További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
Megkövette az egyházi ügynökök tevékenysége miatt hátrányt szenvedőket a Magyarországi Evangélikus Egyház országos elnöksége. Az egyház vezetése "sajnálattal értesült az ügynöklista jogszerűtlen közzétételéről", áll az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
Indulatkeltés
Az elnökség véleménye szerint a lista közlése azért volt hiba, mert nem derülnek ki belőle azok az okok, amiért a rajta szereplők kapcsolatba kerültek az állambiztonsággal, pedig "a közelmúlt fájdalmas történelméhez hozzátartozik sokak megfélemlítése és zsarolása, amelynek ismerete nélkül alig érthetőek azok a döntések, amelyek a BM különleges ügyosztályához kötött tevékenységhez vezettek".
Az evangélikus vezetők szerint a lista közlése jelen formájában "egyházellenes indulatkeltésre is alkalmas".
Isten bocsánatát kérik
"Ugyanakkor kérjük: Isten bocsássa meg az elkövetett vétkek sokaságát és megkövetjük azokat, akik egyházi ügynökök tevékenysége miatt szenvedtek", közölték.
Az evangélikus elnökség javasolja, hogy az egyház országos közgyűlése hozzon létre egy 3-5 tagú bizottságot az ügynökmúlttal gyanúsított evangélikus egyházi személyek iratainak feldolgozására és az erről szóló jelentés elkészítésére. A bizottság munkájába egy történész, egy levéltáros és egy jogász, szükség esetén egyéb szakértő bevonását indítványozza a testület. A javaslat feltételezi az ügynökiratok teljes körű hozzáférhetőségét.
"Az irgalmas Isten tegye késszé szívünket a tisztánlátásra, a bűnbánatra és a megbocsátásra", zárul a nyilatkozat.
Az Állambiztonsági Szolgálat (BM III. Főcsoportfőnökség) utolsó teljes félévi jelentését 1989. június 30-i keltezéssel készült. (ÁbOpNyO 1989. I. félévi jelentése 64-101/1989). Ez a hírszerzés (III/I) kivételével valamennyi csoportfőnökségre, tehát a kémelhárításra (III/II), a belső reakció elhárítására (III/III), és a katonai hírszerzésre (III/IV) egyaránt kiterjedt - idézi fel a jelentést Varga László történész, aki 1995-ben a Belügyminisztérium Iratfeltáró Bizottságának tagjaként találkozott a dokumentummal, és jegyzeteket készített róla.
A jelentés szerint 1989 közepén az operatív nyilvántartóban 164 900 név szerepelt. Vagyis ennyi megfigyeltet tartottak nyilván. A rendszer "végóráiban", tehát még 1989 első félévében is 2029 főt vettek újonnan nyilvántartásba - emlékeztet Varga László. Ekkor még 410 személyre folyt bizalmas nyomozás, ebből a III/III-as. csoportfőnökség 155 személy, a III/II 162 személy után kutakodott. "Figyelő" ("F"-)dossziét 1212 "társadalmi rendre veszélyes" egyénről vezettek.
A hálózatban - figyelmen kívül hagyva a felderítést és a Határőrség felderítési osztályát - összesen 7940 főt foglalkoztattak. Közülük 1041 volt titkos munkatárs (tmt) - ők voltak a legmegbízhatóbbak, elvi meggyőződésből végezték munkájukat -, 6700 volt titkos megbízott (tmb) - még ők is többnyire elvi meggyőződésből működtek együtt -, továbbá 199 volt ügynök - őket általában kényszerrel, zsarolás útján szervezték be, illetve anyagi haszon reményében vállalták a munkát.
A hálózati személyek 95,55 százalékát tehát nem zsarolás útján szervezték be, és 22,5 százalékuk tagja volt az MSZMP-nek. A hálózati személyek közül 199 külföldi állampolgár volt. 1989 első félévében 229 új beszervezés történt, közülük 76 (33 százalék) tagja volt az MSZMP-nek. Ez a dokumentum is cáfolja azt a közkeletű legendát, hogy a párttagokat nem szervezték be - összegzi állítását Varga László. Forrás: hvg.hu
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
