A Gellérthegytől félti a Fidesz a négyes metrót

2000.07.27. 13:56
A fővárosi Fidesz-frakció szerint elképzelhető lenne a kompromisszum a budapesti önkormányzat és a kormány között a négyes metró ügyében, ha a főváros hajlandó lenne módosítani a nyomvonalat. Kupper András fideszes városatya szerint a Szent Gellért tér helyett a Boráros teret kellene érintenie az új DBR-metrónak, és a Keleti pályaudvar helyett az Astoriánál is csatlakozhatna a dél-budai vonal a meglévő kettes metróhoz. Fried Miklós - szintén fiatal demokrata - fővárosi képviselő pedig annak a lehetőségét vizsgálta, hogy ,,belecsúszhat-e a Gellérthegy a metróalagútba?". Gulyás László, a DBR-metró programigazgatója kizártnak tartja ezt a lehetőséget.

Fried Miklós
A Fidesz két fővárosi képviselője, Kupper András és Fried Miklós felidézte, hogy Demszky Gábor főpolgármester júliusra rendkívüli közgyűlés összehívását ígérte a tervezett négyes metró kapcsán.

Az ellenzéki Fidesz-MDF-MKDSZ frakció már egy hónappal ezelőtt, a bejelentés idején sem értette, hogy - egy újabb politikai kampányon kívül - mi indokolja ezt a rendkívüli eljárást, vagyis miért nem várhatnak ezzel az üggyel az augusztus végi rendes közgyűlésig.

Miért halasztották el a közgyűlést?

Kupper András
Az ellenzék ennek dacára felkészült a tárgyszerű, szakmai vitára - állította Kupper András -, átrendezték nyári szabadságukat, hogy a beharangozott időpontban mindannyian részt vehessenek a közgyűlésen. Meglepetésükre július 27-ig nem kaptak meghívót erre az eseményre, minthogy időközben lemondták a város vezetői a tanácskozást.

Kupper szerint nem tételezhetik fel, hogy a többségi MSZP- és SZDSZ-frakciókhoz tartozó képviselők nem hajlandóak egy ilyen fontos ügy miatt megszakítani nyári szabadságukat. Csak azt tartják elfogadható indoknak, hogy valami más akadály jött közbe.

Nem késleltethette a döntést a MTESZ-hez eljuttatott tanulmány

,,Valamilyen ok miatt nem készültek el kellő megalapozottsággal azok az előkészítő anyagok, amelyeket elégségesnek tarthat a Demszky-féle városvezetés egy szakmailag megalapozott döntéshez" - hangsúlyozza az ellenzék közleménye, amelyet a Fidesz sajtótájékoztatóján kaptak meg az újságírók.

A dokumentum felidézi azt a tájékoztatót, amelyet a Magyar Állami Földtani Intézet és az ELTE természettudományi karának geofizikai tanszéke a MTESZ-hez (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) juttatott el nemrégiben. A fideszes városatyák szerint a szakértői anyag a Demszky-féle városvezetés birtokába kerülhetett, ám az ellenzék csak kivonatosan ismeri ezt.

A Fidesz szerint annyi információ máris kiderült e dokumentumból, amennyi elég ahhoz, hogy kételyeket ébresszenek a városvezetés tervei iránt.

Gulyás László, a DBR metró programigazgatója azonban cáfolta ezt, és elmondta: az általa vezetett program végrehajtó egység már februárban megkapta ezeket az iratokat, és a város vezetése jól ismerte a szóban forgó tanulmányt, tehát a júliusi halasztásban az időközben már túlhaladott szakvélemény nem játszthatott szerepet.

Gulyás elmondta, hogy az említett szakvéleménnyel ellentétes két másik szakértői anyag is készült a MTESZ-en belül, vagyis a vélemények megoszlottak az ügyben.

A metró progarmigazgatója visszautasítja a tanulmány állításait

A Fidesz által idézett dokumentum szerint a több évtizede folyó földtani kutatások - a metrótervezők állításával ellentétben - számos kérdést nem tisztáztak. A budai oldalon egyetlen fúrás sem alapozza meg a véleményalkotást. A dokumentum megállapítja: ,,nincs kellően kidolgozva, modellezve, mi történik az alagútfúrás közben és után a hőforrásokkal".

Gulyás László mindezzel kapcsolatban leszögezte: rendkívül sok próbafúrást végeztek mind a Duna-mederben, mind pedig a budai oldalon. Ezek nem igazolják a félelmeket. Szerinte az aggodalmak abból fakadnak, hogy a geológusok nem ismerték a metrófúrás legújabb módszereit.

Időközben viszont a Magyar Geológiai Szolgálattal sikerült tisztázni a legfontosabb kérdéseket, és az igazgató szerint immár a földtani szakértők is meggyőződhettek a korszerű fúrási módszerek biztonságosságáról.

A MTESZ-hez eljuttatott tanulmány szerint a termálkarsztban (a Gellérthegy környéki kőzetekben) a metróépítés a szokásosnál lényegesen nagyobb kockázatot jelent. A törésvonalak aktívak, azaz elvileg ,,bármikor földrengés lehet", s a metróalagút megsérülhet.

Gulyás László felhívta arra a figyelmet, hogy a metróépítés technológiája kizárja a hőforrások betörését az alagútba. Ugyanakkor a beruházásnál kiszámították, hogy mikor következhet be olyan földrengés, amely megrongálhatja az alagutat. Ennek bekövetkezése rendkívül távoli lehetőség, s ha esetleg ilyen katasztrófa történne, a metróalagutakban sokkal kisebb károk keletkeznének, mint a felszínen - tette hozzá, kaliforniai és japán esetekre utalva.

Elkerülné a Fidesz a Gellért teret

A Fidesz által említett tanulmány szerzői összefoglalásként megállapítják: ,,Évtizedekre szóló beruházások esetén nem szabad egy változatban gondolkodni. A metrónak célszerű elkerülnie a Gellért teret."

A Fidesz várospolitikusai egyetértenek azzal, hogy el kellene kerülnie a metrónak a Szent Gellért teret. Attól ugyan nem tartanak, hogy belecsúszik a hegy az alagútba, de a földrengések veszélye, illetve a földcsuszamlások esélye nem elhanyagolható.

Fried Miklós és Kupper András azt is kiemelte, hogy az általuk javasolt nyomvonal a Boráros teret érintené a Gellért tér helyett, és így nem csupán a budai egyetemi negyedeket lehetne bekapcsolni a gyors tömegközlekedésbe, hanem a csepeli HÉV-vel is közvetlen összeköttetés létesülne.

Mindezzel kapcsolatban a DBR programiroda vezetője megjegyezte: a földcsuszamlás esélye gyakorlatilag kizárható a Gellért tér környékén. Gulyás László szerint a Boráros téri vonalvezetés pedig egyrészt kerülőutat jelentene a belváros és Dél-Buda között, másrészt pedig nem lenne elég nagy utasforgalom a nyomvonalon, miután már a jelenlegi 4-es és 6-os villamosok sincsenek kihasználva megfelelően a Petőfi hídi szakaszokon.