Patthelyzet a budapesti ortodox templom ügyében

2001.08.07. 17:03
A Moszkvai Patriarchátus ragaszkodik a budapesti, Petőfi téri templomához, és semmi áron nem kívánja azt az épületre igényt tartó Konstantinápolyi Patriarchátusnak átengedni. Ügyük érdekében, bár kizárólag egyházi kérdésnek tekintik a vitát és ódzkodnak az állami beavatkozástól, a világi csatornákat is igénybe veszik. Augusztusban Kirill metropolita találkozik majd Mádl Ferenccel és Orbán Viktorral annak érdekében, hogy meggyőzze őket arról: a templom sohasem volt a konstantinápolyiaké.
A Petőfi téri templom ügyében Kirill metropolita, a Moszkvai Patriarchátus (MP) külügyi osztályának vezetője augusztus 19-én Budapestre látogat, és találkozik Mádl Ferenc köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Őket arról próbálja majd meggyőzni, hogy a templom sohasem működött a Konstantinápolyi Patriarchátus (KP) fennhatósága alatt, így értelmetlen a "visszaadása"- derült ki Pavel bécsi és budapesti érsek, az MP képviselőjének keddi tájékoztatóján. Ezt az oroszok akár dokumentumokkal is igazolnák, míg a Népszabadság földhivatali adatokra hivatkozva azt állítja, hogy a templom a második világháború előtt konstantinápolyi görög, majd szerb fennhatóság alatt működött.

A görögök másfél éve lobbiznak a templomért

A Nagyboldogasszony néven ismertté vált templomot görög kereskedők építették az 1700-as évek végén. Bár az egyházközség az évszázadok folyamán elmagyarosodott, a liturgia nyelve a huszadik század közepéig a görög volt. A vallási központ a második világháború után került az MP joghatósága alá, a görögök szerint az MP és a szovjet hatalom jó viszonyának köszönhetően.

A konstantinápolyi patriarchátus vezetője, I. Bartolomeiosz és Mihail Sztajkosz metropolita Pavel érsek szerint az utóbbi másfél évben több politikai fórumon is fellépett azért, hogy a Szentséges Istenszülő Elhunyta nevet viselő templom a KP fennhatósága alá kerüljön. Többek között ennek köszönhető, hogy bár az utóbbi száz esztendőben egy alkalommal sem járt a KP képviselője hivatalosan Magyarországon, az utóbbi másfél évben négy alkalommal is hazánkba látogatott.

A követségen nem tudnak az uniós vétóról

Nem görög-orosz, tehát nemzetek közötti viszályról, csupán a két ortodox partriarchátus közötti, egyházjogi vitáról van szó, amelynél nem kívánatos az állami beavatkozás- utalt Pavel érsek a kulturális tárca legutóbbi ajánlatára, amelyben egy új templom felépítéséhez ígértek jelentős anyagi segítséget, arra az esetre, ha az épületet végül a KP szerezné meg. Bár mindkét fél hangsúlyozza, hogy kizárólag egyházi ügyről van szó, ennek ellent mond az a tény, hogy görög részről világi szinten is mindent megmozgatnak a templom megszerzéséért. A görög törvényhozásban visszatérő téma a vallási központ visszaszerzése, legutóbbi ittjártakor pedig a görög külügyminiszter is szóba hozta az ügyet. A görög nagykövetség sajtóosztályán az Indexet úgy tájékoztatták, hogy az uniós vétóról nem tudnak.

Pavel: A magyar híveket érintené fájdalmasan a templom átadása

Az oroszok emellett statisztikákra támaszkodva azt próbálják hangsúlyozni, hogy a templom átadása nem az orosz, hanem a vallási központot használó, elsősorban magyar híveket érintené fájdalmasan. "Egyházunk tagjai akár a vértanúk sorsát is vállalják, hogy csontjaikkal akadályozzák meg a Petőfi téri templom görög kézre jutását" - nyilatkozta korábban Pavel metropolita az Interpresszfakt című orosz nyelvű újságnak.

A görögök várhatóan bírósághoz fordulnak

A Petőfi téri templom ügyében Konstantinápoly már korábban jelezte, hogy megegyezés hiányában a világi bírósághoz fordulnak, amelyre reagálva Pavel érsek elmondta: Moszkvának is lehetne követelése Konstantinápollyal szemben, miután a görög patriarchátus - álláspontja szerint - törvénytelenül vont joghatósága alá 12 nyugat-európai templomot. Hasonló a helyzet Magyarországon is: itt a szentesi, kecskeméti és karcagi templomok kerültek- az oroszok szerint szabálytalanul- a KP fennhatósága alá. Ez ügyben perek jelenleg is folynak a két patriarchátus között, és egy atya a szegedi börtönben tölti kétéves büntetését.

A magyar állam nem illetékes, de segítene

A vita nem tartozik a magyar állam illetékességébe, ugyanis nem állami tulajdonú templomról van szó - tájékoztatták az Indexet a kulturális tárca sajtóosztályán. Az NKÖM amellett, hogy egyházi kérdésnek tartja a dolgot, továbbra is fenntartja azon ajánlatát, hogy anyagi segítséggel járulna hozzá egy új templom megépítéséhez.