Natália
-3 °C
8 °C

ÁNTSZ-vizsgálat minden magyar kórházban

2001.02.21. 16:12
Az egészségügyi miniszter az ország valamennyi kórházában ÁNTSZ-vizsgálatot rendelt el. Mikola István ezt Kecskeméten jelentette be. Mint fogalmazott, az egészségügy iránti közbizalom visszaszerzése, valamint az orvostársadalom védelme érdekében rendelte el a vizsgálatokat.
Az Egészségügyi Minisztérium vezetője újfent leszögezte: a fővárosi Nyírő Gyula Kórházban "nem eutanázia, hanem bűncselekmény történt".

Felelősségre vonás?
Ha a Nyírő Gyula Kórházban az ÁNTSZ vizsgálata bármilyen szakmai vagy egyéb mulasztást derít ki, akkor Szolnoki Andrea kezdeményezi a főigazgató felelősségre vonását - áll a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

A közlemény kitér arra is, hogy az I. számú belgyógyászati osztály bezárása miatt az ott kezelt betegek elhelyezéséről a kórház vezetése gondoskodott.

Hangsúlyozta, hogy az aktív eutanáziát Magyarországon az alkotmány tiltja, a passzív eutanáziáról pedig ugyan folynak szakmai viták, de amíg ő a miniszter, addig a passzív eutanázia kérdése is a tudományos, szakmai berkekben marad, s nem válhat gyakorlattá - írt az MTI.

Megjegyezve, hogy ma már az orvostudomány rendelkezik olyan legális eszközökkel, amelyekkel a betegek testi, sőt lelki szenvedései is enyhíthetők, tehát "hamis az a felvetés, miszerint a kegyes halál az elviselhetetlen szenvedésektől szabadít meg".

Vizsgálat minden kórházban

Különösen aggasztónak ítélte meg a kórház vezetőinek az ügy kapcsán tett nyilatkozatait, s visszautasította azokat a feltevéseket, miszerint "hasonló eset bárhol, bármely kórházban előfordulhat".

Mikola István kétévtizedes kórházorvosi ténykedésére hivatkozva kijelentette: ez nem igaz, s éppen ezen állítása bizonyítására rendelte el az összes intézményre kiterjedő vizsgálatot.

A Nyírő Gyula Kórházban egy héten, a többi kórházban egy hónapon belül kell befejeződni a tisztiorvosi vizsgálatoknak, amelyeket 12-13 pontban megadott tematika szerint kell elvégezni.

Praktikus kérdésekről van szó, például arról, hogy ki férhet hozzá a gyógyszerekhez, hogyan történik a gyógyszeradagolás, ki van jelen a gyógyszerosztásnál, az osztályos orvos miként ellenőrzi a terápiát, hogyan vizsgálják ki az éjszakai haláleseteket, hogyan értékelik a kórbonctani vizsgálatok adatait, és így tovább - taglalta a miniszter.

Hozzátette: bármilyen is az intézményi szabályozás, semmiképpen sem fordulhat elő "olyan elképesztő helyzet, hogy egy kisnővér éjszakai ügyeletben élet-halál ura legyen".

Mikola István az egészségügy időszerű kérdéseiről tartott fórumán szólt arról, hogy írásban február 28-án lesz olvasható az a program, amelynek kidolgozása 2-3 hónapja elkezdődött.

Önkormányzati törvénymódosítás

A több alpprogramból álló, a népegészségügy javítását szolgáló, a prevenciót előtérbe helyező hosszú távú stratégiát is megalapozó elképzelések lényeges eleme lesz a háziorvoslás reformja, amihez - mivel az önkormányzatok tulajdonosként érintettek - az önkormányzati törvény módosítása is szükséges.

A miniszter megítélése szerint praxisonként évente 700 ezer és 1,2 millió forint közötti pluszpénzt jelenthet a háziorvosoknak a kártyarendszer szerinti elszámolás újratárgyalása.

Egyelőre nem lesz EDSZSZ-SZEF-megállapodás

Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) országos vezetősége nem írja alá a SZEF (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) és a kormány között kötendő megállapodás tervezett szövegét, mert - mint Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke fogalmazott - nem tartják aláírásra érdemesnek.

Cser Ágnes
Cser Ágnes szerint az utóbbi tíz év legnagyobb hitelezői az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók, és érdekeinek védelme miatt az aláíráshoz az EDDSZ nem járulhat hozzá. Cser Ágnes szerint a kétéves költségvetés olyan hátrányos helyzetbe hozza a közalkalmazotti munkavállalókat, ami a SZEF és a kormány közötti megállapodással sem küszöbölhető ki. Cser Ágnes hangsúlyozta: a testület nem tud lemondani az EDDSZ és a kormány sztrájktörvény szerinti tárgyalásainak folytatásáról.