Államtitoksértés miatt nyomozás indul a Mécs-bizottság ellen

Nyolc hónappal munkája befejezése után kezd nyomozni a rendőrség az úgynevezett Mécs-bizottság adatkezelésével kapcsolatban. A fővárosi főügyészhelyettes határozata szerint az ORFK korábban nem jól döntött, amikor elutasította Répássy Róbert fideszes képviselő államtitoksértés és más bűncselekmények miatt tett feljelentését.

A rendőrség szűkített

Varga Zoltánné fővárosi főügyészhelyettes szerint a rendőrség "nem vizsgálta az államtitoksértés elkövetési magatartásainak teljes körét, hanem leszűkítette a nyilvánosságra hozatal útján elkövetett államtitoksértés vizsgálatára". Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága tavaly úgy ítélte meg, hogy a miniszterek ügynökmúltját vizsgáló testület olyan adatokat, számokat, fedőneveket hozott nyilvánosságra, amelyek nem a szerepeltek a bizottságnak megküldött iratokban, ezért nem képeztek államtitkot sem. Az ügyészség azonban alaposnak találta az ellenzéki képviselő panaszát, és nyomozást rendelt el, amellyel az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát bízta meg.

Érintettek

Mint emlékezetes, Mécs Imre elnökletével a rendszerváltozás utáni kormánytagok múltját vizsgáló parlamenti bizottság a Medgyessy Péter ügynöki tevékenységének feltérképezésével foglakozó bizottsággal párhuzamosan ténykedett 2002 augusztusában és szeptemberében.

A szabad demokrata elnök tíz volt kormánytag, Boros Imre, Fazakas Szabolcs, Kádár Béla, Martonyi János, Medgyessy Péter, Rabár Ferenc, Raffay Ernő, Sárossy László, Nógrádi László és Bogár László nevét hozta nyilvánosságra, mint érintettet. A volt miniszterek, államtitkárok egy része feljelentéssel fenyegette meg a testületet, mert szerintük alaptalanul vádolták meg őket, majd a névsorban nem szereplő Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkárról derült ki a '70-es évek végétől a '80-as évek végéig megszakításokkal együttműködött a Belügyminisztérium III/II-es csoportjával, ám iratai rejtélyes módon eltűntek a Belügyminisztériumból.

Vélhetően együttműködtek

Az ellenzék már a testület első ülésein feltételezett államtitoksértésről beszélt a kiszivárogtatások miatt, és nem vett részt a Mécs-bizottság munkájában. A két hónapos működését végül nem jelentéssel, hanem levéllel záró testület összefoglalójában már nem szerepeltek nevek, és csupán azt a megállapítást hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni kormányok mindegyikének volt olyan tagja, aki "vélhetően együttműködött az előző rendszer állambiztonsági szolgálatával".