Antal, Antónia
-7 °C
0 °C

Feljelentették a Magyar Nemzet főszerkesztőjét

2001.09.06. 16:58
Jogosulatlan adatkezelés gyanújával a IX. kerületi rendőrkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki lakásán Liszkay Gábort, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztőjét szerdán, mert az általa vezetett napilap korábban hírt adott egy kerületi bíróság folyosóján történt bántalmazásról. A főszerkesztő ügyvédje és a Magyar Újságíró Szövetség is úgy véli, hogy a sajtószabadság sérülhet akkor, hogy ha egy valóban megtörtént esetről nem számolhat be a média.
Az ügy előzményeiről szólva a jogász emlékeztetett: a múlt év novemberében a II-III. kerületi bíróság folyosóján egy ügyvéd a perbeli ellenfelét testileg bántalmazta, ágyékon rúgta. A sértettet a mentő vitte el. Az eset miatt büntetőeljárás indult az ügyvéd ellen - közölte Nehéz-Posony István, Liszkay ügyvédje.

A feljelentő nem kért helyreigazítást

A jogosulatlan adatkezeléssel kapcsolatos ügy annak nyomán indult, hogy az esetet megírta a Magyar Nemzet 2000. november 21-i számában a lap egyik újságírója, majd később, 2001. január 23-án, az ügy folytatásának egyik részletéről - az etikai vizsgálat felfüggesztésének okáról - is hírt adott. Nehéz-Posony István tájékoztatása szerint a testi sértést elkövető ügyvéd sajtó-helyreigazítást nem kért, ellenben feljelentést tett jogosulatlan adatkezelés miatt. Az illetékes nyomozóhatóság meg is indította az eljárást azon a címen, hogy az érintett hozzájárulása nélkül közölték a lapban nevét és beosztását.

Nehéz-Posony István álláspontja szerint a kérdés valójában az: mit írhatnak le az újságírók egy tudósításban és mit nem. Hozzáfűzte: kérdés az is, hogy megvalósíthatja-e egyáltalán egy újságíró vagy egy szerkesztő a jogosulatlan adatkezelés bűncselekményét akkor, amikor a büntető törvénykönyv szerint ezt csak hivatalos megbízással rendelkező adatkezelő követheti el. Nehéz-Posony István jogi álláspontja alapján ezért az ügyészségnek meg kellene tagadnia a konkrét ügyben nyomozást.

A rendőrség mindennap elköveti a jogosulatlan adatkezelés vétségét?

Ha igaz lenne, hogy nem lehet leírni egy megtörtént esetet, akkor végeredményben a sajtó mindennapi működése kerül veszélybe - fogalmazott Nehéz-Posony István. Hozzátette: ha az említett eset alapján tilos nyilvánosságra hozni az adatokat, akkor a rendőrségi szóvivők rendszeresen elkövetik ezt a bűncselekményt, hiszen hetente beszámolnak arról: mikor, kit vettek őrizetbe. A védőügyvéd közölte azt is, hogy védence nem tett vallomást az őt otthonában meglátogató rendőröknek. Jelezte, hogy Liszkay Gábor korábban - tanúként - már tett vallomást. Tájékoztatása szerint a rendőrség a nyomozást pénteken lezárja, s azt követően majd az ügyészségen múlik, hogy kíván-e vádat emelni.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöksége a sajtószabadság súlyos megsértéseként értékeli a Magyar Nemzet főszerkesztője és egyik újságírója ellen szerdán nyilvánosságra került rendőrségi eljárást - tudatta a MÚOSZ csütörtöki közleményében. A főszerkesztőt szerdán délelőtt hallgatta ki lakásán a IX. kerületi rendőrkapitányság, az írás szerzőjét pedig - a MÚOSZ közleménye szerint - egy 2000 márciusában hatályba lépett törvény alapján a rendőrség, ügyészségi utasításra, úgynevezett "rabosítási" eljárás során bűnügyi nyilvántartásba vette.

Az újságíró szövetség tiltakozik az információhoz jutás korlátozása ellen

A MÚOSZ elnöksége tiltakozik az ellen, hogy munkájukat az Alkotmányban rögzített alapjognak, a közérdeknek megfelelően végző újságírókat a valóságtartalmában megkérdőjelezhetetlen cikk megírásáért, illetve publikálásáért olyan jogszabály alapján vessék bűnügyi eljárás alá, amelyet valóságos bűncselekmények elkövetői ellen kell alkalmazni - tartalmazza a MÚOSZ állásfoglalása. A szakmai szövetség elnöksége emlékeztet egy hasonló, a Népszabadság egyik munkatársával tavaly júliusban megtörtént esetre, amikor Majtényi László adatvédelmi biztos megállapította, hogy a jogszabály ilyen értelmezése és alkalmazása indokolatlan. A MÚOSZ közleménye hozzáteszi: az újabb ügy a nyilvánosság demokratikus működését befolyásolja, és ezzel korlátozhatja az információhoz való hozzáférés állampolgári jogait.