Katalin
1 °C
4 °C

Drágább a magyar vonatbérlet, mint az osztrák

2008.10.15. 17:24
A MÁV-Start mindenkori vezetői szívesen emlegetik, hogy utasaik mindössze 16 százaléka fizet teljes árat a szolgáltatásért, a többiek javarészt valamiféle állami kedvezményben részesülnek. Szerintük ugyanis az a felnőtt bérlet is kedvezményes, aminél olcsóbb, ha az utas minden útra külön menetjegyet vásárol, ráadásul a német és osztrák vasút bérleteinél is drágább.

A MÁV évtizedek óta amolyan állam az államban, szabályozásait saját hatáskörben készíti el, szolgáltatásainak minőségéről, mennyiségéről sem a kormányzatnak, sem az utasoknak nem ad pontos, hiteles tájékoztatást. Így a MÁV-Start nevű személyszállító leányvállalat vezetői is úgy blöffölhetnek mindenféle számadatokkal, hogy gyakorlatilag senkinek sincs esélye a valóság ellenőrzésére. Ennek egyenes következménye, hogy idén 173 milliárd forint közpénzt kap a MÁV-Start úgy, hogy az képtelen még a jogszabály által kötelezően előirt szabályozások jórészét, valamint közbeszerzési tervét közzétenni, a beruházási tervről, üzleti tervről, menetrendtervezetről és stratégiákról nem is szólva.

A MÁV-Start kommunikációs szervezete a Világgazdaság kérdésére például azt nyilatkozta, hogy a MÁV-Start Zrt. fizető utasainak mindössze 16 százaléka téríti meg az általa használt vonatjegy teljes árát (valójában azonban ők is részesülnek az állami támogatásból, hiszen a teljes ár is önköltség alatti ár), hetven százalékuk az állam által adott kedvezményeket élvezi, 9 százalékuknak pedig más kedvezményekből jut és öt százaléknál éppen maga a MÁV-Start enged az árból üzletpolitikai megfontolásból. Amikor azonban az Index e statisztikák részleteire kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a MÁV Statisztikai zsebkönyvek bárki által megtekinthetők a MÁV Dokumentációs Központ könyvtárában (Múzeum utca 11. II. emelet).

Az persze kérdés, hogy az érdeklődő e lehetőségről mégis honnan értesülhetne, ám aki veszi a fáradságot, hogy felkeresse a legutóbbi időkig a MÁV-tól független, azt hatóságként ellenőrző Magyar Vasúti Hivatalnak is otthont adó, MÁV-tulajdonú épületben a nevezett könyvtárat, az azzal szembesül, hogy a legfrissebb adatsor 2004-es. Vagyis másfél év alatt nem volt képes a vasúttársaság még a 2005-ös évét sem összesíteni, így különösen figyelemreméltó, hogy már a 2006-os évről szóló gazdasági jelentést is elfogadta a MÁV kizárólagos tulajdonosa, a magyar állam.

A 2004-es statisztikai zsebkönyv a MÁV-Start álláspontját látszik igazolni: a 121,2 millió elszállított fizető utas közül csak 21,4 milliónyi, vagyis 18 százalék váltott teljes árú jegyet. Ez már önmagában is jól jelzi, hogy a társadalom legnépesebb, mobil és munkaképes korú, 25 és 65 év közötti korcsoportja létszámarányához képest aránytalanul kis részben veszi igénybe ezt a közszolgáltatást. Ez persze nem is csoda, a teljes árú vonatjegy olyan drága, hogy már egyedül autózás esetén sem éri meg a vonatot választani (ha az autózásnak csak a változó költségeit vesszük figyelembe), különösen távolsági utazás esetén.

Az elővárosi forgalomban azonban mégis nagyszámú felnőtt ingázó utazik (Budapest 50 km-es körzetében utazik részben vagy egészben a MÁV-Start utasainak 80 százaléka), így a statisztika zsebkönyv adatsorai gyanakvásra adnak okot. A zsebkönyv szerint négyféle kedvezményjogcím létezik: dolgozói, tanuló, üzletpolitikai és egyéb. Ehhez jön hozzá még a díjmentesen utazók száma. A MÁV Statisztikai Osztálya által szerkesztett és kiadott zsebkönyvben azonban nyoma sincs annak, hogy milyen kedvezmények alá pontosan milyen jegyek is tartoznak, alapvetően megsértve ezzel a statisztika készítés írott szabályait.

