Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek

A munka törvénykönyvének módosítását az Országgyűlés 175 igen, 133 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselői - Csapody Miklós (MDF) kivételével, aki tartózkodott - igennel, míg az MSZP-, az SZDSZ- és MIÉP-frakció tagjai - a tartózkodó Szűrös Mátyás (MSZP) kivételével - nemmel szavaztak. A független képviselők közül Hortobágyi Krisztina, Kupa Mihály és Szabó Lukács utasította el a javaslatot.

A javaslat legvitatottabb pontjai a munkaidő szervezésére, a munkaidőkeretre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések voltak. Emiatt a szakszervezetekkel egyetemben az MSZP több ízben is hangsúlyozta, ebben a formájában elfogadhatatlan számára a törvénymódosítás, amelyet főként az uniós jogharmonizáció miatt tartottak fontosnak.

A változtatások júliustól lépnek hatályba.

Negyven órára csökken a heti pihenőidő

Ennek értelmében a heti 48 órában és napi 12 órában maximálják az elrendelhető munkavégzést - bár egyes helyeken, így ahol a kollektív szerződés másként fogalmaz - ettől el lehet térni. Az eddigi 48 óráról negyvenre csökken a heti pihenésre fordítható idő, de a vasárnapnak ebbe kötelezően bele kell tartoznia.

A törvény egyik vitatott pontja volt az a kitétel is, amely szerint az új szabályozás szerint a munkaadó - a megrendelő igényeire hivatkozva - idénymunkát rendelhet el, amely a pihenőnapok összevonása mellett hosszabb munkaidőt engedne meg.

Alkotmánybírósághoz fordulnak az érdekképviseletek

A szakszervezetek hevesen bírálták a munkaidőkeret felemelését, érvelésük szerint az unió nem követeli meg az irányelvben ajánlott mértéknél a munkavállalóknak kedvezőbb szabályok módosítását.

Az országos szakszervezeti konföderációk e változtatások ellenére sem tudták elfogadni a beterjesztett változatot. A márciusi, Hősök terén megrendezett, a becslések szerint 15 ezer résztvevős demonstrációjukon követelték a törvényjavaslat visszavonását.

Az érdekképviseletek már a parlamenti vita során jelezték, hogy az Alkotmánybíróságnál támadják meg a módosítást. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek vezetője kijelentette: a taláros testületnél azt kifogásolják, hogy a törvénymódosítás eltörli a helyettesítés intézményét, és a pluszmunka után sem jár pénz a dolgozóknak.