áfás számlát kér, és jó esetben 18 060 forintot a számla ellenében a munkáltatótól visszakap. A tapasztalatok alapján azonban nem minden dolgozó kap ennyit, sokaknak például csak fele részt áll a munkáltató, de arra is van példa, hogy semennyit nem hajlandó.

Van kedvenc légitársasága?

Értékelje repülős utazását, írja meg véleményét! Értékes díjakat sorsolunk!

Őszi szünet belföldön

Wellness, kirándulás, kikapcsolódás az egész családnak. 5550 Ft / fő / éjtől