Ambrus
-7 °C
3 °C

Nemet mond az MSZP a vallástörvény módosítására

2001.01.30. 14:23
Saját javaslatot nyújtott be az MSZP-frakció a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló kétharmados törvény módosítására, mert nem látnak esélyt a törvény módosítását kezdeményező kormányjavaslat elfogadására. Az MSZP változtatna a törvényen annak érdekében is, hogy hatékonyabbá váljon az eljárási rend. Így egyetért azzal, hogy a Fővárosi Bírósághoz csoportosítsák a bejegyzést. Az MSZP szerint rendezni kellene például azt a helyzetet, hogy az egyházi iskolákban tanítók jelenleg nem részesülnek a közalkalmazotti jogokban.

Kósáné Kovács Magda
Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő nem lát esélyt a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását kezdeményező kormányjavaslat elfogadására.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke ezt frakciója keddi, budapesti tájékoztatóján mondta, ahol bejelentette azt is: az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul Sasvári Szilárd (Fidesz) költségvetési kapcsolódó módosító indítványként elfogadott javaslata ügyében, amely kedvezményezetti köröket állapított meg, hogy melyik felekezet, egyház adhat adóigazolást támogatóinak.

A szocialisták - egy 1993-as alkotmánybírósági határozat megállapítása alapján - azon az állásponton vannak, hogy nincs törvényi alapja az egyházak közötti különbségtételnek, csak a felekezetek tényleges társadalmi szerepének különbségét lehet konstatálni.

Kósáné Kovács Magda hangsúlyozta: az MSZP-frakció nem zárkózik el a tíz éve elfogadott lelkiismereti és vallásszabadságról szóló kétharmados törvény módosításától, amit az is bizonyít, hogy saját javaslatot nyújtott be ez ügyben.

A kormány előterjesztését azonban nem tudják támogatni, mert szerintük az különbséget akar tenni felekezet és felekezet között.

Mint az Állami Egyházügyi Hivatal

Kifogásolják azt is, hogy az ügyészség lehetőséget kaphat az egyházak működésének ellenőrzésére. Donáth László képviselő szerint ez az egyházak kvázi törvényen kívüli állapotában működött Állami Egyházügyi Hivatal emlékét idézi fel.

A tervezett módosítás lényege
A javaslat értelmében az egyházakat, illetve egyházi jogi személyeket kizárólag a Fővárosi Bíróság venné nyilvántartásba, a bejegyzéshez pedig a kérelmezőknek csatolniuk kellene legfőbb vallási tanaik összefoglalását.

A módosítás mindemellett meghatározza, mi tekintendő vallási tevékenységnek és mi nem, továbbá lehetőséget nyújt az ügyészségnek arra, hogy a működés törvényességére vonatkozóan adatokat kérjen az egyházaktól.

A beterjesztett törvényjavaslat ebben a formájában csak azt a célt szolgálhatja, hogy növelje a feszültséget a különféle történelmi felekezetek között, illetve hogy olyan állapotot alakítson ki, amelyben a kormányzat kegyétől függ valamely felekezethez tartozó állampolgár lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogának gyakorlása - fogalmazott Donáth László.

Jelezte: rendezni kellene például azt a helyzetet, hogy az egyházi iskolákban tanítók jelenleg nem részesülnek a közalkalmazotti jogokban.

Az MSZP változtatna a törvényen annak érdekében is, hogy hatékonyabbá váljon az eljárási rend. Így egyetért azzal, hogy a Fővárosi Bírósághoz csoportosítsák a bejegyzést.

Támogatja továbbá, hogy az egyházként való bejegyzésüket kérő közösségek csatolják hitelveiket, illetve nyilatkozzanak arról, hogy milyen társadalmi célú feladatokat vállalnak.

A szektaveszély megfékezésére a kormányjavaslat nem alkalmas

Az MSZP nem enged a törvényhozás eszközeivel beleszólni az emberek lelkiismereti ügyeibe, nem engedi érinteni az emberek vallásszabadságát és az egyházak autonómiáját - szögezte le Kósáné Kovács Magda.

Szerinte Magyarországon nincs szektaveszély, de ha lenne is, annak megfékezésére a kormányjavaslat nem alkalmas, mert az anyagi haszonszerzés szándékával egyházként vagy alapítványként létrehozott szervezetek működését az igazságszolgáltatás jelenlegi eszközeivel is meg lehet akadályozni.

Szakmai vagy politikai jellegű félelmek?

A kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint nem szakmai, hanem jórészt politikai jellegű félelmek állnak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása ellen emelt kifogások mögött.

Semjén Zsolt a múlt heti tájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az aggodalmak a parlamenti vita során eloszlanak majd, és az ellenzék felelősen gondolkodó része is megszavazza a kormány által tavaly decemberben elfogadott és az Országgyűlés elé terjesztett módosítást.

A vallásügyi szabályozás és a vallásszabadság helyzete Magyarországon jobb, mint az Európai Unió több tagállamában

Az Emberi Jogok Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet legutóbbi jelentése szerint Magyarországon a vallásügyi szabályozás és a vallásszabadság helyzete jobb, mint az Európai Unió több tagállamában.

Willy Fautré, az Európai Unió mellett tanácsadói szerepet betöltő szervezet igazgatója elismeréssel szólt a vallásgyakorlással, a vallási oktatással és finanszírozással kapcsolatos magyarországi szabályozásokról.

Buda Péter, a tömörülés magyarországi képviselője ugyanakkor - a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosítása ellen érvelve - a jelentés azon megállapítására hívta fel a figyelmet, amely kimondja: a magyar kormányzat olyan politikát vállal fel, amely szemben áll az állam világnézeti semlegességének alkotmányos és nemzetközi normákban is rögzített elvével.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.