Natália
-3 °C
8 °C

Kis magyar médiaháború

2001.01.04. 14:24
Nincs béke a médiafronton - a kisgazdák a lex Pokollal próbálják megregulázni a sajtót. A Fidesz még nem döntött arról, hogy támogatja-e Pokol Béla javaslatát. A bírósági tárgyalótermekben pedig egyre gyakoribb vendégek a médiumok, illetve az őket beperelő politikusok és közéleti szereplők. Az Index az elmúlt időszak sajtóbotrányaiból készített rövid összeállítást.
Pokol Béla (FKGP) parlamenti előterjesztésének legtöbb vitát kiváltó pontja az, hogy nemcsak hírekre, hanem véleményekre is lehetne sajtó-helyreigazítást kérni. Torgyán József úgy fogalmazott, hogy a sajtónak is lehetőséget szeretnének adni, hogy önmagát megtisztíthassa.

Pokol Béla
A Fidesztől nem áll távol az az elképzelés, hogy a sajtón keresztül megtámadott személyek válaszolhassanak az őket ért vádakra - jelentette ki Répássy Róbert, a Fidesz-frakció jogi kabinetjének vezetője. A javaslat esetleges támogatásáról február elején döntenek. Az MSZP szerint a lex Pokol nem teremt új garanciákat a hiteles tájékoztatáshoz, ugyanakkor parttalanná teszi a helyreigazítás gyakorlatát, korlátozza a véleményközlést, és szerkeszthetetlenné teszi a lapok olvasói véleményeket közlő rovatát.

Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a javaslat alkotmányellenes, és a kétharmados sajtótörvényre tartozó kérdést csak azért akarja Pokol Béla a Ptk.-ban rendezni, mert így azt egyszerű többséggel is elfogadhatja a kormányoldal.

A MIÉP csütörtöki sajtótájékoztatóján azt javasolta, hogy létre kellene hozni egy új médiafigyelő intézményt, amely ellenőrizné a médiatörvény betartását és leleplezné a valótlan sajtóközléseket. A MIÉP szerint az ORTT kellő eszközeivel sem lép fel a valótlan állítások tisztázásáért.

Bíróságra járnak - ,,médiaesetek"

A Magyar Hírlap 2000 januárjában megjelent cikkében valótlanul híresztelte, hogy Schmidt Mária miniszterelnöki tanácsadó rendszeresen egyeztet az MTV Híradó tartalmáról a szerkesztőkkel - áll a Legfelsőbb Bíróság ítéletében. A lapot arra kötelezték, hogy a perben kifogásolt sajtóközleménnyel azonos helyen és betűszedéssel nyolc napon belül közzé kell tenni a helyreigazítást.

Eredménytelenül zárult a békéltetés Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője és a Heti Hetes becsületsértéssel vádolt szereplői között, ezért a bíróság márciusra kitűzte a büntetőper tárgyalását. ,,Kínlódás volt egy órán keresztül" - mondta Havas Henrik a meghallgatásról, aki szerint azt sem tudták tisztázni, hogy hány vádló van: Grespik a magánember, Grespik a hivatalvezető vagy a közigazgatási hivatal. Grespik László szerint a sajtószabadság túlburjánzása már oly mértékű, hogy az az emberi méltóság sérelmével jár.

A Magyar Nemzetet a Pesti Központi Kerületi Bíróság kötelezte helyreigazításra, amiért valótlan tényt közölt novemberben Kuncze Gáborról. A lap azt állította, hogy a politikus vagyonnyilatkozatában szereplő balatonakarattyai negyven négyzetméteres faházzal közös telken egy háromszintes, riasztóval és légkondicionálóval ellátott villa áll. Kuncze ügyvédje cáfolta az újság állításait, aminek a bíróság helyt adott. Az ítélet nem jogerős.