Mikola: a külföldiek munkavállalásából profitálhat az ágazat

A Magyarországon engedéllyel munkát vállaló külföldiek járulék-befizetése fedezetet nyújt majd egészségügyi ellátásukra - szögezte le Mikola István egészségügyi miniszter a kedvezménytörvény lehetséges hatásairól szólva az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága előtt csütörtökön, Budapesten. A miniszter meghallgatását a testület tíz szocialista és szabad demokrata képviselője kezdeményezte, mert véleményük szerint a karácsony előtt aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat újabb terheket ró a magyar egészségügyre.

Külön kezelik a külföldi befizetéseket

Mikola István kijelentette: a külföldi munkavállalók járulék-befizetéseit elkülönítve kezelik majd, és nemcsak az így befolyt pénzről, hanem az ellátásokra fordított kiadásokról is folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot. A miniszter közölte, hogy az egészségügyi ellátórendszer működésében nem számítanak fennakadásokra; utalt arra, hogy a kórházakban vannak kihasználatlan férőhelyek.

Taj kártyát mindenkinek!

Hozzátette, hogy a Magyarországon engedéllyel munkát vállaló külföldieknek kötelező lesz foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venniük. Elmondta, hogy az engedéllyel munkát vállaló külföldiek is úgynevezett taj-kártyát kapnak, és ugyanarra az ellátásra lesznek jogosultak, mint a magyar állampolgárok. Mikola István szerint a külföldi munkavállalók járulék-befizetéseiből profitálhat a társadalombiztosítás. Mindezt azzal indokolta, hogy az 50 ezer forintos minimálbér után havonta összesen 11.500 forintnyi egészségbiztosítási járulék folyik majd be, a munkaképes korúak átlagos havi ellátása azonban ennél kevesebbe kerül.

Százezer romániai munkavállalóra számít Mikola

A tárca kimutatásai szerint a 15-34 év közötti férfiak egészségügyi ellátása havonta átlagosan mintegy 2.000 forintra, a 35-49 év közöttiek gyógyítása átlagosan 4.300 forintra, az 50 éven felüliek kezelése pedig 8.200 forintra tehető. Az ellenzéki képviselők aggályaira, miszerint a járulékot nem fizető családtagok ellátása problémákat okozhat a rendszerben, Mikola István közölte: az adatok szerint eddig kevés esetben fordult elő, hogy az időszakosan Magyarországon munkát vállalókat hozzátartozóik is elkísérték volna. A miniszter beszámolója szerint jelenleg mintegy 34 ezer román munkavállaló lehet Magyarországon, az egyetértési nyilatkozat nyomán pedig mintegy 100 ezerre számítanak.

Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke hangsúlyozta: aggodalmaikat főként az váltotta ki, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetése nem a gazdasági lehetőségek arányában növekedett, a megnövekedő igényekre már nem nyújt fedezetet, az intézmények pedig napi gondokkal küszködnek. Béki Gabriella (SZDSZ) annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetértési nyilatkozat jelentős problémákat zúdított az országra. A szabad demokrata képviselő blöffnek nevezte a törvényt, és közölte, hogy az SZDSZ már benyújtotta módosító javaslatait.

A külföldiek befizetései nyomán javulhat az egyensúly

Selmeczi Gabriella (Fidesz), a bizottság alelnöke kezdeményezésére állásfoglalást fogadott el a testület, amelyet az ellenzéki képviselők nem támogattak. A javaslat egyebek mellett rögzíti, hogy "az egyetértési nyilatkozat alapján a román állampolgárok legális foglalkoztatása az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyát várhatóan javítja". Kökény Mihály megfogalmazása szerint a kincstári optimizmussal nem értenek egyet, mert egyelőre mindez csak feltételezés.