Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Az MDF feloszlatná az Országgyűlést

2005.03.18. 17:54
Dávid Ibolya és Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselői pénteken önálló képviselői indítványként benyújtották a parlament feloszlatásáról szóló országgyűlési határozati javaslatukat. Orbán a sikertelen népszavazás után "érti Dávid Ibolya kezdeményezését".

Orbán Viktor, Fidesz elnöke pénteken újságíróknak azt mondta: érti az MDF elnökének a parlament júniusi feloszlatására tett kezdeményezését, mert ő is úgy gondolja, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson több mint kétmillió ember mondta el a véleményét.

Orbánban nő a hangulat

"Azt hiszem, hogy értem az elnök asszonyt, bennem is nő az a hangulat, vagy mondandó, hogy volt egy népszavazás, amely ugyan nem kötelezte a parlamenti képviselőket, hogy egy törvényt meghatározott tartalommal megalkossanak, de azért mégiscsak elmondta (...) több mint kétmillió ember a véleményét" - hangsúlyozta Orbán Viktor a Budapest Sportarénában tartott sajtótájékoztatója után újságírói kérdésre.

Álláspontja szerint nem helyes egy demokráciában, ha az emberek véleményének nincs következménye, ráadásul úgy látja, hogy a parlament nem akarja megoldani ezt a problémát.

Alkalmatlanság

"Ha az elnök asszony ebből azt a tanulságot vonja le, hogy ebben a formában bizony nem tölti be a küldetését a népképviselet, a Magyar Országgyűlés, akkor az ő javaslatán érdemes elgondolkodni" - mondta a Fidesz elnöke.

Mint mondta, maga is úgy gondolja, hogy ennyi véleményt figyelmen kívül hagyni nem lehet: "vagy meg kell alkotni egy törvényt, vagy ki kell mondani a saját magunk, mármint az egész Magyar Országgyűlés alkalmatlanságát". Ugyanakkor hangsúlyozta: az utóbbit jó lenne elkerülni, inkább meg kellene alkotni a szükséges törvényeket, amire a Fidesz készen áll.

Orbán kijelentette, személyesen érti, hogy mit mond Dávid Ibolya, de arról, hogy ezt meg lehet-e tenni, vagy bölcs-e felvetni, még nem tudott nyilatkozni. Mint mondta, a délutáni elnökségi ülés után alakul ki az álláspontja.

Dávid: az MSZP és a Fidesz ellentéte miatt

"Az MSZP és a Fidesz politikai-közéleti ellentétei, a konszenzus és az együttműködés teljes hiánya ellehetetlenít mindenfajta érdemi döntést a Magyar Országgyűlésben, ellehetetleníti azokat a döntéseket, amelyek a nemzeti alapkérdésekről, hazánk fejlődéséről, a szükséges reformokról vagy a kétharmados törvények megalkotásáról szólnak" - indokolta a javaslatot a pártelnök az MDF országos elnöksége ülésének szünetében.

Az MDF elnöke a feloszlatási javaslat előzményeként felsorolt okokról szólva több alkotmánysértést és alkotmányos mulasztást tulajdonított az Országgyűlésnek, és hiányolta a december 5-i, eredménytelen népszavazás után az alapvető nemzeti összetartozást jelentő törvények meghozatalát.

Az MDF megkérdezi a lakosságot

Az MDF jövő hét elejétől várja a normalismagyarorszagert.info.hu címen a lakosság véleményét arról, hogy az Országgyűlés el tudja-e látni feladatát.

