Hiába pereltek 42-en az Ébresztő cikke kapcsán

A felperesek a személyiségi jogi perben a négy alperes tavaly közölt, illetve nyilvánosság előtt elhangzott egyes kijelentései nyomán kérték a jogsértés megállapítását és a további jogsértéstől való eltiltást. A felperesek kifogásolták ifjabb Hegedűs Lorántnak a párt XIV. kerületi Ébresztő című lapjában tavaly közölt Keresztyén Magyar Állam című írását, mely többek között azt tartalmazza, hogy "... a galíciai jöttmentek hada ... nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba ... Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!".

Csurka Istvánt az ifjabb Hegedűs Lorántot védelmező írása miatt perelték be, Bognár Lászlót pedig egy tavalyi sajtótájékoztatója miatt, ahol annak kapcsán, hogy a Ferencváros labdarúgó csapata döntően a Fotex Rt. tulajdonába került, az alelnök többek között úgy fogalmazott: "miután a mindenkor a tehetős pesti zsidó polgársághoz kapcsolt MTK-t ... az úgynevezett reformkommunizmus és SZDSZ-liberalizmus által létrehozott és több szálon tulajdonolt Fotex Rt. birtokolja, a Fradi népe be van csapva". Franka Tibort egy Budakalászon tartott lakossági fórumon elhangzott szavai miatt vonták perbe.

Jogvédelem személyes sérelem után jár

A PKKB a per pénteki, második tárgyalásán kihirdetett ítéletének szóbeli indoklásában hangsúlyozta: a polgári törvénykönyv szerint mindenki konkrétan csak a saját személyéhez fűződő jogok védelmében fordulhat bírósághoz, közösséget ért támadás esetében az eddigi magyar joggyakorlat szerint nem elfogadott, hogy a közösség tagjai a közösség nevében kérjenek jogvédelmet a bíróságtól. A bíróság szóbeli indoklásában hangsúlyozta azt is, hogy miután a keresetet eljárásjogi okból utasította el, érdemben, tartalmilag nem is vizsgálta a kifogásolt nyilatkozatokat, és így az első fokú ítélet a legkevésbé sem jelentheti azt, hogy a bíróság helyeselné azokat.

Alkotmánybíróság elé nem kerül az ügy

A felperesek az eljárásban azt is indítványozták, hogy a PKKB függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz a vonatkozó törvény alkotmányosságának vizsgálata érdekében. A PKKB azonban úgy vélekedett, hogy egy esetleges jogalkotási hiányosság önmagában még nem jelent feltétlenül alkotmányellenességet.

A jogalkotónak van mit pótolnia

Az első fokú, nem jogerős ítélet szerint a hasonló jogviták kezelése elsődlegesen jogalkotási feladatokat vet fel. Jelen perben a PKKB eljárásjogi okból, a felperesek kereshetőségi jogának hiánya miatt utasította a keresetet, ugyanis a bíróság szerint nem volt megállapítható, hogy a felperesek közvetlenül érintettek a vitatott nyilatkozatok által.