Vilhelmina
11 °C
16 °C

Én vagyok az egyik fontos ember

2008.01.21. 09:00
Nem tartja magát túl fontos embernek Mesterházy Ernő, Demszky Gábor politikai tanácsadója, pedig az Indexnek adott exkluzív interjújából azért kiderül, hogy minden fontos ügy hozzá tartozik, a kiemelt fejlesztésektől a koalíciós egyeztetéseken át a metróig. Az eddig a nyilvánosságot kerülő tanácsadó az Indexnek adta élete első interjúját.

Ön egy igazi szürke eminenciás. Sokat lehetett már önről olvasni, de még sose szólalt meg. Mutassa be magát röviden.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Röviden azt tudom mondani magamról, hogy jelenleg egyike vagyok Demszky Gábor tanácsadóinak. A főpolgármesterhez kerülő ügyeket Demszky néhány tanácsadóval vitatja meg, és ennek a körnek én is részese vagyok. Ez a mostani szerepemre vonatkozik, ha az életpályámra kíváncsiak, az egy hosszabb válasz. Annyit elöljáróban, hogy bár nem ismertük egymást Demszkyvel, ugyanabból a szubkultúrából jövünk, csak kettőnk közül Demszky az ismert.

Igaz, én nem kiadtam, csak vásároltam a szamizdatokat. Olyan ember vagyok, aki az alternatív kultúrából jön, és ott is maradok, csak ez az alternatív kultúrának a súlypontja sokkal kevésbé látványos, mint amikor például egy alternatív zenei kiadót csináltam Bahia néven, és többek között az URH, Kontroll Csoport, Európa Kiadó, Trabant és a Balaton albumait adtam ki, vagy koncerteket szerveztem Magyarországon és külföldön az Európa Kiadónak, illetve például alternatív klubot működtetettem Ráday Klub néven a Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahová például elsőként hívtam meg buddhista szerzeteseket.

Nem fellelhető hivatalos életrajza, így csak találgatások vannak arról, honnan lett az első milliója. Egy budapesti blogban például úgy tudják, tőzsdei ügyletekkel alapozta meg vagyonát.

Nem a tőzsdén szereztem a pénzem. Én egy alternatív ruha- és ajándékkereskedéssel, a Bahiával kezdtem a vállalkozói létet. A cég sikerének a titka az volt, hogy azon kívül, hogy adott egy tárgyat meg egy ruhát, adott egy életérzést és tartalmat. Ezt a céget hoztam létre '89-ben, és ezzel értem el az első üzleti sikereimet. Ennek a hálózatnak fénykorában negyven boltja volt. A Bahia kiadó 140 lemezt jelentetett meg, és kiadtunk képzőművészeti albumokat és versesköteteket, például Müller Péter Sziámi, Víg Mihály műveivel és Wahorn András vagy éppen Bada Dada képeivel.

Kulturális menedzser volt, hogyan lett takarító cége?

A kilencvenes években, amikor a Bahiából pénzt kerestünk, próbáltuk a nyereségünket befektetni. Nagyon sok vállalkozásba beszálltunk, például ingatlanokat vettünk, ahol boltokat nyitottunk, aztán ezeket a helyiségeket később kiadtuk. De takarítási céget is alapítottunk, és ez valóban egy sikeres cég lett.

Első szereplése is e sikeres takarítócéghez kötődik, hiszen akkori cége megszerezte a sportingatlanok takarítási lehetőségét, egy későbbi vizsgálat szerint legalábbis az addiginál drágábban.

A kérdésben szereplő állítás nem igaz. Én nem szerepeltem sem akkor, sem később a sajtóban, nem adtam soha interjút. Amikor a Bahia fénykora volt, akkor sem nyilatkoztam sehol. Nem gondolom, hogy én érdekes volnék. A cégről írtak a sajtóban, és az Index is kiadott egy olyan helyesbítést, hogy én két éve nem vagyok benne a cégben. Az egész megbízás egyébként az Orbán-kormány ideje alatt történt. A céghez már évek óta nincs közöm, most viszont nem biztos, hogy örülnek nekem, mert amióta a fővárosban pozícióban vagyok, értésükre adtam, hogy a Fővárosban semmilyen pályázaton nem indulhatnak.