"A MDF várja a lakosság véleményét arról, hogy az Országgyűlés a jelenlegi összetételében képes-e kétharmados törvényeket hozni, megszüntetni a 12 éve tartó folyamatos alkotmánysértéseket és alkotmányos mulasztásokat, azaz el tudja-e látni vállalt feladatát" - áll a párt közleményében.
A törvényjavaslat teljes szövege
Képviselői önálló indítvány Az Országgyűlés

./2005. ( .) OGY határozata az Országgyűlés feloszlásáról 1. Figyelemmel arra, hogy a politikai közélet ellentétei, a politika erői közötti konszenzus és az együttműködés teljes hiánya ellehetetlenít mindenfajta döntést, mely a nemzeti alapkérdéseket, hazánk fejlődését, a szükséges reformokat, így különösen ezek minősített többséget igénylő megvalósítását érinti, az Országgyűlés az Alkotmány 28.§-ának (2) bekezdése alapján 2005. június 1. napjával elhatározza feloszlását. 2. Az Országgyűlés - annak érdekében, hogy a választások mielőbbi megtartására és egy új összetételű Országgyűlés megválasztására sor kerülhessen - javasolja a Köztársasági Elnöknek, hogy az Alkotmány 30/A.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tűzze ki az országgyűlési képviselőválasztás időpontját.
INDOKOLÁS
A hazánk előrehaladását szolgáló legfontosabb döntések hosszú ideje - nem ritkán a rendszerváltozás óta - függőben maradnak. Egytől-egyig olyan feladatok, melyekben a politikai konszenzus hiánya miatt megváltoztathatatlannak hitt és tekintett kérdések alapján ütközünk problémákba nap mint nap. Ezek többsége ma már kifejezetten a fejlődés gátjává vált, megoldásuk azonban távolinak tűnik. Az alkotmányos alapintézmények a politika szorításába és a politikai konszenzus hiánya miatt, a döntésképtelenség fogságába kerültek. A rendszerváltozás kapcsán lefektetett demokratikus szabályok léteznek, az intézmények függetlenségének jogszabályi alapjai léteznek, de politikai hatalom sok tekintetben kisajátította azokat.
I. Alkotmánysértések, alkotmányos mulasztások: az Alkotmánybíróság statisztikái 13 teljesítetlen jogalkotói mulasztást tartanak nyilván. Ezek közül a legtöbb (tíz esetben) az Országgyűlés alkotmánysértését mondják, vagy mondták ki.
- A legrégebbi mulasztásos alkotmánysértés 1992 óta áll fenn. Az Alkotmánybíróság ekkor mondta ki, alkotmányellenes, hogy a kisebbségeknek nincs parlamenti képviselete. A testület 1992. december 1-ig adott határidőt a parlamentnek, hogy az alkotmánysértést orvosló jogszabályt megalkossa, de ez azóta sem történt meg.
- Nem született megfelelő szabályozás a Házszabály kiegészítésével a frakcióalakítási joggal és a független képviselők működésével kapcsolatos mulasztásos alkotmánysértésre.
- Szabályozni kellene az Országgyűlés ülésezési rendjének módját. Erre 1998. szeptember 1-ig adott határidőt az Alkotmánybíróság.
- Alkotmánysértő a parlamenti vizsgálóbizottságok státuszára és eljárásra vonatkozó szabályozás. Szabályozni kell a Házszabályban a vizsgálati tevékenység rendjét, valamint a közügyek megvitatásának szabadságát, illetve a személyiséget védő jogokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőséget. Az erre vonatkozó határidő 2004. március 31. volt.
- Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az Alkotmánybíróság 2002-ben amiatt, hogy az Országgyűlés nem határozta meg az egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők időközi választása kitűzésének határidejét. A parlament az előírt határidőig - 2003. február 28-ig - ennek sem tett eleget.
- Alkotmánysértő a választás eljárását és a médiatörvény érintően, hogy nem szabályozott a választási kampány alatt a politikai hirdetésekkel összefüggő jogorvoslatok módja és határidői.
- Az Alkotmánysértő helyzet elkerülésére az Alkotmánybíróság többször hangsúlyozta, hogy végleges megoldást kell találni a külképviseletek történő szavazás kérdésére.
II. Személyi döntések:
