Csak a felszínen egységes az SZDSZ

2008.04.02. 11:18
Az SZDSZ az utóbbi napokban markáns lépéseket tesz a koalícióból való kilépésért, és bár a politikai döntéseket a párt vezetői egyhangúlag megszavazzák, ez mégsem jelenti azt, hogy a különböző táborok a válság miatt kiegyeztek egymással. Az ellentétek inkább élesednek, az utóbbi időben főleg a csalási botrány körüli összecsapásokra rákontráz a koalícióban maradás vagy szakítás kérdése. A koalíciópártiak nem rendelkeznek sok eszközzel, Fodor Gábor reakciói azért sokat sejtetnek.

Az SZDSZ-en belül feszülő ellentétek ugyan a háttérbe kerültek az utóbbi napokban, de a koalíciós szakítás körüli események - információink szerint - nem kovácsolták egységbe a liberálisok vezetőit. Ugyan a politikai döntésekből és ezek kommunikációjából a liberálisok kifelé egységesnek tűnnek, de az eseményeket a helyszínről nyomon követve nem lehet nem észrevenni a jelzésértékű fordulatokat, viselkedésbe kódolt üzeneteket: belülről mégse olyan nagy az összetartás. Hétfőn reggel még csak apróságnak tűnt, szerdára azonban egyre biztosabbnak látszik, nem véletlenek sorozatáról van szó.

Hétfő reggel, miután a kormányfő behívatta magához Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, és közölte vele felmentését, az SZDSZ frakciója ülést tartott, a tanácskozás után Kóka János pártelnök bejelentette, hogy az SZDSZ április 30-tól visszahívja minisztereit és államtitkárait a kormányból. A sajtótájékoztatón Kóka oldalán Fodor Gábor is megjelent, két mondatban hangsúlyozta a frakció egységét, majd sürgős programra hivatkozva elsietett.

Történt ez Gyurcsány Ferenc szombati bejelentése után, amikor a kormányfő közölte Horváth Ágnes menesztését, és miután Kóka János kizárólag a párt egy szűk vezetői körével egyeztetett a liberálisok stratégiájának előkészítéséről, Fodor Gábort, illetve a döntéshozatali jogkörrel felruházott ügyvivői testületet nem vonta be a munkába. Az SZDSZ-ben hétvégén is a szakítás pártján állók voltak hangosabbak, de például Fodor Gábor a koalíció mellett érvelt. Arról is beszélt, hogy a koalíció felmondásáról nem dönthet a párt jelenlegi, megkérdőjelezhető legitimitású vezető testülete, ezért mihamarabbi tisztújítást sürgetett.

A hírekből már akkor kiderült, Fodor Gábor és támogatói mellett Horn Gábor sem állt ki teljes szívvel a koalícióból való kilépés mellett, azonban ha álláspontjuk mellett a végsőkig kitartanának, az a frakció, illetve a párt szakadásához vezetne. Ráadásul ha mindezt valaki egy bársonyszékből hangoztatja, annak további értelmezési lehetőségei is felmerülnek.

A következő jelzésértékű lépés a hétfő esti ügyvivői testületi ülés volt, ahonnan elsőként Fodor Gábor távozott. Nem sokkal később több ügyvivő és miniszter is elment, addigra elterjedt a hír is, amit Fodor Gábor az utána loholó újságírók hadával nem közölt, az ülés véget ért, ezért sietett el. Rövidesen megjelent Kóka János, és bejelentette a miniszterek és államtitkárok visszahívásáról szóló döntés egyhangú ügyvivői megerősítését.

Kedden Fodor Gábor is hivatalos volt a koalíció délután 2-kor tartott egyeztetésére, végül azonban nem jelent meg, az SZDSZ-t Kóka János, Horn Gábor, Gusztos Péter és Gulyás József képviselték. Addigra már az is kiderült, hogy a kormánytagok közül csak Fodor Gábor, és a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Kovács Kálmán nem írták alá lemondásukat.

Estére végül Fodor és Kovács is aláírták a lemondást, az ügyvivői testületi üléssel egy időben közölték a hírt, a korábbiakhoz képest annyi változott, hogy nem a miniszterelnöknek, hanem a párt vezetésének akarták átadni. A sorban ezután következett az újabb jelzés, Fodor Gábor a liberális ügyvivők kedd esti üléséről, ahova a 6 órás kezdés után 20 perccel érkezett, már fél 8-kor távozott is, míg ügyvivőtársai csaknem 3 órával később fejezték be a tárgyalást. Itt már hosszabb volt a fáziskésés, de végül ismét kiderült, Fodornak egy tévéműsorba volt meghívása, ezért kellett korábban távoznia.

