Judit
-2 °C
8 °C

Az MDF szerint is módosítani kell a gyülekezési törvényt

2006.10.28. 10:15
Fokozza a szélsőségeket a "politikai meddőség" és a konszenzus hiánya, állítja Dávid Ibolya, az MDF elnöke egy a Népszavában szombaton megjelent interjúban. Dávid szerint a következmények nélküli vagdalkozás vezetett az október 23-i eseményekhez.

Az MDF elnöke szerint szükség van a gyülekezési törvény módosítására, de a konszenzus hiánya csak erősíti a szélsőségeseket. Dávid Ibolya a Népszavának adott, szombaton megjelent interjújában beszélt erről.

"Minden rendszerváltó törvényünket - így a gyülekezési jogról szólót is - felül kellett volna vizsgálni 17 év után" - mondta a párt elnöke, és hozzátete:"Látható azonban, hogy miután a módosításokhoz kétharmados többség szükségeltetik, a változtatásokat paravánként használnák a politikai erők. Jelenleg huszonhárom törvény van az Országgyűlés előtt, s éppen a kétharmados többség, a konszenzus hiánya miatt tologatjuk hosszú ideje. Ezt gyarapítja most a gyülekezési jogról szóló törvény is. A nagyobbik probléma az, hogy ez a fajta politikai meddőség fokozza a szélsőségeseket".

Vagdalkozásból szavargás

Dávid szerint a másik ember semmibevétele, a másik emberi jogainak el nem ismerése, "a következmények nélküli vagdalkozás", az érzelmekre és indulatokra végletekig építő politizálás, a folyamatos szembenállás vezetett az utcai zavargásokhoz.

"Addig beszéltek összevissza a politikusok felelőtlenül arról, hogy a gyülekezési jog korlátozhatatlan, míg sokan ezt el nem hitték. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy október 23-án eddig fajult a helyzet" - mondta Dávid Ibolya.

A kormányszóvivői iroda szerdán jelentette be, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Ádám Antal nyugalmazott alkotmánybírót, Bán Tamást, az Alkotmánybíróság korábbi elnöki főtanácsadóját és Tölgyessy Péter alkotmányjogászt, volt országgyűlési képviselőt kérte fel a gyülekezési törvény módosításának véleményezésére.

A szóvivői iroda tájékoztatása szerint a jogászok feladata, hogy megvizsgálják a törvénytervezetet, megfelelően biztosítja-e az alapvető emberi jogokat, és megfelel-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek.

"A kormány összességében sem szigorítani, sem enyhíteni nem kíván a hatályos törvényi szabályozáson. A tervezett módosítás célja az, hogy egyértelművé váljon, a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés, és másokat a lehető legkevésbé zavaró megvitatása" - áll a szóvivői iroda közleményében. A törvény módosításával biztosítanák, hogy a nemzeti ünnepek állami rendezvényein a méltóságteljes megemlékezést ne zavarhassák meg tüntetések.