Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Médiatörvény, talán jövőre, ha egyáltalán

2003.02.21. 11:28
A kormányoldal tavaly májusban még azt ígérte, a kabinet őszre egy alapos törvénymódosítást vagy egy új médiatörvény-tervezetet tesz le az asztalra. Több hónapos csend után az MSZP és az SZDSZ médiapolitikusai decemberben egy szakmai konferencián bejelentették, a jelenlegi médiatörvény nem javítható, teljesen új törvényt kell alkotni. Januárban meg is kezdődött a törvényjavaslat szakmai előkészítése, a médiatörvény azonban nem került be az idei törvényalkotási menetrendbe. A pártok médiapolitikusaival beszélgetve úgy tűnik, ők maguk sem igazán hiszik, hogy a konfliktusos politizálás légkörében új médiatörvény születhet.
Mivel régóta kíváncsian várja, politikusaink hajlandók lesznek-e megkötni saját kezüket a közszolgálati médiumok dolgában, az Index riportere nekivágott, hogy megkérdezze, pontosan mire is gondolt Újhelyi István, amikor azt mondta, hogy "egy olyan médiatörvény alapját próbáljuk megteremteni, mely még azt is kibírja, ha jön egy új kormányzat, mely nem tartja tiszteletben a közmédiumok függetlenségét".

Az MSZP médiapolitikusa szerint közelebb vinne ehhez az állapothoz, ha a közmédiumok társadalmi és politikai felügyeletét jobban elkülönítenék, újragondolnák a tévéelnök-választás metódusát, és felszámolnák a jelenlegi hibrid részvénytársasági és alapítványi szervezeti fomát.

Újhelyi elmonta, a miniszeterelnöki kabinet mellett mostanában áll fel a médiatörvényt előkészítő stáb, melynek mukáját külső szakértők is segítik majd, a koordináció Havas István feladata lesz. A politikus ugyanakkor nincs meggyőződve arról, hogy sikerül a parlamentben egy új médiatörvényt elfogadni. "A Fidesz kedvéért nem fogunk rossz médiatörvényt hozni" - mondta a Újhelyi a lehetséges kompromisszumot firtató kérdésünkre.

Pető szerint jobb, ha van szakmai sorvezető

Pető Iván, az SZDSZ médiapolitikusa a procedúrát illetően elmondta, tervek szerint nyárig születne egy koncepció, melyről szakmai és politikai egyeztetés indulna. "Ezt követően, valamikor ősszel kezdődne el a törvény részletesebb kidolgozása. Amikor összeáll egy médiatörvény-javaslat kodifikált vagy kodifikáció közeli állapotban, akkor egy újabb szakmai vita után megpróbálunk konszenzust találni a politikai pártok között."

Természetesen megkérdeztük, van-e értelme szakmai koncepciót készíteni, mielőtt a politikai pártok megegyeznének bizonyos alapkérdésekben, mondjuk a közmédiumok depolitizálásában. Pető Iván szerint "jobb, ha van egy szakmai alapon előkészített sorvezető, ami kijelöli a kereteket. Ha nemzetközi normák szerint elkészül egy szakmai elképzelés, az már keretet teremt, hogy a pártok ne vitatkozzanak parttalanul. Feltételezem, hogy a koncepció azt az alapelvet veszi majd figyelembe, hogy depolitizálni kell a közmédiumokat, és ekkor a pártoknak ezen a kérdésen már nem kell vitatkozniuk. Az persze külön kérdés, hogy technikailag hogyan lehet biztosítani, hogy ne legyen intézményes lehetősége a politikai beavatkozásnak. Egy olyan politikai közegben, mely a kölcsönös bizalmatlanságra épül, mint a mai, elég nehéz megodást találni."

Pető is kételkedik abban, hogy kétharmados támogatottsággal új médiatörvény születhet. "Én a magam számára világosan megkülönböztetem, hogy legyen egy médiatörvény-tervezet, és hogy elfogadott törvény legyen. Egy kétharmados törvénynél az ellenzék nyilván megfontolja, akar-e a kormánynak olyan sikert, hogy új médiatörvényt fogad el a parlament. És még ezután jön az a kérdés, hogy a különböző politikai filozófiák összeegyeztethetők-e. Ha például a Fidesz komolyan gondolja, hogy két közszolgálati televízió kell, egy jobboldali és egy baloldali, akkor ez az SZDSZ és az MSZP nézeteivel és egyáltalán a közszolgálatiságról alkotott, Magyarországon meghonosodott nézetekkel nem egyeztethető össze".

Fidesz: kiindulási alap a médiaegyensúly megteremtése

A Fidesz eredetileg tavaly szeptemberre ígérte, hogy beterjeszti módosító javaslatát a köztévé megosztásáról. A javaslatot azonban azóta sem nyújtották be, és teljes csönd van körülötte. Nem akadálya a párbeszédnek, hogy a Fidesz lebegteti törvénymódosítási javaslatát? - kérdeztük Szalai Annamáriától, a Fidesz médiapolitikusától. "Miért lenne az? Az egy olyan javaslat, mely a médiatörvénynek csak egy kis részét érintené, nem változtatja meg alapjaiban. Ugyanazzal a szisztémával és alapelvekkel működnének, mint a mostani egyetlen köztévé" - mondja Szalai, akinek Újhelyitől és Petőtől eltérően nincs különösebb baja a pártdelegálás intézményével.

"Sok hibája van, de önmagában nem ez az oka a közszolgálati tévé működésképtelenségének. A köztévé felügyeletében felelősséget kell vállalnia a mindenkori kormányzatnak, a kormánypártoknak és az ellenzéknek. Nem kell ebben álszentnek lenni. Nagyon üres állítás az, amit a szocialisták mondani szoktak, hogy el a politikusokkal a köztévétől" - mondja a médiapolitikus.

Szalai Annamária szerint ha van valami, amiben kiindulási alapként meg tud egyezni a kormányoldal és az ellenzék, akkor van miről tárgyalni. "A kiindulási alap pedig az, hogy Magyarországon médiaegyensúlyt kell teremteni." - mondja politikus, akitől persze megkérdeztük, hogyan lehetne a közszolgálati televízó a kiegyensúlyozás eszköze?

"Azt ma már kevesen vitatják, hogy súlyosan torzult a magyar médiapiac. A közszolgálati televíziónak önmagában nem lenne feladata, hogy ő egyensúlyozza ki. A köztévének önmagában kellene kiegyensúlyozottnak lennie. Az ideális természetesen az lenne, ha egy intézményen, egy műsorszolgáltatón keresztül lehetne bemutatni a különféle értékeket, gondolkodásmódot, ízlésvilágot. De ez az elképzelés csúfosan megbukott. Jogos igényként merült fel, hogy próbáljunk más utat választani."