Racionalizálás vagy rombolás?

2000.01.07. 14:00
A XI. kerületi önkormányzat 1999. december 31.-ével - jogutód nélkül - megszüntette a Lágymányosi Közösségi Házat, a Kamaraerdei Ifjúsági parkot és a Villamos Szigetelő Művek sporttelepét (VSZM), mint költségvetési intézményt. Márciusban bezár a VII. kerületi Almássy téri szabadidő-központ is.

A XI. kerületi önkormányzat egyik érve az volt a Lágymányosi közösségi ház bezárása mellett, hogy koncepciót szeretnének váltani: legyen minden kerületnek saját, kisebb közösségi háza. A "racionalizálás" keretében megszüntették a Lágymányosi Közösségi Házat, a VSZM-et és a Kamaraerdei Ifjúsági Parkot, mint költségvetési intézményt. Közel háromezer négyzetméternyi közösségi területért cserébe létrehozták az Albertfalvai Közösségi Házat és a Karinthy szalont - 350 négyzetméteren. A Kamaraerdei Ifjúsági Parknak csak a jogi státusa változott: egyszemélyes KHT (közhasznú társaság) lett. A VSZM esetében is megszületett már a testületi döntés: bérbe adták, a bérleti viszonyokon kívül más nemigen változott. A legértékesebb ingatlan sorsa viszont, a Lágymányosi Közösségi Házé, egyelőre bizonytalan.

A XI. kerületi önkormányzati ülésen született döntés értelmében március 31-ig az üzemeltetéssel a Lágymány programjainak nyolcvan százalékát szervező MU színházat bízták meg, de január 10-ig nyilvános pályázatot fognak kiírni a Lágymány épületére. Szőke László, a XI. kerület alpolgármestere elmondta, hogy a pályázók közül előnyben részesül az, aki az épület kulturális célra tervezi használni, de nem kizárólag ilyen pályázó kaphatja meg. Ha nem a megfelelő feltételekkel jelentkeznek a kulturális pályázók, más célra is kiadják az épületet - hangsúlyozta az alpolgármester.

Szőke László szerint a közösségi ház környékén lakók panaszai is közrejátszottak abban, hogy lépjenek az ügyben. Igaz, a hangos koncerteket egyrészt meg lehet szüntetni, másrészt az ablakok megfelelő hő- és hangszigetelése megtérült volna az első fűtésszámlával. A közösségi ház pénzügyi helyzetével is problémák voltak - mondta az alpolgármester. Kevés volt a jegybevétel. Ennek egyébként az a magyarázata, hogy az intézmény nem vállalt kockázatot; az ott zajló programok fellépő művészeinek többségével nem gázsi-szerződést kötöttek, hanem bevétel-százalék szerződést.

A polgármester szerint fölösleges az önkormányzatnak fenntartania egy intézményt több millió forintért, amikor az új koncepció szerint nem intézményt, hanem feladatot kívánnak finanszírozni. Céljuk az, hogy ugyanazt a kulturális feladatot kisebb ráfordítással is el tudják érni.

Budapest legnagyobb kerületének, a 12 milliárdos éves költségvetésű XI. kerületnek a Lágymányosi közösségi ház korábban mindösszesen 17,2 millió forintjába került. Ha viszont az önkormányzat nem támogatja az intézményt, vajon ki tudja-e fizetni például egy színház a több millió forintos bérleti díjat, a bérköltséget, és tud emellett még produkciókat is létrehozni?

A MU színház az ország egyetlen független, jól működő befogadó színháza. Hivatalosan 1994 óta létezik, akkor alakult meg a színházat vezető egyesület jogilag, de '91 óta vannak MU-színházas logóval programok. Leszták Tibor, a MU színház igazgatója elmondta: nincs más választásuk, mint önkormányzati támogatás nélkül működtetni a színházat. Március 31-ig a MU színház kapta meg a ház működtetési jogát, és ha olyan vállalkozás nyer a nyílt pályázaton, amely nem kulturális tevékenységet szeretne folytatni, május 30-ig tudják folytatni ilyen körülmények között a tevékenységüket. A direktor azt is elmondta, hogy a MU színház jelen pillanatban kizárólag pályázati forrásokból tartja fenn magát, mert az önkormányzat kategorikusan elzárkózott a színház támogatása elől: eleddig nem sikerült egyeztetniük a produkciók támogatásáról.

Az alpolgármester hozzátette: több együttműködési megállapodást terveznek a kerületi kulturális egyesületekkel és szervezetekkel. A MU színház márciusig, amíg tartós bérlőt találnak, megkapta a teljes épület hasznosítási jogát. A régi szárnyban a színház működik, az új szárnyat a színház kiadja, így támogatja az önkormányzat a MU színházat - fogalmaz Szőke László. Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy a Lágymányosi Közösségi Háznak nem a XI. kerületi önkormányzat a tulajdonosa. A 4158/19 helyrajzi számon bejegyzett épület ugyanis - valószínűleg a privatizáció okozta kavarodásban - a magyar állam tulajdonában maradt, az önkormányzat csak a kezelője: feltehetőleg ezért nem ír ki pályázatot az épület értékesítésére az önkormányzat, csak a bérleti jogot pályáztatják meg.

Február végén bezárják az Almássy téri szabadidő-központot is. Újfalusi Gábor, az intézmény igazgatója elmondta, hogy az átszervezésre elkészült a javaslat-tervezet, melyet az önkormányzati testület február 18-án fog megtárgyalni. Az igazgató a testületi döntés előtt fölöttébb szűkszavúan nyilatkozott a tervekről, de, mint mondta, elképzelhető, hogy az Almássy téren európai színvonalú kulturális csoda történik.

Az biztos, hogy március elsejétől mindenképpen bezár az Almássy téri szabadidő-központ, már nem is szerveznek nagy programokat erre az időre. Újfalusi Gábor arra is kitért, hogy az épület felújítása óriási tőkebevonást igényel: három-négyszáz millió forintba fog kerülni. Hogy a felújítás finanszírozása milyen formában valósul meg, erről fog dönteni februárban a testület. Az igazgató hangsúlyozta: a közművelődési alapellátást a közösségi ház a felújítás alatt is biztosítani fogja, de nagy rendezvények egyelőre nem lesznek.