Árpád
-2 °C
9 °C

Faji diszkrimináció anyagi haszonszerzésből?

2003.03.20. 13:52
A londoni székhelyű European Committee on Romani Emancipation (ECRE) február 28-án petíciót és egy jelentést juttatott el az Európai Parlament képviselőinek. Az önmagát gazdasági érdekcsoportnak nevező civilszervezet azt állítja, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában diszkriminatív módon kerülnek be a gyerekek a speciális iskolákba, az oktatásukra szánt költségvetési és más pénzek legnagyobb része pedig nem is jut el hozzájuk. Az ECRE azt kéri az Európai Parlamenttől, foglaljon állást az ügyben, és átmenetileg állítsa le a három ország roma-programjainak támogatását. Az Oktatási minisztérium hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosát, Mohácsi Viktóriát arról faggattuk, milyen magyar válasz születik A speciális iskolák hatása a romákra Közép-Európában című jelentés állításaira.
Kinek a megrendelésére készült a válasz, melynek elkészítésében Ön is részt vett?

Úgy tudom, az ECRE a jelentést eljuttatta az Európai Parlament összes bizottságának is, melyek a napokban mondják ki a végső szót Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról. Mivel a jelentés két, a mi szempontunkból fontos kérdést is érint, a korrupciót és a romák helyzetét, arra kérték brüsszeli nagykövetünket, Juhász Endrét, hogy kérjen hivatalos választ az illetékesektől az ügyben.

A Külügyminisztérium megkereste a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkárságát és az Oktatási Minisztériumot, hogy adjanak választ a jelentés megállapításaira. Engem a romaügyi államtitkárság kért fel, hogy készítsek egy választervezetet, melyet aztán még össze kellett fésülni az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára által készített változattal. A választervezet ezután visszakerült a külügybe, mely továbbította a magyarországi EU-delegációnak és a brüsszeli magyar delegációnak. Mivel a külügyminisztériumban a tervezetnek még át kell mennie bizonyos fórumokon, a hivatalos válasz, úgy tudom, csak a napokban fog elmenni.

Megtudhatnánk valamit arról, mi áll a választervezetben?

Az én álláspontom az volt, ha valakik olyan véleményt fogalmaznak meg, mely szerint Magyarországon a roma gyerekek nagy része kisegítő iskolába jár, akkor az ezzel kapcsolatos kommunikációnkban nem elhallgatásra, hanem őszinteségre kell törekedni.

A választervezet szerint valóban aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt évtizedekben az oktatási rendszerben meglévő arányukat messze meghaladóan nőtt a speciális iskolákba járó roma gyerekek aránya. Az ECRE adatai azonban megkérdőjelezhetők. Például a jelentés szerzői azt állítják, Magyarországon 2002-ben 65 ezer roma gyerek járt kisegítő iskolába, miközben az enyhén értelmi fogyatékosokat oktató általános iskolákba összesen 49900 gyerek járt, és ezeknek csupán egy része volt roma. Mivel ilyen statisztikák nem készültek, nem is lehet pontosan tudni, hogy közöttük mekkora a romák aránya. Az ECRE 96 százalékra teszi, az én becslésem és az általam ismert szakértői becslések szerint országos átlagban 60 százalék körül lehet.

Én nem hiszem el, hogy a fogyatékos gyerekek körében valóban ilyen magas lenne a roma gyerekek aránya. Mint ahogy azt sem tudom elfogadni - és a választervezet ezt is aggasztónak nevezi -, hogy míg az unió országaiban 2,5 százalék körül van a fogyatékos gyerekek aránya, addig Magyarországon ez a szám 5,3 százalék.

A tanulmány talán legkeményebb állítása, hogy azért emelkedett jelentősen a kisegítő osztályba járó roma gyerekek száma, mert a központi támogatás elnyerésének eszközeként használják őket.

Ezzel kapcsolatban a választervezet annyit mond, az oktatási tárca a közeljövőben megvizsgálja, milyen összefüggés van a fogyatékosok oktatására szánt normatív támogatás emelkedése és a fogyatékosok számának növekedése között.

Az ECRE szerint Magyarországon 1989 és 2003 között körülbelül 751,25 millió eurónak megfelelő összeget utaltak ki a költségvetésből a kisegítő osztályokban tanuló diákok oktatására. Ebből szerintük körülbelül 75 millió eurót fordíthattak a tanárok fizetésére, 676,25 millió euróval azonban az önkormányzatok nem igazán tudnak elszámolni. Úgy gondolják, az összeg egy kisebb részét az iskolák más feladatainak finanszírozására fordították, a pénz legnagyobb része azonban - idéznénk - állítólag helyi politikusok, parlamenti képviselők, hivatalnokok, rendőrök, bírák és - néhány faluban - papok zsebébe vándorolt.

A válasz erre az, hogy a korrupciós vádat vagy a pénz helytelen felhasználását az ECRE semmivel nem tudta alátámasztani, nem nevezte meg információforrásait. Ami az uniós pézeket illeti, a PHARE-pályázatokra az említett időszakban 2,6 millió eurót költöttek, ebből a kisegítő intézmények 380 ezer eurót kaptak.

Egy deszegregációs program végrehajtásának tervével érkezett az Oktatási Minisztériumhoz.

Nagyon sok olyan döntés született, amely komoly eredményeket hoz majd a szegregációval szemben, körülbelül egy év múlva. Bevezettünk egy új normatívát, az integrációs normatívát. Én jobban szerettem volna, ha deszegregációs normatívának nevezik el.

Meggyőződésem, hogy az elmúlt években kialakult szegregált osztályok az úgynevezett felzárkóztató normatíva megjelenése után kezdtek rohamosan nőni. A normatíva - teljesen jószándékkal - azt a célt szolgálta volna, hogy azok a gyerekek, akiknek valamilyen speciális igényük van, évi 17 ezer forintos hozzájárulást kapjanak. Pénzügyi szempontok miatt a fenntartóknak az volt az érdekük, hogy minél tovább igényeljék ezt a felzárkóztató normatívát, ezért aztán a felzárkóztatási időszak átlag 8 évig tartott. válaszul erre azt tesszük, hogy ezentúl 51 ezer forintot adunk annak, aki vállalja, hogy bizonyos időn belül megszünteti ezeket az osztályokat.

A felzárkóztató osztályoknak az is a hátránya, hogy ha az osztályban roma gyerekek is vannak, és a kisebbségi normatívát is igénylik számukra, ami 40 ezer forint fölötti összeg, akkor - csúnya szóval - jóval többet ér egy roma gyerek egy felzárkóztató osztályban, mint egy roma gyerek a normál tagozaton. Ezért mondjuk most azt, hogy ezeket a pénzeket megkaphatják akkor is, ha normál osztályba teszik ezt a roma gyereket.

A kisegítő iskolások integrációja azonban százszor nehezebb probléma, mint a szimpla szegregált felzárkóztató osztályok felszámolása. Most kezdünk el egy kisegítő kísérleti programot, melynek tapasztalatai alapján 2004-ben fogunk döntéseket meghozni a kisegítős integrációra vonatkozóan.