A teheneket levágják, ugye?

2004.02.23. 14:38
Politikai döntést hozott a kormány azzal, hogy az uniós agrártámogatások kifizetésének egyszerűsített módjának támogatását választotta - állítja Puskás János agrárközgazdász, a Szent István Egyetem docense. Győzött a több embert foglalkoztató zöldség- és gyümölcságazat, ezzel lőttek a kis tejgazdaságoknak. A közgazdász szerint a gazdáknak igazuk van ugyan, de egy ilyen fejlettségű országban természetes, hogy a gyermekek többsége nem lép a mezőgazdaságból élő szülei nyomdokába.
Az agrárdemonstráció "elsődlegesen politikai indíttatású", a társadalom rokonszenvét és szimpátiáját kockáztatja az, aki megalapozatlan követelésekkel utakat zár le - nyilatkozta az egy hete tartó tiltakozások előtti napokban Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára. Medgyessy Péter kormányfő vasárnap esti televíziós interjújában óvatosabban fogalmazott: nem az állam és a gazdák, hanem a felvásárlók és termelők között van konfliktus.

Túltermelési válság

Egy hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kormányzat megértse: a gazdákat nem az ellenzéki pártok piszkálták az utakra. A barikádokon ugyan megjelent egy-egy tőkét kovácsoló polgári körnek a táblája, néhány frusztrált MIÉP-es is a gazdák keservét igyekezett meglovagolni az európai parlamenti választások előtt, de alapvetően a politikailag semleges túltermelési válság miatt zárták le az utakat a kilencvennyolcban még nagyrészt a kisgazdákra szavazó termelők.

Hogy mégse legyen olyan egyszerű a helyzet: megjelentek a megmozdulást saját blokádokkal is támogató, vörös báróknak csúfolt egykori téeszelnökök is. Szervezetüknek, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke például az a Nagy Tamás, akinek Agrárszövetségét a szocialisták szatellitpártjaként tartották számon, és aki az FVM munkáját - derül ki a HVG friss számából - miniszteri tanácsadóként segíti.

Vesztesek

"Az utakra vonuló gazdálkodóknak igazuk van" - nyilatkozta az Indexnek Puskás János, a Szent István Egyetem docense. Magyarország az uniós agrártámogatások kifizetésének egyszerűsített módjának támogatását választotta, mert az ország így több pénzt kaphat. Ezzel eldőlt, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztők nyernek, akik közvetlen támogatáshoz juthatnak. A döntés vesztesei a gabona- és tejtermelők, valamint a húságazatban érintettek.

Az egyszerűsített kifizetés választásának nem közgazdasági, hanem politikai-társadalmi oka volt, mivel így több ember jut támogatáshoz. Nem megerősített hírek szerint az Európai Unió is ezt a formát erőltette, igaz, két most csatlakozó állam "nem hagyta magát".

Minél fejlettebb

Ők is buktak
A baromfipiacon túlkínálat van, a kereskedők sokszor az olcsóbb import baromfit választják. Az ágazatban a termelők már végső tartalékaikat élik. Tavaly hitelt kellett felvenniük, hogy elérjék az unióban megkövetelt higiéniai és állatjóléti szintet. Emellett a termelők és feldolgozók veszteségei tavaly elérték a húszmilliárd forintot. A gazdák abban bíztak, hogy az állam segít nekik a felzárkózásban, hogy versenyezni tudjanak uniós társaikkal.

A sertéságazatban is hasonló a helyzet, itt is olcsóbb a külföldről behozott hús. A problémát az okozza, hogy az egész világon túltermelés van, a tehetősebb országok pedig jelentős támogatásokat tudnak adni a gazdáknak. Így azok olcsóbban is megszabadulnak a hústól, mint magyarországi társaik. A gazdák a kilónként 290 forintért előállított húsért 234 forintot kaptak. Az állam eddig 23 forintos segítséget adott a termelőknek, de azok így is több mint 30 forintot buktak.

Ha a tejfeldolgozó 60-61 forintért veszi át a tejet, az előállítás költsége 81 forint, akkor miből élnek a termelők? - merül fel a kérdés. Puskás szerint a "saját munkájukat" nem számítják, vagyis ha bért is fizetnének maguknak, akkor már rég tönkrementek volna. Erre így három-négy éven belül számíthatnak a tejtermelő gazdák tömegei. Sokan közülük éppen a nyugdíjkorhatár előtt vannak, és a túlélésre játszanak. Igaz, EU-csatlakozás nélkül is - a gazdasági törvényszerűségek figyelembe vételével - hasonló sors várna rájuk.

Társadalmi szerencse, hogy a gazdák fiainak túlnyomó része nem kíván a mezőgazdaságból megélni. "Gyakran járok agrárfórumokra, ahol száz gazdából jó, ha öt-hat fiatal ül a teremben, a nagy többség ötvenöt-hatvan éves" - osztotta meg tapasztalatait az Indexszel a Gazdasági Integrációs Tanszék munkatársa. Ez a nyugati világban normális folyamat, hiszen "minél fejlettebb egy ország, annál kevesebben élnek mezőgazdaságból".

Tudja és készül

A tejfogyasztók, Puskás János szerint, az EU-csatlakozáson nyernek. Egy felmérés szerint a kisgazdaságokban előállított tej 95-96 százalékának minősége nem felel meg az egészségügyi előírásoknak. Az étkezési tej például hőkezelés nélkül nem adható el a feldolgozónak, ennek az eljárásnak a biztosítására azonban egy tizenöt tehenes gazda képtelen. A gazdák egy része ezt tudja és készül a váltásra. Egy tíz-tizenöt tehenes gazdának például megéri a drámai váltás: az állatokat már nem a tejükért, hanem a húsukért termelni.

Változatlan erővel

Az Országos Demonstrációs Bizottság elnökét éppen a tárgyalások újabb köre előtt sikerült elérnünk. Bagi Béla az Indexnek elmondta, hétfő délután folytatódnak a minsztériummal a szakértői tárgyalások, ahol az is eldőlhet, meglesz-e kompromisszum a tejtermelőkkel. Az elnök azt is hozzátette, hogy a demonstráció változatlan erővel és létszámmal folytatódik vidéken, valamint Budapest környékén.

Az FVM képviselője a mai tárgyalások lezárulása után kíván nyilatkozni.