Sok filmnek a producere, és az TV2 igazgatóságában is benn ül. Hogyan jött a TV2-s poszt?

93-tól jártunk filmes barátaimmal Indiába dokumentumfilmet forgatni. Ezek kereskedelmi forgalomban nem kerültek, mert kevés bennük a beszéd, inkább afféle elgondolkodtató filmek, de például a Travel Chanelen ment egy évig egész Nyugat-Európában vasárnaponként, itthon a Spektrum tévén volt látható. Amikor a TV2 vezérigazgatója felkért igazgatósági tagnak, egy olyan embert akart, aki ért a médiához és az üzlethez is.

A legenda szerint Demszky köreihez azóta tartozik, hogy kisegítette őt a 2002-es kampányban, mert az SZDSZ nem finanszírozta a főpolgármesteri kampányt.

Ez nem így van. A 80-as évek óta ismertem azt a kört, amelyikhez Demszky is tartozott, bár vele személyesen akkor még nem találkoztam. Ehhez az kellett, hogy megismerjem a feleségemet, aki viszont 1985 óta ismerte Demszkyt. Demszky ugyanis beállított a feleségem apjához, Mécs Imréhez, hogy a nem működő nyomdagépüket megszereljék. Demszkyt személyesen azóta ismerem, hogy '97-ben feleségül vettem Mécs Mónikát.

A hírek szerint szorosabbá mégis 2002-ben vált a kapcsolatuk, mivel ön fizette Demszky kampányát.

Ez sem igaz. Szorosabbá 2000 körül vált a viszonyunk, azt pedig mindenki tudja, hogy minden politikus kampányát a pártja finanszírozza, így értelemszerűen az SZDSZ korteskedéseit is a párt finanszírozta, nem más. A kampányköltéseket az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és úgy tudom, nem talált problémát a liberálisok kampánykiadásaiban.

Üzleti körök szerint, ha egy cég el akar érni valamit Budapesten, akkor nem Demszky Gáborhoz irányítják, hanem önhöz.

Ez így, ebben a formában fantazmagória. Az a kérdés inkább, milyen cégről van szó, és mit akar. Az ugyanis Budapestnek is érdeke, hogy minél több világcég jöjjön ide, és itt fejlesszen, beruházzon. Vannak olyan társaságok, amelyek pedig a várostól akarnak valamit. A főpolgármestert rengeteg cég megkeresi, valakivel ő találkozik, valakivel főpolgármester-helyettesek, és van olyan találkozó is, amin tanácsadóként én is részt veszek. De ezek érdeketlen, protokoll-jellegű dolgok. Ha látszik, hogy az adott cég komolyan be akar fektetni Budapesten, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes tárgyal velük.

Érdemi beszélgetés nem szokott akkor zajlani mondjuk Demszky Gábor és Csányi Sándor között?

Én úgy tudom, nem, legalábbis én még sohasem vettem részt ilyenen.

Az már pártberkekből származó információ, hogy az SZDSZ elnökválasztási kampányában posztokat osztogatott, Fodor Gábor támogatásáért cserébe.

Ezt a pletykát én ishallottam már, de a budapesti elnökválasztás kapcsán. Mindenesetre egyik esetben sem igaz.

Az elnökválasztási hajrában ugyanakkor az SZDSZ több delegáltját is lecserélték a fővárosi közműcégekben, még a mandátumuk lejárta előtt.

Nagyon minimális csere volt, a helyek egy-két százalékában történt ilyen, ráadásul, ha jól tudom, Kóka János támogatói kerültek pozícióba, nem Fodoréi.

Nézzük akkor az SZDSZ budapesti tisztújítását. Ön Szabadai Viktor támogatói közé tartozott Lakos Imre ellenében, s posztokat is adott Szabadai támogatásáért cserébe.

