Vilma
-7 °C
4 °C

A többség kirúgna akár 50 ezer állami alkalmazottat is

2006.05.31. 13:06
A Marketing Centrum a költségvetési hiány csökkentésére szóba jöhető intézkedésekről készült felmérése szerint a magyarok többsége az állami kiadások visszafogásával tenné rendbe az államháztartást.

A hiánycsökkentő lépések közül csak azokat javasolnák sokan a kormánynak, amelyek a bürokráciát csökkentik, és a felnőtt magyarok többsége általában elutasítja azokat a lépéseket, amelyek az emberek zsebét és szerzett jogait is érintik, foglalta össze az ezer fő megkérdezésével készült kutatás eredményeit a Marketing Centrum.

A budapestiek többet fizetnének

Az összesítés szerint a megkérdezettek 56 százaléka inkább azt szeretné, hogy az állam csökkentse a kiadásait, 29 százalék azt is elfogadná, ha a kiadások lefaragása mellett a bevételek növelésére is sor kerülne. Csupán 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy a bevételek növelésével, azaz új, vagy megemelt adókkal kellene hozzálátni a költségvetés rendbetételéhez.

A kiadáscsökkentés vs. bevételnövelés vélemények megoszlására a lakóhely hat a legerősebben, és ezen kívül csak pártállás szerint találtunk kisebb különbséget. A budapestiek az átlagosnál nagyobb valószínűséggel javasolnak bevételnövelést a kormánynak, de azért a fővárosiak többsége is a kiadáscsökkentést preferálja. Pártállás szerint pedig azt találtuk, hogy a kormánypártok - különösen az MSZP - táborában valamivel kevésbé eretnek gondolat az állami bevételek - praktikusan az adók - növelése, mint a ellenzéki pártok támogatói és a bizonytalanok körében.

Kevesebb önkormányzatot!

Az eddig a sajtóban felmerült, lehetséges konkrét intézkedések közül az államigazgatásban kifizetett bérek befagyasztása és 50 ezer fő elbocsátása az állami szférából volt a legnépszerűbb. Ezek az intézkedések a megkérdezettek felének elfogadhatóak, az önkormányzatok számának csökkentését pedig 42 százalék javasolná. Jóval kevesebben támogatnák a privatizáció folytatását. És kifejezetten magas az ellenállás a vizitdíj egészségügyben történő bevezetésével, gyógyszerár támogatás csökkentésével és a nyugdíjkorhatár emelésével szemben.

A tandíj bevezetést mindössze a megkérdezettek 11 százaléka javasolná a kormánynak, ugyanakkor viszont 37 százalék azok aránya, akik szerint a felsőoktatásban tanulóknak is részt kell vállalniuk a képzési költségekből. A válaszadók 57 százaléka szerint a felsőoktatás költségeit teljes egészében az államnak kell fedezni.

Minden releváns válasz figyelembevétele után azt mondhatjuk, hogy az ártámogatások megnyirbálásához a megkérdezettek 85 százaléka negatívan viszonyul és mindössze a tizedük hajlamos ilyen irányú lépést javasolni a kormánynak. Az alsó áfakulcs emelése viszont összességében több pénzt venne ki az emberek zsebéből, mint az ártámogatások leépítése. Ezekkel szemben azonban kevésbé általános az ellenérzés, mint a gáz- és gyógyszerárakat érintő javaslatokkal szemben, és az ÁFA rendezésnek nem csak ellenzői, hanem számottevően sok - 28 százaléknyi - támogatója is van. Elsősorban az iskolázottabbak és a módosabbak körében.