Előd
7 °C
16 °C

Sajátos szabályok szerint működik a Magyar Gárda

2008.05.19. 16:54
A Magyar Gárda mozgalomnak semmi köze nincs az ügyészség által feloszlatni akart Magyar Gárda egyesülethez, ezt a tételt próbálta bizonyítani a Fővárosi Bíróságon a gárda ügyvédje, a gárda "országos főkapitánya" és az egyesület vezetője is. A tárgyalás idejére a bíróság épületét kordonnal zárták körül, amelynél száz egyenruhás gárdista sorakozott fel. A per június 30-án folytatódik.

A Fővárosi Főügyészség azért kezdeményezte korábban a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megszüntetését, mert szerintük a szervezet tevékenysége ellentétes számos jogszabállyal. A vádhatóság szerint a tavaly december 9-re a Pest megyei Tatárszentgyörgyre szervezett felvonulásuk sértette a cigányság emberi méltóságát. Akkor két ott élő gárdatag védelmében vonultak fel, s a „vidék közbiztonságának" védelmére és a "a cigány bűnöző csoportok" tevékenységére hívták fel a figyelmet.

Szigorú beléptetés

Miután a per első tárgyalási napján tumultuózus jelenetek zajlottak le a Fővárosi Bíróság folyosóján, ezúttal szigorú biztonsági intézkedéseket tettek. A bíróság épületét kordonnal zárta le a rendőrség. A kordonon kívül száz egyenruhás gárdista várakozott a járdán, gondosan ügyelve arra hogy a forgalmat ne akadályozzák. A 63 fős tárgyalóterembe csak az juthatott be, aki előzetesen regisztráltatta magát.

Június 30-ra napolták el a Magyar Gárda megszüntetésére irányuló per tárgyalását

Emiatt többen panaszt is tettek, mondván a bírósági tárgyalás nyilvánosságát korlátozták. Információink szerint a bíróság a múltkori eset tanulságait levonva azt a gyakorlatot folytatta, hogy elsőbbséget adott az újságíróknak, a maradék helyekre pedig a regisztrált jelentkezőket engedték be.

A tárgyalás elején bejelentették, hogy több társadalmi szervezet, illetve magánszemély akar beavatkozni a perbe. A felperes mellett jelentkezett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is.

Az alperes, tehát a Magyar Gárda mellett beavatkozóként jelent meg a Mein Kampf kiadójaként közismertté vált Mónus Áron, a Bégány Attila által képviselt Új Demokratikus Koalíció Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyarok Világszövetsége és a Túlélés '98 Egyesület is. A bíróság eddig a MAZSIHISZ és az ÖCO részére engedélyezte a beavatkozást, a többi esetben, mivel későn érkezett meg a beadványuk, a bíróság még nem tudott dönteni.

A Magyar Gárda tevékenysége félelmet válthat ki olyan idős, vallásos zsidókban, akik már szörnyű időket éltek át, mondta a tárgyaláson Egri Oszkár a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének jogi képviselője. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is arról beszélt, hogy a hazai cigányságban félelmet kelt a Magyar Gárda létezése és tevékenysége.

Van az egyesület, és van a Gárda

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület nem azonos a Magyar Gárdával, ettől függetlenül a Magyar Gárda rendezvényein semmilyen erőszakos cselekmény vagy erőszakkal való fenyegetés sem jelent meg, hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda Egyesület jogi képviselője. Szerinte az, hogy a Gárda tagjai milyen egyenruhát viselnek, ízlés dolga. Még ha ezek a szimbólumok egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, ezen az alapon nem lehet egy szervezetet feloszlatni.

A Jobbikot is vezető Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökeként azt mondta, az egyesület célja a nemzetért végzett szolgálat, tevékenységük törvényes, azzal együtt, hogy az egyesület egyetlen tagja sem gárdista, a Magyar Gárdát testvéri szervezetként tartják számon. Hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban senki hátrányos megkülönböztetése, és bár elismerte, hogy az Egyesület léte és eszméi megosztják a magyar társadalmat, de szerinte hasonlóan megosztja a társadalmat sok más párt és szervezet, többek között az MSZP, a MAZSIHISZ és az ÖCO is. Azt is kijelentette, szerinte a gárda ügye nem jogi, hanem politikai kérdés.

Nézze meg képeinket!

„Az egyesület alapítóit szüleinknek tekintjük, tiszteljük őket, de felnőtt a gyerek és önálló" - a magát a gárda országos főkapitányának nevező Dósa István ezekkel a szavakkal írta körbe a viszonyát az egyesülethez. Mint mondta, az egyesülettel, valamint a Jobbikkal nincs közvetlen kapcsolatuk és ők nem párthadsereg. A gárda egy mozgalom, alulról jövő kezdeményezés, amelynek mintegy ezer tagja főként emailen tartja a kapcsolatot. Miután mozgalomnak nevezik magukat, nincs szükség alapszabályra és semmilyen egyéb írásos dokumentumra sem, közölte.

Hierarchikus szervezet sajátos szabályokkal

Az ügyész a tanúként meghallgatott Dósa Istvántól azt kérdezte, hogy ha az egyesülethez nincs közük, akkor ki nevezte ki őt főkapitánynak. Az erre a kérdésre adott válaszból csak az derült ki, hogy a gárda szervezeti ábrája igencsak a zavaros. Dósa ugyanis azt válaszolta, hogy hivatásos katona múltja miatt a tavalyi első gárdistaavatáson Usztics Mátyás kérte fel őt a gárda vezetésére. Egyébként a megyei szervezők (kapitányok) találkozóján is őt kérték fel arra, hogy egy évig szervezze a csapatot, vezetői posztja így saját elmondása szerint a kapitányok bizalmán múlik. Furcsa ugyanakkor, hogy a megyei kapitányokat épp ő nevezi ki. „Ez egy hierarchikus szervezet sajátos szabályokkal", mondta erre a gárda főkapitánya.

Dósa hangsúlyozta azt is, hogy akcióikkal nem egy etnikumot támadnak, hanem mindig konkrét jelenségekre mutatnak rá. A cigánybűnözésről csak általában beszélünk és mindig hangsúlyozzuk azt is, hogy a cigányság helyzetére a kormánynak valamilyen megoldást kell találnia, mondta Dósa István. Tudomásom szerint - tette hozzá, a gárda rendezvényein semmilyen atrocitás nem történt (kivéve talán ezt az esetet - a szerk.), s semmilyen hatósági eljárás nem indult az ott történtek miatt. A gárda emellett véradás, adománygyűjtést, sőt vers- és prózamondó pályázatokat szervez, jegyezte meg.

Kolompár Orbán az Országos Cigány Önkormányzat vezetője azt firtatta, miért a cigánysorokon akarnak felvonulni, miért beszélnek cigánybűnözésről, ahelyett hogy név szerint tiltakoznának egy-egy bűncselekmény ellen. Dósa erre azt válaszolta: az így túl hosszú lista lenne.

A bíróság a per tárgyalását június 30-ra napolta el. A tárgyalás végén a bíróság épületénél a főkapitány vezénylő szavaira zárt rendben, vigyázzállásban sorakozott fel a száz gárdista. Itt Vona Gábor arról tájékoztatta a gárdistákat, hogy ez a politikai per nem az egyesület, hanem a magyarság ellen folyik. Ezután az egyik gárdista felolvasta a többieknek a Büszkeség és balítélet című versét és a Himnusz eléneklése után mindenki hazament.