Visszautasítom még a feltételezését is annak, hogy posztokkal szereztem volna szavazatokat. Az SZDSZ az egyetlen párt, ahol a fontos posztokra nem egy, hanem több jelölt is pályázik. A jelöltek pedig kampányolnak, és a dolog természete az, hogy csak egyikük győz, a többi pedig alulmarad. Demszky - akinek a tanácsadója vagyok - ebben a belső kampányban Szabadai Viktort támogatta. Én is így voltam ezzel, tehát kétségtelenül Szabadai támogatói közé tartoztam. Ha úgy tetszik, lobbiztam érte. Szabadairól tudni kell, hogy Kóka támogatói közé tartozott, akárcsak Lakos Imre.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen lobbizást?

Azoknak a választmányi tagoknak, akik a döntést hozták, elmondtam, hogy miért Szabadai Viktort támogatom.

Többen a szemére vetették, hogy a budapesti közműcégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak kinevezésekor az ön akarata érvényesült, nem pedig a párté.

Visszakérdeznék, mi a metódusa a tisztségviselők megválasztásának?

A közgyűlés dönt.

Nem a közgyűlés, hanem a gazdasági bizottság. De előtte a két frakció megszavazta a közös listát. A két frakció elé pedig a két főpolgármester-helyettes, vagyis Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós terjesztette be a neveket. Az én szerepemből annyi igaz, hogy tanácsadóként részt vettem a folyamatban, és el is mondtam a véleményemet pár emberrel kapcsolatban. De ez többszintű egyeztetés után került a testület elé, amely meg is szavazta.

A fővárosi SZDSZ-frakció pontosan három órával a nyilvános bejelentést követően ismerhette meg a neveket.

Ezt nem tudom sem megerősíteni, sem pedig cáfolni, mert a frakcióüléseken csak akkor veszek részt, ha meghívnak. El tudom képzelni, hogy más területek szakpolitikusai, akik nem vettek részt a jelölésben, csak később értesültek erről. Azt határozottan tudom állítani, hogy a helyettesek a frakciókkal folyamatosan egyeztettek.

Egykori üzlettársa, Bognár Attila pozícióba kerüléséhez (a budapesti fürdőcég iagazgatóságának tagja lett) csak van köze.

Ő a saját jogán, kulturális idegenforgalmi tapasztalatai miatt került be. Az A38 hajóval vívta ki magának az elismerést, ehhez nem volt rám szüksége. De miért volna baj, hogy olyan emberekkel dolgozunk, akiket ismerünk és tudjuk, hogy mire képesek?

Többen furcsállották, hogy a koalíciós egyeztetéseken sokszor Demszky Gábor helyett ön jelent meg. Hogy került a koalíciós tárgyalásokra?

A főpolgármester elkezdte a tárgyalásokat, utána ennek a vezetését átadta Ikvai-Szabó Imrének, és én, mint a főpolgármester megbízottja vettem részt az egyeztetéseken. Ezt a szocialisták elfogadták. Nem Demszky helyett, hanem az egyik tanácsadójaként. Vannak előkészítő tárgyalási szakaszok, ahol elég a szakértő is. Ez egy tárgyalássorozat volt, és ahogy Demszky sem vett részt mindig, úgy Molnár Gyula is többször hiányzott.

Rendben, de Molnár Gyula egy választott vezető, akinek van politikai felelőssége, például ha a választók elégedetlenek vele, legközelebb nem választják meg, de önnek, mint tanácsadónak milyen politikai felelőssége van?

Politikai felelősséget az vállal, aki tőlem tanácsot kér, vagy megbíz tárgyalásokon való részvétellel, helyettem tehát Demszky Gábor vállalja a politikai felelősséget. Ha engem Demszky vagy Ikvai-Szabó megkér valamire, akkor ezután a politikai felelősséget ők viselik.

Abban megegyezhetünk az eddigiek alapján, hogy ön Demszky Gábor jobbkeze?

Demszky Gábor körül van egy szűk kör, akiknek a tanácsaira hallgat, és ezek közül én vagyok az egyik fontos ember. Ez minden nagy politikusnál így van, nincs ebben semmi szenzáció.

