Gusztos: Megdöbbentőek a miskolci rendőrkapitány kijelentései
Megmagyarázhatatlanok a miskolci rendőrkapitány kijelentései, közölte péntek délután Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese. Pásztor Albert pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a decemberben, januárban Miskolcon történt valamennyi rablási "bűncselekmény elkövetője cigány származású volt".
Gusztos Péter pénteken közleményében reagált a miskolci rendőrkapitány kijelentéseire. Pásztor Albert sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a decemberben, januárban Miskolcon történt valamennyi rablási "bűncselekmény elkövetője cigány származású volt". Újságírói kérdésre közölte: miskolci kapitányként nem tiszte "cigánybűnözésről" beszélni, mindösszesen a tényeket sorolja fel.
Az SZDSZ-es politikus azt írta: megdöbbenve értesült azokról a kijelentésekről, amelyeket Pásztor Albert a Miskolci Rendőrkapitányság vezetőjeként tett pénteki sajtótájékoztatóján.
"Megmagyarázhatatlannak tartom, hogy a közrend védelméért felelős személy ilyen kijelentésekre ragadtassa magát egy olyan országban, ahol a kirekesztettség és a kisebbségvédelem továbbra is megoldatlan probléma" - fogalmazott a politikus.
A szabad demokrata képviselő arra kérte a rendőrkapitányt, adjon tájékoztatást arról, hogy miként tartja számon a bűnelkövető magyar állampolgárok nemzetiségét; hogy "a faji alapú kartotékját magáncélra vagy a rendőrség keretei között vezeti-e"; illetve hogy a származásvizsgálat alkalmazása kiterjed-e a sikkasztók és hivatali visszaélések bűnelkövetőire, vagy csak bizonyos bűncselekménytípusokra, lopásra, rablásokra.
A rendőrségnek kiemelt szerepe és felelőssége van a többségi és kisebbségi társadalom együttélésének javításában, problémáik kezelésében - írta közleményében Gusztos Péter, hozzáfűzve: ezzel a felelősséggel számos módon élhet a szervezet, például roma rendőrök alkalmazásával vagy kisebbségvédelmi rendőrségi továbbképzésekkel.
Pásztor Albert az SZDSZ közleményére reagálva az MTI-nek elmondta: a rendőrség nem tartja nyilván a magyar állampolgárok nemzetiségét, hovatartozását, ám a kihallgatások során a jegyzőkönyvben a gyanúsított - a személyi körülményeire vonatkozó résznél - erről nyilatkozik. Ez a személyi nyilvántartásokba nem kerül bele, a büntetőeljárás során azonban figyelembe vehető egészen a büntetés kiszabásáig, hiszen a gyanúsított érdeke, hogy körülményeiről, helyzetéről beszámoljon, ami adott esetben akár enyhítheti is a cselekményének a megítélését, tette hozzá Pásztor Albert.