Az ülésen elhangzottakról Gusztos Péter tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, ismét egységes döntés született, az ügyvivők ezúttal a rendkívüli országos küldöttgyűlések - összesen kettő – összehívására, és azok módjára tettek javaslatot a párt szombaton ülésező országos tanácsának, a párt alapszabálya szerint a döntést ez a testület jogosult meghozni.

Az első küldöttgyűlést április 27-re tervezik, ennek napirendjén szerepelne a koalícióról való döntés, az alapszabály módosítása, továbbá a következő, tisztújító országos küldöttgyűlés összehívása. Ennek várható időpontja június 7. A második küldöttgyűlésen a tervek szerint a szabad demokraták az új alapszabály szerint elnököt, 12 ügyvivőt, valamint az országos tanács 20 tagját választanák meg.

Gusztos Péter azt is közölte, hogy az első küldöttgyűlésen ugyanazok a küldöttek vesznek részt, mint a tavalyi tisztújításon, a regisztrációt azonban a csalások elkerülésére megszigorítják. „Nem a megválasztott küldöttekkel volt probléma” – fogalmazott Gusztos. Később azonban kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a regisztráció mellett a küldötteket is ellenőrzik, ennek részleteiről azonban nem számolt be. Hangsúlyozta, az első küldöttgyűlésen úgy akarják módosítani az alapszabályt, hogy csalásra többet ne legyen mód.

Még nem derültek ki a részletek

A tavalyi elnökválasztáson történt csalások az elmúlt hetekben sorra derülnek ki, a párt azonban nem állt elő olyan állásponttal, ami ezt érdemben cáfolta volna. Nem tudni például, vizsgálják-e a szabolcsi álküldöttek esetét, ahol az a Jüttner Csaba a megyei elnök, aki korábban a borsodi csalás ügyében indított vizsgálatot vezette. Az se derült ki még pontosan, hogyan történhetett, hogy a tavalyi elnökválasztáson huszonhattal többen szavaztak, mint ahányan aláírták a regisztrációs ívet, bár a szabad demokraták közleményben cáfolták erről szóló cikkünket, szerintük adminisztrációs hiba történt.

Az továbbra is kérdéses tehát, hogyha a legutóbbi küldöttgyűlésre delegált küldöttek vesznek részt az áprilisi küldöttgyűlésen, mennyire tekinthetőek legitimnek az általuk meghozott döntések. Vass Albert gulácsi polgármester például úgy szerepelt a küldöttek listáján szavazati joggal, hogy nem is tudott SZDSZ-tagságáról, ráadásul helyette valaki más adott le szavazatot. Gusztos Péter arra a kérdésre, hogy az ügyvivői testület keddi ülésén téma volt-e a csalási ügy, úgy válaszolt, jelenleg, mikor az SZDSZ-nek a koalícióból való kilépés szerepel a napirendjén, érdektelen a csalás kérdése, így ezzel nem foglalkoztak.

Fodor Gábor és Kovács Kálmán lemondó nyilatkozataik aláírásának késlekedéséről Gusztos Péter annyit mondott, félreértés volt, hogy ki, mikor és hogyan írja alá, és kinek adja oda lemondását, de estére minden kormánytag aláírta a nyilatkozatokat. Mivel csak a küldöttgyűlés jogosult a koalícióból való kilépésről dönteni, a határozat meghozataláig az SZDSZ őrzi a dokumentumokat, amiket utána a miniszterelnöknek fognak átadni, ami várhatóan április 30-ig megtörténik, részletezte lemondás menetét.

Azzal tehát, hogy a lemondások még nincsenek a miniszterelnök kezében, Gyurcsány Ferenc számára csak informális a liberális kormánytagok lemondása. Hivatalosan legkorábban április 27-én kaphatja meg a dokumentumokat, ami nagyobb játékteret hagy az SZDSZ-nek, a lépés megkönnyítheti a koalícióban maradásukat, ha ez a szándék a két párt közti tárgyalások egy pontján erőre kapna.