Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Elsírta magát a rendőr az ítélet hallatán

2008.06.25. 08:36
A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokú, jogerős ítélet született annak a két rendőrnek az ügyében, akiket védekezésre képtelen emberek bántalmazásával vádolnak. A 2006. őszi tüntetés-, és zavargássorozat idején a bevetésről visszatérő rohamrendőrök megbilincselt őrizeteseket vertek a kőbányai rendőrkapitányság aulájában, egy perui férfinak orra tört. Az elsőfokú bíróság által felmentett főtörzszászlós ügyében az Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el, az első fokon elítélt rendőrtiszt büntetését pedig súlyosbította: nem mentesül a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, vagyis nem maradhat rendőr. A fiatal hadnagy elsírta magát az ítélet hallatán.
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kőbányai rendőrkapitányság aulájában 2006. szeptember 21-én hajnalban rabosítás előtt várakoztatták az utcákról előállított, megbilincselt embereket, közülük csapaterős bevetésről érkező rohamrendőrök többeket megvertek. A bántalmazó rendőrök közül két személyt azonosított a nyomozó ügyészség.

Az elsőrendű vádlott, N. Attila főtörzszászlós korábban már volt büntetve bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége miatt, most azzal vádolták, hogy nem azonosított rendőr társaival együtt nagyon megverte a bilincsben várakozó, perui állampolgárságú Angel Mendozát, akinek az orra is betört.

A másodrendű vádlott, az őrizetesek felügyeletével megbízott S. Gábor pályakezdő rendőrtiszt a jogerős ítélet szerint egy megbilincselt, a földön fekvő, és nyilvánvalóan ittas férfit rugdosott.

>>> Lincshangulat a kapitányságon: Ez nem Amerika, kisköcsög!

>>> Rendőri brutalitás: Orrtörés és bordarepedés a kapitányságon

Első fokon a Fővárosi Bíróság Cserni János vezette eljáró tanácsa számos akkor és ott jelenlévő őrizetest, és szolgálatot teljesítő rendőrt meghallgatott tanúként. Az egykori őrizetesek közül többen is azt vallották, hogy megverték őket a rendőrök, de feljelentést csak Angel Mendoza tett emiatt. A rendőr tanúk egyike sem emlékezett az őrizetesverésre, ezért a bíró az ítélet szóbeli indoklásában kimondta, hogy egy részük a bíróság előtt biztosan hazudott.

Cserni János N. Attilát az egymásnak ellentmondó bizonyítékok miatt felmentette, S. Gábort pedig egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre, és lefokozásra ítélte hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt.

Az elsőfokú ítélet a bűnösségét végig tagadó S. Gábort előzetesen mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, vagyis a férfi a történtek ellenére rendőrként tovább szolgálhatott. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosbításért, S. Gábor védője enyhítésért, illetve felmentésért fellebbezett. Az N. Attilát védő Bárándy György elfogadta a felmentő ítéletet.

>>> Ötven év múlva is ugyanígy verni fogják önöket

>>> Bárándy Mórral példálózott a rendőrök védelmében

>>> Cserni bíró: Hazudtak a rendőrök a bíróságon

Cserni, és egy másik, hasonló ügyet tárgyaló bíró akkoriban tett kijelentései miatt, melyek szerint a rendőrök hamisan tanúztak, nyilvános polémia kerekedett. A rendőrség a bírói vádak tisztázását követelte, a Magyar Helsinki Bizottság pedig arra szólította fel a rendőrséget, hogy ne fenyegesse a bírókat.

>>> A rendőrség követeli a bírói vádak tisztázását

>>> Helsinki Bizottság: A rendőrség ne fenyegesse a bírókat

Kedden a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla előtt az ügyész megalapozottnak nevezte az S. Gábor ügyében született ítéletet, ugyanakkor úgy vélte, nem állnak fent azok a körülmények, amelyek indokolnák, hogy a bántalmazó rendőrt mentesítsék a büntetett előélet jogkövetkezményei alól. N. Attila esetében viszont az első fokon eljáró bíróság a bizonyítékokat értékelő tevékenységét is kifogásolta, hiszen a sértett perui következetesen felismerte, azonosította bántalmazóját.

Az ügyészség álláspontja szerint a bizonyítékként értékelt, az időpontok és az adatok tekintetében rendkívül ellentmondásos rendőrségi naplók és dokumentumok hitelességét vizsgálni kellett volna, hiszen a védelem ezek alapján állította, hogy N. Attila később érkezett be a kapitányságra mint a többiek, tehát nem találkozhatott Angel Mendozával, mielőtt fogdára vitték a peruit. Az ügyészség új eljárást kért az ügyben emiatt.

N. Attila védőügyvéde, Bárándy György viszont úgy vélte, hogy nincs értelme új eljárás lefolytatásának az ügyben, hiszen nem kerültek elő új bizonyítékok az elsőfokú ítélet óta, és a fellebbezés sem tartalmaz ilyesmit, vagyis csak a már meglévő bizonyítékok alapján születhet ítélet. Bárándy ismét hangsúlyozta, hogy védence a fegyverleadási-, és a fogdanaplóban szereplő időpontok alapján nem találkozhatott a megbilincselt Mendozával a kapitányság földszintjén.

Rendőr tanú Lonsdale dzsekiben

S. Gábor védőügyvéde szerint a bíróságnak a tényállást sem sikerült kiderítenie az eljárás során, azóta Miskolcon szolgáló védence pedig kitűnően végzi a munkáját. Erről egy friss parancsnoki jellemzést is becsatolt.

N. Attila az utolsó szó jogán ismét ártatlannak vallotta magát, és a már az elsőfokú eljárás során is bemártott kollégájára, J. Ákosra vallott. J. Ákost azonban nem ismerte fel a betört orrú perui.

