Kétharmados törvények néküli alkotmányt írna az igazságügy-miniszter

Az igazságügy-miniszter ez év végén már kész alkotmánytervezettel szeretné megnyerni a parlamenti pártok támogatását az új alaptörvény elfogadásához, a megújult közjogi rendszerben a tárca elképzelései szerint nem lesznek kétharmados törvények. Petrétei József az MTI-nek elmondta: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről.

Hatékonyság elve

A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba. Az alkotmánybírósági gyakorlat alaptörvénybe építésére példaként említette a miniszter a célszerűségi-arányossági tesztet, amelyet nemzetközi példák nyomán többek között az alapjogok közti összeütközések megítélésére munkált ki a testület.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Indexnek kijelentette: Nincs realitása új alkotmány elfogadásának, mert ehhez politikai kompromisszumra lenne szükség. Szerinte értelmezhetetlen felvetés a kétharmados törvények megszüntetésének ötlete. Nem érti, hogyha 15 évig jó volt, akkor, most miért vetnék el, amikor ezek a törvények, így például a választójogi törvény az alkotmányos rend védelmét szolgálják.

A frakcióvezető-helyettes hozzátette: Nem Petrétei az első és az utolsó igazságügy-miniszter, aki új alkotmányt akar, de az alapvető probléma szerinte az, hogy idáig mindenki a saját elképzeléseit akarta érvényre juttatni, figyelmen kívül hagyva az ellenzék álláspontját. Amíg olyan alapvető kérdésekben, mint a kétkamarás parlament, vagy a közvetlen elnökválasztás kérdésében nincs konszenzus, nincs értelme új alkotmányt tervezni. Hozzátette: Ebben a kérdésben a Fideszhez idáig semmilyen megkeresés nem érkezett.

Hiányok

Petrétei József egyéb felvetésekkel is előállt. Az igazságügy-miniszter hiányolja a hatályos alaptörvényből a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket. Gazdasági alkotmányozás alatt a miniszter például a tulajdon fogalmának jelenleginél alaposabb kibontását, az államháztartás, a költségvetés és a pénzügyi garanciák alaptörvénybe emelését érti.

Petrétei József rámutatott arra is, hogy a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmánybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. Mi több, a költségvetésre sincs garanciális szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy-, vagy kétéves a büdzsé.

Esélyegyenlőség

A szociális alkotmányozás kapcsán a miniszter többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió közelmúltban elfogadott alkotmánya részletesen foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével. A hatályos magyar alaptörvény ugyanakkor olyan, mára bizonyos szempontból kiüresedett, vagy meghatározhatatlan tartalmú deklarációkat tartalmaz, mint például a munkához való jog. "El kell dönteni, hogy mely szociális jogokat kívánjuk az alkotmányban garantálni, de azoknak pontosan meghatározott tartalmat is kell adnunk" - szögezte le Petrétei József.

Hozzátette: az 1989-90-ben, a rendszerváltás idején néhány hónap alatt gyökeresen megújult magyar alkotmány bizonyos pontokon szűkszavú, hiányos rendelkezései közjogi vitákat gerjesztenek, ahogy ez megesett a kilencvenes évek első felében a köztársasági elnök szerepét illetően. Részben pedig, szinte évről évre, technikai jellegű, praktikus módosításokat szenved el az alaptörvény, holott egyik rendeltetése éppen az, hogy a politikai életnek állandó keretet adjon. Petrétei József úgy véli: egy részletesebb alaptörvény az Alkotmánybíróság számára is kezelhetőbb mérce.

Arra a felvetésre, hogy milyen politikai realitása van egy kétharmados parlamenti támogatást igénylő új alkotmány elfogadásának, Petrétei József megjegyezte: amíg nincs meg a megfelelő normaszöveg, addig a politika sincs döntési helyzetben. A szakmai megoldások kimunkálását pedig nem lehet a politikai ellentétekre hivatkozva elodázni. "A 90-es évek közepén a politikai pártoknál volt a kezdeményezés, de ez nem járt sikerrel, most egy másik megoldást választottunk. A tárca, a szakma kezdeményez, az összes parlamenti párt szakértőjének bevonásával kialakított normaszöveg birtokában pedig talán sikeresebbek lesznek a politikai szereplők támogatásának megnyerésére irányuló próbálkozások" - vélekedett Petrétei József.

Egy év múlva

A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig ez év december. "Én az alkotmányozásra irányuló erőfeszítések kapcsán igazából azt tekinteném kudarcnak, ha a politikai pártok nem éreznék át ennek jelentőségét, nem pedig azt, ha miniszterségem idején nem születne meg az ország új alaptörvénye" - mondta Petrétei József.

Rámutatott: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja. Erre van nem egy európai példa, így történt legutóbb Hollandiában.