Ambrus
-7 °C
3 °C

Kétharmados törvények néküli alkotmányt írna az igazságügy-miniszter

2005.01.02. 10:27
Petrétei József igazságügy-miniszter új alkotmányt dolgozna ki jövőre Elképzelése szerint a megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények, de fontosnak tartják a tulajdon fogalmának jelenleginél alaposabb kibontását, az államháztartás, a költségvetés és a pénzügyi garanciák alaptörvénybe emelését is. A Fidesz frakcióvezető-helyettese elképzelhetetlennek tartja új alkotmány elfogadását.
Az igazságügy-miniszter ez év végén már kész alkotmánytervezettel szeretné megnyerni a parlamenti pártok támogatását az új alaptörvény elfogadásához, a megújult közjogi rendszerben a tárca elképzelései szerint nem lesznek kétharmados törvények. Petrétei József az MTI-nek elmondta: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről.

Hatékonyság elve

#alt# A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba. Az alkotmánybírósági gyakorlat alaptörvénybe építésére példaként említette a miniszter a célszerűségi-arányossági tesztet, amelyet nemzetközi példák nyomán többek között az alapjogok közti összeütközések megítélésére munkált ki a testület.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Indexnek kijelentette: Nincs realitása új alkotmány elfogadásának, mert ehhez politikai kompromisszumra lenne szükség. Szerinte értelmezhetetlen felvetés a kétharmados törvények megszüntetésének ötlete. Nem érti, hogyha 15 évig jó volt, akkor, most miért vetnék el, amikor ezek a törvények, így például a választójogi törvény az alkotmányos rend védelmét szolgálják.

A frakcióvezető-helyettes hozzátette: Nem Petrétei az első és az utolsó igazságügy-miniszter, aki új alkotmányt akar, de az alapvető probléma szerinte az, hogy idáig mindenki a saját elképzeléseit akarta érvényre juttatni, figyelmen kívül hagyva az ellenzék álláspontját. Amíg olyan alapvető kérdésekben, mint a kétkamarás parlament, vagy a közvetlen elnökválasztás kérdésében nincs konszenzus, nincs értelme új alkotmányt tervezni. Hozzátette: Ebben a kérdésben a Fideszhez idáig semmilyen megkeresés nem érkezett.

Hiányok

Petrétei József egyéb felvetésekkel is előállt. Az igazságügy-miniszter hiányolja a hatályos alaptörvényből a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket. Gazdasági alkotmányozás alatt a miniszter például a tulajdon fogalmának jelenleginél alaposabb kibontását, az államháztartás, a költségvetés és a pénzügyi garanciák alaptörvénybe emelését érti.

Petrétei József rámutatott arra is, hogy a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmánybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. Mi több, a költségvetésre sincs garanciális szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy-, vagy kétéves a büdzsé.

Esélyegyenlőség

A szociális alkotmányozás kapcsán a miniszter többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió közelmúltban elfogadott alkotmánya részletesen foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével. A hatályos magyar alaptörvény ugyanakkor olyan, mára bizonyos szempontból kiüresedett, vagy meghatározhatatlan tartalmú deklarációkat tartalmaz, mint például a munkához való jog. "El kell dönteni, hogy mely szociális jogokat kívánjuk az alkotmányban garantálni, de azoknak pontosan meghatározott tartalmat is kell adnunk" - szögezte le Petrétei József.

Hozzátette: az 1989-90-ben, a rendszerváltás idején néhány hónap alatt gyökeresen megújult magyar alkotmány bizonyos pontokon szűkszavú, hiányos rendelkezései közjogi vitákat gerjesztenek, ahogy ez megesett a kilencvenes évek első felében a köztársasági elnök szerepét illetően. Részben pedig, szinte évről évre, technikai jellegű, praktikus módosításokat szenved el az alaptörvény, holott egyik rendeltetése éppen az, hogy a politikai életnek állandó keretet adjon. Petrétei József úgy véli: egy részletesebb alaptörvény az Alkotmánybíróság számára is kezelhetőbb mérce.

Arra a felvetésre, hogy milyen politikai realitása van egy kétharmados parlamenti támogatást igénylő új alkotmány elfogadásának, Petrétei József megjegyezte: amíg nincs meg a megfelelő normaszöveg, addig a politika sincs döntési helyzetben. A szakmai megoldások kimunkálását pedig nem lehet a politikai ellentétekre hivatkozva elodázni. "A 90-es évek közepén a politikai pártoknál volt a kezdeményezés, de ez nem járt sikerrel, most egy másik megoldást választottunk. A tárca, a szakma kezdeményez, az összes parlamenti párt szakértőjének bevonásával kialakított normaszöveg birtokában pedig talán sikeresebbek lesznek a politikai szereplők támogatásának megnyerésére irányuló próbálkozások" - vélekedett Petrétei József.

Egy év múlva

A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig ez év december. "Én az alkotmányozásra irányuló erőfeszítések kapcsán igazából azt tekinteném kudarcnak, ha a politikai pártok nem éreznék át ennek jelentőségét, nem pedig azt, ha miniszterségem idején nem születne meg az ország új alaptörvénye" - mondta Petrétei József.

Rámutatott: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja. Erre van nem egy európai példa, így történt legutóbb Hollandiában.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.