N. Attila szerint az sem véletlen, hogy a bántalmazó rendőrökre terhelő vallomást tévő tanúk "belekevertek egy ügyészt a dologba" - itt Varga Gergelyre célzott, aki a tavaly szeptemberi, első tárgyalási nap után a tárgyalóteremben hangoskodott, és hamis tanúzással vádolta az S. Gáborra terhelő vallomást tévő Kruchina fivéreket. Varga Gergelyt emiatt menesztették a Fővárosi Főügyészség szóvivői posztjáról, ügyészként azonban tovább dolgozhat a X. kerületben, ahol az incidens idején is dolgozott.

>>> Az ügyészség falaz a bántalmazó rendőröknek?

>>> Helsinki Bizottság: Bűncselekményt követett el az ügyész

>>> Tanúként hallgatnák meg a bennfentes ügyészt

>>> Falaz az ügyészség a rendőröknek falazó ügyésznek

S. Gábor az utolsó szó jogán ismét ártatlanságát hangoztatta, és azt kérte a bíróságtól, hogy olyan ítéletet hozzon, amely lehetővé teszi hogy rendőrként folytathassa pályafutását.

A Fővárosi Ítélőtábla nem teljesítette S. Gábor kérését: az elsőfokú ítéletet az ő esetében helybenhagyta, de a büntetett előélet jogkövetkezményei alól való előzetes mentesítését nem látta indokoltnak. Ennek ugyanis különös méltánylást igénylő körülmények esetén van jogosultsága, erre azonban a másodfokú bíróság nem látott indokot annál a vádlottnál, "akinek a magatartása nem csak a rendőri munkába vetett közbizalom megingatására volt alkalmas, hanem azokban a napokban a rendőrség egyébként jogszerű intézkedéseinek a hitelét is jelentősen rontotta".

Ez azt jelenti, hogy S. Gábor nem dolgozhat tovább rendőrként, a volt rendőrhadnagy sírva hagyta el a tárgyalótermet az ítélethirdetés után.

N. Attila esetében az Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság eljárásjogi hibákat vétett, ráadásul a megállapított tényállás és az ítélet indoklása egymással olyan mértékben ellentétes, hogy az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

A rendőrség által szolgáltatott bizonyítékok - a menetlevelek, a fegyverleadási napló és a fogdanapló - ellentmondásokat tartalmaznak, nem derül ki egyértelműen belőlük, N. Attila mikor érkezett vissza aznap hajnalban a kőbányai rendőrkapitányságra. Az új eljárásban a tanúk egy részét ismét meg kell hallgatni, eredeti, és nem fénymásolt formában kell bekérni a rendőrség által szolgáltatott dokumentumokat, és nyilatkoztatni kell a kőbányai rendőrkapitányságot, hogy az akkor szolgálatot teljesítő rendőrök hol tartózkodtak az őrizetesverés idején.

Fazekas Tamás ügyvéd szerint N. Attila esetében helyes döntés született, mert "ezzel az elsőfokú ítélettel mást nem is nagyon lehetett kezdeni, mint hogy hatályon kívül helyezik. Olyan szintű ellentmondás feszült az indoklás és a megállapított tényállás között, amit itt már nem lehetett feloldani".

Fazekas Tamás és Angel Mendoza

Fazekas a Magyar Helsinki Bizottság jogsegélyszolgálata keretében látja el Angel Mendoza sértetti képviseletét, és úgy véli, a megismételt elsőfokú eljárás pikantériája az lesz, hogy "újra azok a rendőrök lesznek meghallgatva tanúként, akiknek egy része a bíró szerint hazudott, tehát hamisan tanúzott".

Fazekas a megismételt elsőfokú eljárásban ismét indítványozni fogja Varga Gergely ügyész, a Fővárosi Főügyészség volt sajtószóvivője tanúként történő meghallgatását, mert hangfelvétel is bizonyítja, hogy az N. Attilára és S. Gáborra terhelő vallomást tévő tanúkkal veszekedő Varga azt állította: "rendőr kollégáktól" tudja, hogy kik verték meg a kőbányai rendőrkapitányságon a megbilincselt őrizeteseket, és szerinte nem ők ülnek a vádlottak padján.

Parancsnokára vallott a rebiszes

Amint arról korábban részletesen beszámoltunk, a 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén részt vevő Fábián Gábornak megbilincselés után törték el az ujját és a szárkapocscsontját a vele szemben intézkedő rendőrök a Dob utcánál. Videofelvétel igazolta, hogy Fábián egyedül volt, és nem tanúsított ellenállást a rendőrökkel szemben, ezért a bilincselést a rendőri jelentésből azonosíthatóan végrehajtó G. Csaba rebiszes törzsőrmester ellen vádat emelt az ügyészség. Az elsőfokú ítélet hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségében és védekezésre képtelen személy ellen elkövetett súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek találta az ujjtörést végig tagadó rendőrt.

A másodfokú tárgyaláson a múlt héten G. Csaba saját felettesét vádolta meg a bűncselekmény elkövetésével: "Miután társaimmal megbilincseltem a sértettet, láttam, amint a hátam mögül érkező parancsnokom lehajlol, és szándékosan eltöri a férfi ujját" - mondta a rebiszes a bíróság előtt. A bántalmazásban legalább öt rendőr vett részt, a bemártott parancsnokot, V. László őrnagyot a másodfokú bíróság tanúként idézte a következő tárgyalási napra. Gulyás Gergely ügyvéd, Fábián jogi képviselője szerint nem elképzelhetetlen, hogy a tanúvallomások alapján az ügyészség az elkövetéssel vádolja meg az őrnagyot.