Érvényes a metrószerződés

A Legfelső Bíróság a korábbi ítéletek indoklását három helyen módosította - és ezzel részben helyt adott a magyar állam nyolc pontból álló felülvizsgálati kérelmének. A három - a főváros jogi képviselője, Dr. Gárdos István szerint technikai jellegű - változtatással a bíróság néhány szövegrészt kitörölt az eredeti indoklásból. A Pénzügyminisztérium addig nem kíván nyilatkozni, amíg írásban nem kapja meg az ítéletet.

Móricz Zsigmond körtérre tervezett megálló látványterve

A törlések az Index által megszerzett dokumentumok szerint a korábbi döntéseket érdemben nem befolyásolják, vagyis továbbra is érvényes polgárjogi szerződésnek minősül a metróról kötött, a pénzügyminisztérium és a főváros által aláírt szerződés, s az államnak meg kell fizetnie a beruházás kormány által vállalt költségeit a fővárosnak.

A legfrissebb és immár végleges ítélet ugyanakkor már nem hivatkozik az államháztartási törvény 21. paragrafusára, nem rendelkezik egy költségvetési tétel átutalásának időpontjáról (ennek határideje egyébként már régen lejárt), valamint nem tér ki az ügy szerződéses előzményeire sem. Ebből is látható, hogy magát a szerződést, pontosabban az erre vonatkozó korábbi, a főváros javára meghozott ítéletet a mostani legfelsőbb bírósági határozat sem érinti.

A fővárosi önkormányzat 1998-ban indított pert a magyar állam ellen a 4-es metró megépítése miatt. A Fővárosi Bíróság korábban már kimondta, hogy a magyar államnak a Dél-Buda-Rákospalota között tervezett 4-es metró megépítésére vontakozó szerződést nem állt jogában egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondani, így a felek között létrejött jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodás továbbra is érvényben van.

Az indoklás szerint a megállapodásnak a pénzügyminiszter általi felmondására sem maga a szerződés, sem a jogszabályok nem adtak lehetőséget, hiszen a magyar állam is a többivel egyenrangú szerződő fél és nem élvez előjogokat. Érvénytelen továbbá a felmondás, mivel az alperes állam csak az elsőrendű felperest, a fővárosi önkormányzatot értesítette arról, hogy nem kíván részt venni a beruházásban.

A Fővárosi Bíróság másodfokon az alperes érvelését megvizsgálva helyben hagyta az első fokon eljáró PKKB ítéletét. A bíróság ugyanakkor nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a perérték nem meghatározható, jóllehet ennek konkrét megállapítására nem került sor. A felperes a keresetében - csakúgy, mint az elsőfokú tárgyalás során - a felmondás jogszerűtlenségének és érvénytelenségének kimondását, az alperes pedig a felperesi kereset elutasítását kérte a bíróságtól. A felperes ügyvédje a tárgyalást követően elmondta: azt várják, hogy innentől kezdve mindegyik szerződő fél teljesíti a szerződésben foglaltakat.

A metró építési költségét 1996-ban 514 millió ECU összegre becsülték. Ez mai áron mintegy 133 milliárd forint. A megkötött szerződés szerint a költségeket 60-40 százalékban vállalja a kormány és a fővárosi önkormányzat. A beruházás - a főváros szerint - a nemzetközileg bevett módszerekkel számítva húsz éven belül megtérül.