Státusztörvény: majd kiderül

2002.01.07. 11:55
Igencsak megéri egy román munkásnak Magyarországon dolgoznia: az ottani átlagkereset ugyanis a felét sem éri el a hazainak. A munkaügyi központok szerint azonban nem várható jelentős változás. Az építőipari munkáltatók hallgatnak, mint a csuka, de a statisztikák szerint a feketemunkával elérhető kereset dinamikusan növekszik. A román-magyar egyezmény eredményeként még több feketemunkás kerülhet a rendszerbe, ez pedig hátrányosan érintheti a magyar munkaerőt - vélekedett az Indexnek egy építési vállalkozó.
A román-magyar egyezmény megosztja a politikai pártokat. A megállapodás egyik fontos kérdése, hogy az egyezmény milyen hatással lesz a magyar munkaerőpiacra. A Fidesz szerint jelentéktelen lesz a változás, az MSZP súlyos gondokat prognosztizál.

Az ellenzék szerint sérti a magyar munkavállalók érdekeit a törvény által kilátásba helyezett kedvezményes - három hónapos - munkavállalási lehetőség kiterjesztése valamennyi román állampolgárra. Ezzel kapcsolatban megkerestünk közel egy tucat építőipari vállalatvezetőt, akik szinte kivétel nélkül azt nyilatkozták, hogy őket a megállapodás nem érinti, ugyanis nem foglalkoztatnak külföldieket.

Még több feketemunkás kerülhet a rendszerbe

Egy név nélkül nyilatkozó kelet-magyarországi építési vállalkozó azt mondta, hogy akár körbe is telefonálhatjuk az országot: érdemi választ senki nem fog adni. Ennek az az oka - véli -, hogy a külföldieket foglalkoztató cégek többsége feketemunkásokat alkalmaz. Arra is vigyáznak, hogy ez ne szúrjon szemet senkinek: általában alvállalkozókon keresztül kerülnek a rendszerbe az illegálisan foglalkoztatottak. Önmagában a megállapodás nem feltétlenül ront a helyzeten, de félteni kell a magyar munkaerőpiacot, ugyanis ha a szabályzás nem lesz elég szigorú, akkor még több feketemunkás kerülhet a rendszerbe, ami hátrányosan érintheti a magyar munkaerőt.

A munkaügyi központok szerint nem lesz változás

A keleti országrész két megyei munkaügyi központjának vezetője is úgy vélekedik, hogy a magyar-román megállapodás nem lesz jelentős hatással a munkaerőpiacra. Miskolcon tavaly 172 munkáltató kapott engedélyt külföldiek foglalkoztatására, és 549 munkavállalói engedélyt adtak ki. Ezek a számok megegyeznek a korábbi évek adataival. Nyíregyházán többen kérnek és kapnak engedélyt, és ott évről évre növekszik a külföldi foglalkoztatottak száma. Tavaly 982 kérelem érkezett be, és 764 engedélyt adtak ki. - Előrejelzésekbe nem bocsátkoznék, de nem várunk jelentős változást - mondta dr. Lukács Irén, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ szakértője. Sok függ attól, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó törvény milyen szabályzókkal egészül ki.

A külföldiek törvényes munkavállalásának elbírálása eddig is szigorú keretek között történt. A központok részére igazolni kellett az egészségügyi állapotot, a szakképzettséget. Ezután a központ adatokat kért be arra vonatkozóan, hogy adott munkakörben van-e magyar munkaerő. Ha munkaerő-felesleg volt, az engedélyt nem adták ki. A szakemberek szerint a változások legproblémásabb eleme, hogy a magyarigazolványok kiadáshoz a jelenlegi szabályok szerint nem kell vizsgálni a magyar munkaerőpiacot.

Román és magyar munkaerő-piaci adatok
Magyarországon a teljes munkaidős átlag-kereset tavalyi átlaga bruttó 98 ezer forint. A Tárki adatai szerint a feketemunkával elérhető kereset dinamikusan, akár évi 30 százalékkal is növekszik, vagyis jóval gyorsabban, mint a legális gazdaság bérei. A feketemunka a gazdaság fejlődésével párhuzamosan nő, elsősorban a városokban és ezeken belül is az ország délkeleti részén és a központi régióban. Az északnyugati megyékben egy építőipari szakmunkás elérheti a napi 6500 forintos bért is, míg északkeleten maximum 4200 forintot.

A román gazdaságban a nettó átlagfizetés 2001. novemberében a román statisztikai hivatal adatai szerint 3.314.260 lej volt (kevéssel több, mint 30 ezer forint). Húzós ágazatnak a pénzügyi szféra számít, itt az átlagkeresetek 11,4 millió lej (103 ezer forint) körül alakulnak. Őket a légi közlekedés alkalmazottai követik 7,85 millió lejjel (71 ezer forint), és a dohányipari dolgozók 7,6 millió lejjel (69 ezer forint).

A mezőgazdaságban 2,39 millió lejes (21 ezer forint) az átlagkereset. A legkisebb fizetések a fafeldolgozó iparban vannak, 1,9 millió lej (17 ezer forint) az átlagkereset. Az átlagon alul vannak a bőrfeldolgozó iparban tevékenykedők (2,11 millió lej - 19 ezer Ft), a textilipari munkások (2,15 millió lej - 19 ezer Ft), a hotel és vendéglátóipar alkalmazottai (2,15 millió lej - 19 ezer Ft), az építőiparban az átlagkereset 2,85 millió lej (25 ezer Ft) volt.

2001. októberében a regisztrált munkanélküliség 7,7 százalékos volt, ez 724.400 embert jelent. A munkanélküliek 10 ezer forint és 3500 forint közötti összeget kapnak segélyként.