Úgy érzem, mintha bagatellizálni akarná saját szerepét.

Demszky Gábor életében mindig is voltak tanácsadók, akik egy ideig fontosak voltak, aztán kevéssé fontossá váltak. Róluk mindig az a mítosz, hogy a főpolgármester jobbkezei. Ha meggondolom, hogy ki mindenkiről mondták már ezt, hosszú lenne a névsor. Ilyen volt például Székely Gábor, Bruck Gábor, Atkári János és Bőhm András is. Megtisztelő velük egy listán szerepelni.

Ki a szűk kör? Nyáry Krisztián, Gyekiczky András és ön?

Nem vagyok felhatalmazva, hogy további neveket mondjak. Akiket megemlített, kiváló emberek a maguk területén. De én is tudnék mondani még néhány nevet, ha felhatalmazásom volna.

Hogyan dolgozik Budapesten? Tanácsadóként fizetést kap?

Mivel ez egy átmeneti dolognak indult, és nem akartam köztisztviselővé válni, hogy ne kelljen más pozícióimat feladni, ezért a munkáért nem kértem és nem is kaptam díjazást. Például le kellett volna mondanom a TV2-t működtető cég igazgatósági tagságáról.

És a Miniszterelnöki Hivatalnál (MEH) is pénz nélkül dolgozik? Mert ugye ott is tanácsadó, és a főváros és a kormány közti koordináció a feladata.

A bázisom a Városházán van, és innen kiindulva próbálok közvetíteni minden olyan kérdésben, amit a főpolgármester fontosnak tart. Azért, hogy mire a nagypolitikusok elé kerül az ügy, már kevés vitás kérdés maradjon.

De a MEH-ben maradt tanácsadó?

Én nem voltam tanácsadó, Szilvásy György még kancelláriaminiszter korában kért meg, hogy vegyek részt a MEH és a Főváros közös ügyeinek előkészítésében. Vele egyébként töretlen a kapcsolatom azóta is, hogy már nem ő a kancelláriaminiszter.

De mégis milyen budapesti ügyben lehet a titokminiszterrel egyeztetni? Kezdek félni...

Szilvásy György nem csak titokminiszter, tagja a szűk kormánykabinetnek is. Egy kultuszminiszter sem csak a kultúrával foglalkozik. De kétségtelen, hogy kancelláriaminiszterként többet tudott tenni Budapestért.

Gazdasági ügyekkel nem foglalkozik?

Gazdasági ügy? A 4-es metró vagy az iskola-felújítási program gazdasági ügy? Mert ha igen, akkor foglalkozom ilyesmivel is. Az ügyeknek a fele legalább gazdasági ügy. Például az is az, hogy a kormánytól kapjunk támogatást az útfelújításokra.

Demszky Gábor azt nyilatkozta önről az Indexnek, hogy "Tanácsadó itt a városházán. Nagyon sokat segít bizonyos ügyek menedzselésében, ilyenkor ő a felelős a kapcsolattartásért a Miniszterelnöki Hivatal és a főváros között. Például, hogy a BKV megfelelő összegeket kapjon a költségvetésben. Meggyőz embereket." Ma kit győzött meg és miről?

Ma speciel senkit.

Egy példa azért csak akad.

Én a főpolgármester kérésére igyekszem meggyőzni az ismerőseimet a mi igazunkról. Az vezet, hogy a fővárosi emberek szempontjából Demszky Gábor minél jobb megállapodásokat tudjon kötni. Két ilyen példát tudok, az egyik a BKV, ami egy állandó ügy, hiszen a BKV szolgáltatásainak színvonala nagyban függ a társaság állami támogatásának mértékéről. De egyszerűbb példa is akad, a FŐTÁV ügye, az, hogy tíz százalék alapdíjcsökkentéshez kormányzati segítséget kapjunk, én ezért próbáltam lobbizni. A rendszer lényege, hogy a kormány támogatja távfűtés korszerűsítését, mérhetővé tételét.

