Pallag haladékot kapott a mentelmi bizottságtól

2000.08.29. 18:03
Nem javasolja a parlament Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága Rapcsák András mentelmi jogának felfüggesztését. A testület Burány Sándort, Szabó Lukácsot és Szanyi Tibort sem adná ki a bíróságoknak, míg Pallag László ügyében három hét múlva dönt. A bizottság keddi ülése után Isépy Tamás, elnök az Indexnek úgy nyilatkozott: ebben a ciklusban rekordot dönt a mentelmi ügyek száma, hiszen míg 1994-1998 között összesen volt ötvenegy mentelmi ügy, addig a mostani parlamentnek már negyvenkilenc ilyen üggyel kellett foglalkoznia.
Pallag László, kisgazda olajbizottsági elnök mentelmi ügyének tárgyalását kedden délelőtt, három héttel elhalasztotta az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága - tájékoztatta az Indexet Isépy Tamás, a testület fideszes elnöke. Pallag ellen Pintér Sándor belügyminiszter és Lezsák Sándor, az MDF korábbi elnöke kezdeményezett büntetőeljárást nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt. A bizottsági elnök ugyanis az olajbizottság ülésén megjelent Nógrádi Zsolt nyilatkozata alapján azt állította: ismert közéleti személyeknek, többek között a belügyminiszternek köze lehetett az olajügyekhez.

A mentelmi bizottság úgy határozott: beszerzi az ominózus sajtótájékoztató hanganyagát, összegyűjti a megjelent újságcikkeket és megkeresi a Magyar Távirati Irodát is. A tények ismeretében a testület három hét múlva esedékes következő ülésén dönt. Pallag mentelmi ügyéről Isépy szerint azért nehéz dönteni, mert meg kell határozni, hol húzódik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátja és a megengedhetetlen rágalmazás határa.

Felmentések a rágalmazási ügyekben

Burány Sándort szocialista képviselő esetében azért támogatták a mentelmi jog fenntartását egyhangúan a grémium tagjai, mert úgy ítélték meg: a politikus nem sértette meg interpellációjában Körmendy-Ékes Judit ORTT-elnököt. Burány azt firtatta: nem összeférhetetlen-e az a tény, hogy Körmendy-Ékes férje a televízió jogtanácsosaként dolgozott, noha ezt a médiatörvény tiltja.

A bizottság Szanyi Tibor esetében egyhangúan úgy döntött: a parlamentnek azt javasolja, ne függessze fel mentelmi jogát. A szocialista honatyát azért szeretné Balogh Gyula nyírségi kisgazda-vezető bíróság elé citálni, mert Szanyi Torgyán József vidékfejlesztési miniszter ellen tett feljelentésében azt állította: Torgyán Balogh cégeinek jelentős összeget utalt át a földművelési minisztérium.

Szabó Lukács független képviselőt, Juhászné Lévay Katalin jelentette fel szintén rágalmazásért, mert az akkor még MIÉP-es képviselő egy szórólapon azt írta Juhásznéról, hogy Horn Gyula segítségével budapesti vállalkozásoknak szeretné átjátszani a debreceni piacokat. Isépy szerint ezekben az ügyekben egyhangúan döntött a testület. Jelezte: a rágalmazásért indult eljárásokban nem szokták kiadni a képviselőket, mert ezekben az ügyekben többnyire nem mutat túl a véleménynyilvánítás szabadságán a kifogásolt kijelentés.

Rapcsákról megoszlott a tagok véleménye

Rapcsák András
Rapcsák András esetében viszont nem volt egységes a bizottság. Az ellenzéki tagok a felfüggesztést javasolták, a kormánypártiak pedig azt, hogy ne adják ki Rapcsákot. Hódmezővásárhely polgármesterét azért perelné be Túri József alpolgármester, mert Rapcsák András egy sajtónyilatkozatában őt és környezetét tette felelőssé azért, hogy szakszerűtlenül működik a város, illetve folyamatos vagyonvesztéshez vezet a felfüggesztett polgármester ellenlábasainak tevékenysége.

Az ellenzéki képviselők úgy ítélték meg, polgármesterként tette kijelentését Rapcsák, így nem indokolt fenntartani sérthetetlenségét. A kormánypártiak azonban úgy vélekedtek: politikusként nyilvánult meg, így jár neki a védelem. Isépy szerint egyébként a jog szerint akkor is jár a mentelmi jog a képviselőnek, ha az anyósát verte meg. Az első parlamenti ciklusban akadt is arra példa, hogy egy anyósverő képviselőt a bizottság kiadott volna a hatóságoknak, az Országgyűlés azonban megvédte a honatyát a felelősségre vonástól.

Rekordszámú mentelmi ügy

Isépy szerint ebben a ciklusban már most látszik, hogy rekordot döntenek a mentelmi ügyekben. Az előző ciklusban ugyanis összesen volt ötvenegy ilyen ügye a parlamentnek, míg alig túl a félidőn már negyvenkilencszer fordultak a hatóságok az Országgyűlés elnökéhez kérve a mentelmi jogról való döntést.