Csurka a parlamentbe vágyik

A párt elnöke előtt ifjabb Hegedűs Lóránt szólt a teret szellősen betöltő, pár ezer fős tömeghez. A református lelkész beszédében nyomatékosította, hogy a nemzeti radikalizmus nem adja fel a küzdelmet a nemzetrontókkal szemben, a magyarokat benszülötti sorba kényszerítő kormány ellen. "Le a hazaáruló, nemzetvesztő kormánnyal" - vélekedett Hegedűs, aki szerint a nemzeti radikálisok tudhatják csak igazán, mit kíván a magyar nemzet: Gyurcsány "tűnjön el a magyar közéletből, takarodjon most!"

"A hatalom berezelt"

Csurka István negyed ötkor emelkedett szólásra, nem sokkal azután, hogy a Magyar Állami Operaház két művésze előadta a Bánk bán Erkel-opera Hazám, hazám című áriáját. A pártelnök a gazdatüntetés tanulságaira fűzte fel beszédét, bár bevallotta: arra számított, hogy a nagygyűlés idején még a Felvonulási téren lesznek a gazdák. "A hatalom berezelt attól, hogy találkozunk velük március 15-én" - világította meg a vasárnapi megegyezés hátterét a MIÉP elnöke, aki szerint azonban kérdés marad, hogy a "piszkos kommunistákkal miként lehetett megegyezni".

Az "idegen érdekek szolgálatában" álló kormány mellett a parlamenti ellenzéket is bírálta Csurka, aki szerint nem tesznek meg mindent a kormány megdöntésére, csupán az "elkendőző ellenzékieskedés" jellemző rájuk. Ahhoz pedig, hogy ez a rossz rendszer megváltozzon, "először ennek a kormánynak kell innen eltűnnie" - hangsúlyozta Csurka István.

A pártelnök utalva a fennálló hatalom külsőségeire, némi humorral szőtte át beszédét, rámutatva, hogy a MIÉP rendezvényén nincsenek fütyülők, és Gyurcsánnyal ellentétben neki magának nincsen szüksége testőrökre, "egyetlen gorillám van: Győri Béla". A pártelnök vicce derültséget váltott ki az egybegyűlt tömeg soraiban.

Klímaváltozás és elszalasztott alkalom

Csurka szerint a magyarok egyik legfontosabb feladata, hogy a vérrel szerzett földet megtartsák, mert sok más népnek igencsak fáj a foga rá, az előbb-utóbb bekövetkező, katasztrófális következményekkel járó klímaváltozás miatt rengeteg ország válik lakhatatlanná majd. A cél, hogy elkerülje a magyarság azt, hogy palesztinná váljon a saját hazájában.

A közelgő köztársaságielnök-választásról szólva Csurka azt követelte, hogy "ne kommunista, vagy akármelyik közéjük tartozó legyen az elnök", "mondjunk nemet mindenkire, akinek van pofája Gyurcsányék jelölését elfogadni".

Visszatérve a gazdademonstrációkra Csurka sajnálkozását fejezte ki: "egy nagy alkalom szalasztódott el, soha ennyi erőgép, ennyi jó szándék Budapesten még nem volt". A pártelnök szerint a téren lévő ötvenezer ember akarata március 15-én találkozhatott volna a tüntető gazdákkal.

Újra tizenkét pont

Beszéde záró részében afféle cselekvési tervként Csurka ismertette a saját maga által kidolgozott forradalmi tizenkét pontot (mint ahogy azt tette már korábbi ünnepi nagygyűléseken is). Első helyen a Gyurcsány-kormány lemondása áll, másodsorban az Országos Választási Bizottság leváltása is szükséges a pártelnök szerint, aki kézzel számláltatná össze a parlamenti választásokon a szavazatokat, az eddig használt szoftvereket pedig zároltatná. Az új választások idejére Csurka betiltatná az ATV televíziót és a Klub Rádiót.

Fontosnak tartaná Csurka többek között a magyar mezőgazdaság kompenzálását, a tudományra költött összegek növelését, a keresztyén egyházak sanyargatásásnak megszüntetését és a magyar katonák azonnali hazahozatalát. Tizenkettedik pontja szerint minden magyarnak magyar állampolgárságot és magyar útlevelet adna Csurka, akinek akciótervét közfelkiáltással fogadta el a téren egybegyűlt tömeg. Zárszóként Csurka annyit mondott, "ennek megvalósításához ott kell lennie a MIÉP-nek az országgyűlésben."