A Fidesz-KDNP és az MDF: külön frakció és külső támogatás?

2006.04.09. 22:56
Míg a Fidesz tárgyalna az MDF-fel a koalíciókötésről, az ötszázalékos küszöböt éppen csak átlépett Magyar Demokrata Fórum képviselői egyelőre csak külső támogatásról beszélnek. A Fidesz a parlamentbe juttatta a csak alig létező KDNP-t is, amely adott esetben külön frakciót is alapíthat.

Bár a közvélemény-kutatók többsége szerint nagyon kis esély volt az MDF bejutására, a párt elérte az ötszázalékos küszöböt. Rogán Antal ebből azt a következtetés vonta le, hogy az emberek többsége változást akar. A politikus bejelentette: tárgyalnak az MDF-fel a koalíciókötésről.

Konstruktív ellenzékiség

Az MDF részéről Herényi Károly az Indexnek ezzel kapcsolatban azt mondta: korai még erről beszélni, de a külső támogatást elképzelhetőnek tartják. Amikor a Demokrata Fórum még csak 4,99 százalékon állt, Herényi a Klubrádiónak még a konstruktív ellenzékiség fogalmát emlegette.

Csizmadia Ervin politológus az ötszázalékos küszöb elérése előtt a Klubrádióban úgy vélte: hosszú idő óta az MDF lehet az első párt, amely jobbra és balra is nyitott. A politológus szerint az MDF logikusan nyitva hagyja vegyértékeit, tárgyalhat mindkét nagy párttal, de az is lehet, hogy tényleg ellenzékben maradnak.

Érdekesen alakulhat a helyzet amiatt is, hogy a Fidesz a KDNP-t bejuttatta a parlamentbe. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 2006 januárjában kötött választási megállapodást. A KDNP-t fantompártnak is szokták nevezni, mert valós társadalmi támogatottság nem áll mögötte, ilyet a közvélemény-kutatások sem mutatnak. Leginkább néhány politikusa, főként Semjén Zsolt homofób, és az SZDSZ-t élesen támadó nyilatkozatai tették ismertté a párt nevét.

Frakciója lesz a fantompártnak?

Most az is elképzelhető, hogy a Fidesszel közös listán induló KDNP önálló frakciót alakít a parlamentben. Latorczai János, a KDNP Országos Választmányának elnöke az Indexnek azt mondta, egy esetleges külön frakcióról csak később születhet döntés, s erről a pártelnököknek kell megállapodniuk, illetve a pártok országos választmányának és kongresszusának kell határoznia.

A Fidesz és a KDNP választási megállapodásában nincs benne, hogy külön frakciót alakítanának. A közös lista sajátossága ugyanis éppen az, hogy nem lehet megállapítani, a választók milyen százalékban voksoltak az egyik, illetve a másik pártra.

A külön frakció alapítása mellett egyébként szól néhány érv. Ha a Fidesz-KDNP ellenzékbe kerül, jól jöhet, ha köztestületekben, például a köztévét felügyelő kuratóriumokban megfelelő számú tagot ültethetnek be. Ilyen esetben tehát jobb a külön frakció, főleg, amikor százmilliók sorsáról kell dönteni. A külön frakció azonban nehezebben kontrollálható, nehezebben kezelhetők a személyi kérdések, és nehezebben valósítható meg a parlamenti munkában a szavazási fegyelem.