Szerencsére a MÁV Statisztikai Osztályán évtizedekkel ezelőtt jobban értették a szakmát, és az 1970-es években 70 sorszámozott példányban, szigorúan belső használatra kiadott statisztikai évkönyvekben felsorolták, mit is értenek az egyes kategóriák alatt. Így derült ki, hogy a dolgozói kedvezmény alatt például a felnőtt bérleteket értik - ma már kizárólagosan. A MÁV-Start szerint azért szerepel a táblázatban a „Dolgozók kedvezménye” megnevezés, hogy a fő utascsoportok jól elkülöníthetők legyenek a belső rendszert nem ismerők számára. Ez az elkülönítés olyan jól sikerült, hogy a diákjegyes és a diákbérletes utas sem egy szegmens része. Az egyik ugyanis „egyéb”. Ezzel is segítik az áttekintést.

A MÁV adatai szerint 2004-ben 30,4 millió utas utazott felnőtt bérlettel - alig 50 százalékkal több mint diák, vagyis az utasok 25 százaléka (tehát teljes árat fizet az utasok 43 százaléka). Ez persze nem azt jelenti, hogy minden magyar 3-szor utazott volna bérlettel egy évben, hanem azt, hogy mivel egy bérletjegy tulajdonosa havi 40 utazónak számít, valójában csak mintegy 65 ezren utaztak vonattal naponta a munkahelyükre. (A diákokat, távolsági utazókat és alkalmi utazókat is belevéve kb. 100 ezer embernek okoz kellemetlenséget egy vasutassztrájk, vagyis a népesség alig 1 százalékának.)

A dolgozói havi bérlet ára a 34 km-es Budapest-Vác útra 21 000 forint, ami 40 darab menetjegy árának felel meg, vagyis valójában csak akkor spórol a bérlettel annak tulajdonosa, ha minden munkanap bejár dolgozni, soha nincs szabadságon, betegállományban és egyetlen ünnepnap sincs a pontosan 31 napos hónapban. Ekkor a megtakarítás 2 darab menetjegy ára. Minden más esetben olcsóbb jegyet venni.

Összehasonlításképpen: ha a sokat szidott BKV is hasonló áraránnyal szolgáltatna, akkor a 8250 forintos bérlet 10 800 forintba kerülne. Még meglepőbb eredményre jutunk, ha a MÁV-nál magasabb színvonalon szolgáltató osztrák vasúttársaság árarányait is megnézzük: Ausztriában a 35 km-es távolságra 2850 forint egy menetjegy szemben a hazai 525-tel, ám a havijegy ára mindössze 21 360 forint, vagyis a magyar árral megegyező. Ott ugyanis nem 40 utazás után térül meg a bérlet, hanem már 8 után. Ráadásul 40 km-es távolság felett már olcsóbb Ausztriában a bérlet, mint itthon, nagyobb távolság esetén már lényegesen olcsóbb az osztrák havijegy, mint a magyar. Ezért a pénzért az osztrák utazó a vasúti mellett a helyi közlekedést is igénybe veheti, vagyis nem kell például bécsi „BKV”-bérletet vennie mellé.

A német tarifaszövetségek árait tanulmányozva ugyanazt tapasztaljuk, mint Ausztria esetén. Tehát elmondható, hogy a magyar vasúti bérletek ára arányaiban magasabb, mint Nyugaton. A képet az utasok szempontjából azonban árnyalja, hogy a magyar teljes árú bérletek árának 86 százalékát a munkáltató megtéríti. Ez azt jelenti, hogy a váci bérlet 21 000 forintos árából 18 060-at a munkáltató, 2940-et a munkavállaló fizet meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a dolgozó megveszi a bérletet 21 000 forintért a MÁV-Start pénztárában, és ehhez a cége nevére áfás számlát kér, és jó esetben 18 060 forintot a számla ellenében a munkáltatótól visszakap. A tapasztalatok alapján azonban nem minden dolgozó kap ennyit, sokaknak például csak fele részt áll a munkáltató, de arra is van példa, hogy semennyit nem hajlandó.