De ehhez miért kell ön? Úgy tudom, a cég menedzsmentje, de Hagyó Miklós is járt már ez ügyben a miniszterelnöknél és a környezetvédelmi miniszternél.

Az eredmény mindig a politikusoké. De az előkésztő tárgyalások során mi is jártunk ebben az ügyben a különböző kormányszerveknél. Mindenki a maga kapcsolatrendszerét használja annak érdekében, hogy sikert érjünk el.

A tavalyi költségvetési vitában hatvanmillió forintot szántak a kormányzati koordinációs központnak, ahol ön is dolgozik. Mire kellett volna ez a sok pénz, ha anélkül is működik a dolog?

A nagy projektek, fejlesztések előkészítéséhez. Tulajdonképpen ennek egy része megvalósult. Kiemelt fejlesztésnek minősül például az óbudai gázgyári terület rendezése, a város szíve program, a jégpálya fejlesztése, illetve számos más projekt. Ezek olyanok, amiket külön eljárási rendben próbál megvalósítani a főváros. Ezek közül az első sikeres ügy a közraktárak helyzetének rendezése volt.

Tehát a kiemelt fejlesztések önhöz tartoznak?

Nem. Nekem egy általános feladatom van, amivel a főpolgármester megbíz. De valóban: az én dolgom az, hogy a fontos nagy ügyekről ne egymástól függetlenül tárgyaljon tíz minisztérium és hat önkormányzati szerv, hanem egy szálon fussanak össze a dolgok. De a projekteket nem én menedzselem, csak segítek a menedzselésükben. A projekteket a kiemelt fejlesztések bizottsága, illetve irodája menedzseli.

Bőhm András azt nyilatkozta a személyére vonatkozóan, hogy szoros együttműködést kell kialakítani a gazdaság szereplőivel, "de nem áldozhatjuk fel ennek oltárán politikai önállóságunkat". Veszélyeztetné az ön személye a szabad demokraták önálló budapesti politikáját?

Szerintem Bőhm András ilyet nem mondott, ez az ön értelmezése. Én egyébként sem azért vagyok Demszky tanácsadója, mert korábban úgymond gazdasági szereplő voltam, épp az előbb mondtam el, mi a feladatom.

A hírek szerint az előző ciklusban a gazdasági természetű pártközi tárgyalásoknak ön mellett Simicska Lajos és Somlyódi Csaba volt a másik két szereplője, a Fidesz, illetve az MSZP színeiben. Ma is vannak ilyen tárgyalások?

Sok városi legendát hallottam már arról, hogy milyen fontos ember vagyok, de ezt még én sem hallottam. Simicska Lajossal nem szoktam egyeztetni. Somlyódi Csabával igen, hiszen ő a kiemelt fejlesztések bizottságának elnöke. Simicskának nem tudok olyan pozíciójáról, ami miatt lehetne vele egyeztetni.

Ön azok szerencsések közé tartozik, aki ismeri Simicska Lajost?

Én a hazai gazdasági és politikai élet számos szereplőjét ismerem, vele is találkoztam már. De ismerem például Orbán Viktort is a feleségem révén.

Amikor nem Budapestért lobbizik, akkor azért része még az üzleti világnak?

Befektetéseim vannak, ezek hozamából mint részvényes részesülök, de aktívan nem vagyok jelen az üzleti életben.

Miért szükséges egy külön kht-nek a Budapestre érkező filmesekkel foglalkoznia? Hiszen úgy tudni, ez a projekt az ön szívügye, de egyelőre a dologból nem lett semmi.

Ez nem az én ötletem volt, hanem a filmes világé, amivel már korábban is foglalkozott a Városháza, de szerintem jó ötlet. A széttagolt budapesti önkormányzati rendszerben nagyon nehéz filmet forgatni Budapesten. Nincs egységes közterület-használati díj, nincs aki külön foglalkozzon a filmesekkel, pedig fontos, hogy filmek készüljenek a fővárosban. Ha létrejönne a külön szervezet a filmesek koordinálására, az így befolyt pénzt kultúrára, sőt akár filmekre is költhetné a város.