Minimálbér: a kormány emeli a tétet

Orbán Viktor miniszterelnök elképzelhetőnek tartja, hogy a jövő évtől 50 ezer forintnál magasabb legyen a minimálbér, ha a munkaadók és a munkavállalók meg tudnak állapodni erről. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában kilátásba helyezte: ha a munkaadók és a munkavállalók megállapodnak az 50 ezer forintnál magasabb minimálbér mértékében, akkor a kormány ezt el tudja fogadni, és az állami szférában végrehajtja mindazt, ami ennek következtében reá hárul. Orbán Viktor ugyanakkor leszögezte, hogy a minimálbér összege 2002. január 1-jétől nem lehet kevesebb 50 ezer forintnál.

A legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a 2002-re számított átlagbér 60 százalékára, azaz 57.500 forintra emelné a minimálbért jövőre. Az MSZOSZ vezetése annak kapcsán közölte tervezetét, hogy még ezen a héten megkezdődnek a tárgyalások a szociális partnerek között a jövő évi legkisebb bérről. Az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) szeptember 10-ig kell érdemleges döntést hozni. Ha az egyezség az azt követő 15 napon belül sem jön létre, akkor a kormány dönt a minimálbér mértékéről, ami akkor várhatóan a már bejelentett 50 ezer forint lesz.

Az MSZOSZ hétfői elnökségi üléséről beszámolva az alelnök elmondta: javasolni fogják az OMT egyeztető tárgyalásain a minimálbér-tarifarendszer bevezetését, amelyben a különböző végzettségeknek megfelelően határoznák meg a minimálbér értékét. Ennek megfelelően a minimálbér a betanított munkásoknál 65 ezer, a szakmunkásoknál 75 ezer, a középfokú végzettségűeknél 80 ezer, felsőfokú végzettségűeknél 120 ezer, míg az egyetemi végzettségűeknél 140 ezer forintos értéket célozza meg.

Kétszázmilliárdról dönt a kormány

A gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszterek szerdai ülésén áttekintik a költségvetési többletbevételekből származó, mintegy 200 milliárd forintnyi újra elosztható pénzmennyiség felhasználásának lehetőségeit. Utalt arra, hogy a jövedelemadóból, a forgalmi adóból, a társasági nyereségadóból befolyó, illetve a vámokból és illetékekből származó bevételek meghaladják a tervezettet.

Tájékoztatása szerint ugyanis a kormány saját hatáskörben csak a költségvetési tartalék felhasználásáról, illetve az előirányzatok közötti korlátozott átcsoportosításokról dönthet, minden más összegről az Országgyűlésnek kell határoznia. Orbán Viktor jelezte: még az előző kormány vezette be, hogy az előző évi költségvetés zárszámadásában dönt a parlament a költségvetési többletbevételekről és többletkiadásokról.

Csökkenő terhek, növekvő bérek

A kormányfő megfogalmazása szerint, miközben lelke, szíve szerint azt mondja, hogy még mindig magasak a béreket terhelő elvonások, és ezeket csökkenteni kellene, mégis figyelemmel kell lenni arra, hogy egyszázaléknyi járulékcsökkentés 50 milliárd forintnyi költségvetési bevételkiesést jelentene.

Orbán Viktor leszögezte, hogy a béreket nyomasztó terhek csökkentek az elmúlt három évben, hiszen 2000-ben 3 százalékkal mérsékelték a munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot, a kis- és középvállalkozóknak 10 millió forintig bevételi adókedvezményt adtak, és jelentősen növelték a gyermekek után járó adókedvezmény mértékét. Beszámolt arról, hogy reálértékben átlagosan 6 százalékkal nőttek a bérek, míg a gyermeket nevelőké 7-8 százalékkal.