- Alkotmánysértő és megoldatlan hosszú évek óta az Alkotmánybírák jelölése és megválasztása. A politikai pártok, akik hivatottak lennének Alkotmánybírákat jelölni és választani, másfél évtizede képtelenek arra, hogy a megfelelő bírói létszám kellő időben történő, azaz estenkénti megválasztásával garantálják a működőképességet. Mára már odáig jutottunk, hogy egy személy jelölése és megválasztása lehetetlen. A politikai pártok a megegyezés helyett bevárják, amíg legalább két bírói hely üresedik meg ahhoz, hogy kormányoldal és ellenzék között megköttessék az alku egy kormánypárti és egy ellenzéki jelöltről és dönteni tudjanak. Ez az Alkotmány nyílt megkerülését és kibúvót jelent a kétharmados kötelezettség alól. Ennek következtében pedig fennállása óta első ízben az Alkotmánybíróság idén márciusban nem tud teljes ülést tartani.
- Ugyancsak megoldatlan, alkotmányos mulasztást szenved immár több éve az Állami Számvevőszék alelnökeinek megválasztása. Ez a körülmény nyíltan veszélyezteti az ÁSZ működését. Itt is van jogalkotási feladat, hiszen a számvevőszék többször kérte és javasolta, hogy a tevékenységét és jogállását szabályozó törvényben milyen módosításokat tartana szükségesnek, annak érdekében, hogy munkáját hatékonyabban tudja ellátni. Ebben az esetben már években mérhető a politika döntésképtelensége.
Alkotmányunk, a fontosabb közjogi törvények, mondhatjuk úgy is, hogy a 2/3-os törvények és azok köre szinte kivétel nélkül változtatást igényelnek. Megrekedt annak a közjogi törvénycsomagnak a tárgyalása is, melyet több mint egy éve nyújtott be a Kormány az Országgyűléshez. Az Alkotmány módosítása, az Alkotmánybíróságról szóló új törvény, az új jogalkotási törvény és a nemzetközi szerződések rendjéről szóló törvény elfogadása halaszthatatlan feladat lenne, többek között éppen az uniós csatlakozás miatt is. A magyar jogrendszer illeszkedése a közösségi joghoz - egy évvel csatlakozásunk után - még mindig nem teljes, mivel ennek közjogi hátterét nem sikerült megteremteni.
Hasonló kudarccal végződött több kezdeményezés, mely egy új Alkotmány elfogadását tűzte ki célul, valamint átfogó reformot sürgetett a 2/3-os törvények körében és a társadalom részéről egyre inkább szorgalmazott közjogi reform (kisebb parlament, a választójogi rendszer és a választási eljárás felülvizsgálata) kérdésében.
A függőben lévő, megoldatlan és immár a fejlődés gátjává vált közjogi kérdések mellett a gazdaság, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a médiaszabályozás reformjának, átalakításának megoldatlan kérdéseit is maga előtt görgeti a politika.
A döntésképtelenség és a politika túlterjeszkedésének legszomorúbb példája a tavaly december 5-én megtartott népszavazás volt, mely történelmi léptékű károkat okozott a magyarságnak. A végeredmény fájó bizonysággal igazolta, hogy a politika a nemzeti összetartozást érintő legalapvetőbb kérdésekben sem tud saját érdekein felülemelkedni és bölcs, megfontolt döntést hozni.
A Magyar Köztársaság mindenkori nemzetpolitikájának abból kellene kiindulnia, hogy csak az alapvető kérdésekben összefogásra képes, nemzeti identitásában erős, önmagában és jövőjében bízó magyar nemzet lehet sikeres. Ez feltétele egyben annak is, hogy elvárható módon járulhassunk hozzá tágabb közösségünk, az Európai Unió sikeres működéséhez.
Mindannyiunk közös érdeke lenne, hogy az ország, a haza, és a nemzet fogalma - mind politikai, mind jogi értelemben, mind a közgondolkodásban - tiszta, korunkhoz és megváltozott körülményeinkhez illeszkedő jelentést kaphasson.
A magyar Országgyűlés számtalan alkotmányos mulasztása, valamint a nemzetpolitika kérdésében tanúsított felelőtlen, történelmietlen magatartása miatt javasoljuk, hogy adja át helyét egy a problémák és feladatok megoldását segítő új parlamentnek.
Budapest, 2005. március 16.
Dr. Dávid Ibolya - MDF Herényi Károly - MDF