A Fradiért harcolt a tévészékháznál

A Pesti Központi Kerületi Bíróság közérdekű üzem megzavarása, és két esetben, amikor a vádlott bizonyíthatóan rendőrre támadt, csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt ítélt el hat fiatal férfit csütörtökön. Az E. Tamás és társai ellen zajló büntetőügynek közel negyven vádlottja van, ám most még csak azok esetében hirdettek ítéletet, akik a nyomozás során, és a bíróság előtt is beismerték, hogy törvénytelenségeket követtek el a tévészékház ostromának idején.

Közülük csak Ny. Tibor volt előzetes letartóztatásban, ő egy másik, folyamatban lévő büntetőügye miatt került rács mögé néhány hónapja. A húsz éves, rabláncon elővezetett, kopaszra nyírt fiatalember azt vallotta, hogy a petíció miatt vonult át Toroczkaiékkal a Kossuth térről a tévészékház elé annak idején, és ott azért ragadott utcakövet, hogy a Fradi ismét az NB I.-ben játszhasson. Később egy tonfát is zsákmányolt, amellyel dokumentált módon meg is ütött egy rendőrt.

A másik öt elítélt csak követ dobált, miután a felhergelt tömeg nekiment a tévészékház lépcsőin felsorakoztatott rendőrsorfalnak, illetve néhányan közülük később be is mentek az elfoglalt épületbe. Tettüket bevallották, az utolsó szó jogán többen elmondták, hogy azóta meg is bánták, illetve bocsánatot kértek a megtámadott rendőröktől. Ahogyan egyikük fogalmazott, akkor elragadta a hév, utólag viszont már világos számára, hogy teljesen értelmetlen dolog volt a tévészékház ostroma, és a rendőrök elleni agresszió.

A bíróság egytől másfél évig terjedő, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel, és - Ny. Tibor kivételével - a büntetett előélet jogkövetkezményeitől való mentesítéssel honorálta a bűnbánó randalírozók együttműködését. Mivel sem a vád, sem a védelem, sem az érintettek nem fellebbeztek, mind a hat ítélet jogerős. A többi harmincegynéhányban viszont még azt is vitatja a védelem, hogy a tévészékház ostromára ráhúzható-e a közérdekű üzem megzavarása jogi kategória.

Az MTV székházának 2006. szeptember 18-i ostrománál 216 rendőr sérült meg, és közel 30 millió forintos anyagi kár keletkezett. A védelem vezérszónoka szerint ennek az volt az oka, hogy az emberek a politikai sérelmeik miatt néha az utcán keresnek elégtételt, ilyen volt például korábban a taxisblokád esete, ám azután az akkori köztársasági elnök közkegyelmet hirdetett. A tévéostrom az őszödi beszéd kiszivárgására vezethető vissza, amiatt voltak dühösek az emberek. Az ügyvéd sajátosnak nevezte, hogy a vádlottak ellen éppen a tüntetőpárti Hír Televízió helyszíni felvételei szolgáltattak bizonyítékokat.

Beáldozták a kisrendőröket

Vádbeszédében az ügyész, az ítélet indoklásában a bíró is bőségesen idézte az Ignácz-jelentést, amely a tévéostrom rendőri kezelésével kapcsolatos anomáliákkal foglalkozott. A székház védelmére kirendelt, tapasztalatlan baranyai kisrendőrökből álló osztag több alkalommal kért segítséget rádión, ám hosszú órákon keresztül csak ígéreteket kapott. A randalírozók által a székház falánál sarokba szorított egységet szintén nem a rendőri vezetés, hanem a tüntetők egy részének szolidaritása mentette meg, ahogyan a téren Molotov-koktélokkal támadott vízágyú legénysége is csak a csodával határos módon élte túl az incidenst.

A tévészékház ostroma során csak vidéki, tömegoszlatásban járatlan kisrendőröket, ráadásul kirívóan szakszerűtlenül vetett be az azóta leszerelt akkori rendőri vezetés.

Az Indexnek adott interjújában Gulyás József parlamenti képviselő, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának SZDSZ-es tagja úgy fogalmazott, hogy a mai napig értetlenül áll azelőtt, hogy miért nem sikerült aznap este átcsoportosítani a megfelelő rendőri erőket, hiszen "nyilvánvaló, hogy a magyar rendőrség nemcsak 2006. október 23-án, hanem már szeptember 18-án is rendelkezett azokkal az eszközökkel, erőforrásokkal, amelyek szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy egy ilyen primitív támadást kellő időben, az erőszak elfajulásának elkerülésével meg tudjon akadályozni".

Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára az Indexnek adott interjújában múlt szerdán úgy fogalmazott, hogy a felmentő sereg távolmaradásának az lehetett az oka, hogy "fel kellett tüzelni az állományt, hogy később már mindenre kapható legyen. Be kellett áldozni embereket azért, hogy a megfelelő harci szellem kialakuljon". Szima szerint "a háttérből irányítók" tragédiára számítottak, és szándékosan nem engedték oda az ilyen helyzetek kezelésére kiképzett, a közvetlen közelben állomásozó rebiszeseket.

Az Index-interjúra válaszul az ORFK honlapján másnap közlemény jelent meg, melyben az Országos Rendőr-főkapitányság vezetése "a a leghatározottabban és teljes mértékben visszautasítja a cikkben megjelent rágalmakat és az abból fakadó sugalmazásokat". A közlemény szerint Szima Judit nagy nyilvánosság előtt rágalmazott, ezért jogi lépéseket tesznek, azt azonban nem közölte az ORFK, hogy az interjúban megfogalmazott állítások közül konkrétan melyeket tart valótlannak és  rágalmazónak.

Erre megpróbáltunk rákérdezni december 4-én, és azóta többször is, de az ORFK sajtóosztályának tájékoztatása szerint az ORFK jogi főosztálya azóta is dolgozik a válaszokon.

A cikket itt lehet kommentálni