Folytatódik a metróper

2000.04.25. 21:11
Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter tanúkénti meghallgatását indítványozta az alperes Magyar Állam jogi képviselője a metróperben. A Fővárosi Bíróság előtt folyó 100 milliárdos kártérítési pert a felperes Fővárosi Önkormányzat a 4-es metró Etele tér-Baross tér közötti első szakaszának megépítésére vonatkozó megállapodás meghiúsulása miatt indított a magyar állam ellen.

A két tanút az alperes szerint elsősorban a beruházással kapcsolatos állami kötelezettségvállalást rögzítő szerződés megszületésének körülményeire kellene az első fokú eljárásban meghallgatni.

Ezen túlmenően az alperes egy, a kártérítés jogalapjára vonatkozó úgynevezett közbenső ítélet meghozatalát is indítványozta. Eszerint ebben a döntésben kizárólag a kártérítés jogosságáról döntene a bíróság, és csak abban az esetben menne bele az összegszerűség több éves szakértői vizsgálódást igénylő problematikájába, ha egyáltalán van jogalapja a kártérítési igénynek.

A felperes ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az ügy kapcsán egy másik eljárásban már jogerősen is kimondta a bíróság, hogy a főváros és az állam közti 1998. áprilisi szerződésnek a Pénzügyminisztérium részéről történő az év novemberi felmondása érvénytelen. A 4-es metró megépítésére vonatkozó szerződés tehát továbbra is létezik.

A felperes szerint a jelen per tárgya már csak az lehet, hogy a szerződés teljesítése illetve a kártérítés esetén az alperes számára megállapított fizetési kötelezettség milyen mértékű legyen és mikor, esetleg milyen részletekben esedékes.

Az alperes a keddi tárgyaláson ugyanakkor kifejtette: megítélése szerint a felperesnek nem annyira kára, mint inkább haszna származott a beruházás elmaradásából, hiszen az általa sem vitatottan veszteséges lett volna.

A bíróság a tárgyaláson arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházással kapcsolatos állami szerepvállalásról szóló kormányhatározat még érvényben volt 1998 őszén akkor, amikor az új kormány már a metró megépítéséhez szükséges költségvetési előirányzatok nélkül terjesztett be a következő évi költségvetési törvény javaslatot.

A per következő, szeptemberi tárgyalásán a vitatott szerződés két aláíróját, a főpolgármestert és az akkori pénzügyminisztert hallgatja meg tanúként a bíróság.