Adalbert
6 °C
22 °C

Csökkenő magyar NATO-támogatás

2000.05.12. 17:56
A magyar lakosság alapvetően kedvezően ítéli meg a tavalyi NATO-tagság következményeit, és ha ma tartanának erről népszavazást, akkor a biztosan szavazók közül 78 százalék szavazna igennel - derült ki a Külügyminisztérium által elvégeztetett reprezentatív felmérésből. Mindennek ellenére jelenleg az összes megkérdezett közül csak 50,2 százalék támogatja a tagságot, az ellenzők aránya 16 százalék, a bizonytalanok aránya viszont 33,8 százalékra emelkedett.
A magyar lakosság alapvetően kedvezően ítéli meg a tavalyi NATO-tagság következményeit
Az 1997-es népszavazás óta több felmérés is készült a NATO megítéléséről, a csatlakozás támogatottságáról, vagy éppen a Jugoszlávia elleni akció megítéléséről. A legújabb, a Külügyminisztérium által elvégeztetett felmérés szerint a magyar lakosság alapvetően kedvezően ítéli meg a tavalyi NATO-tagság következményeit, és ha ma tartanának erről népszavazást, akkor a biztosan szavazók közül 78 százalék szavazna igennel.

Az eredményeket pénteken a Külügyminisztérium sajtótájékoztatóján közölték, ahol ,,A Média a Jövőért Alapítvány" által elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertették. Az Alapítványt a tárca bízta meg - a márciusban készült felmérésében 1200 főt kérdeztek meg a NATO-tagság, illetve a szövetség tevékenységének támogatottságáról.

Az 1997-es népszavazáson a választásra jogosultak 49,2 százaléka jelent meg, 85,3 százalék szavazott igennel, 14,7 százalék nemmel. 1999-ben az ideihez hasonló felmérésből az derült ki, hogy 73 százalék elmenne a NATO-tagságról szavazni, az összes válaszoló közül pedig 61 százalék támogatta, 30 százalék ellenezte a tagságot, 9 százalék volt bizonytalan.

Az idén már csak 55,6 százalék menne el szavazni (még ez is magasabb a '97-es részvételnél), az összes megkérdezett közül viszont csak 50,2 százalék támogatja a tagságot, az ellenzők aránya 16 százalék, a bizonytalanok aránya viszont 33,8 százalékra emelkedett.

A felmérés szerint idén a biztos szavazók 78 százaléka támogatná, s 13 százalék ellenezné a NATO-tagságot, ha erről ma tartanának szavazást.

1999-ben két hónappal a csatlakozás előtt a Szonda Ipsos végzett felmérést. A januári felmérésében a megkérdezettek közel kétharmada (65 százaléka) a tagság pártján volt, míg egyötödük ellenzi azt. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) úgy vélte: a NATO-tagság növeli az ország biztonságát, ezzel együtt tíz válaszadóból hat (59 százalék) egyetért azzal az állítással, miszerint a csatlakozással hazánk olyan konfliktusokba is belekeveredhet, amelyekhez semmi köze sincs.

Magyar NATO katona
1998-ban a Gallup felmérést végzett egy esetleges NATO akció támogatottságáról. Akkor 50 százalék vélte úgy, hogy a szövetség beavatkozásával meg tudná akadályozni egy helyi háború kitörését, 30 százalék szerint ez nem lenne megoldás. 55 százalék viszont ellenezte volna a magyar részvételt egy esetleges békefenntartó akcióban, és csak 40 százalék támogatta volna.

1999 március végén, a bombázás megkezdése után a Gallup vizsgálata szerint a férfiak 72 százaléka, a nők 52 százaléka támogatta, a férfiak közül 23 százalék, a nők közül 36 százalék ellenezte az akciót. A megkérdezettek nagy része arra számított, hogy pár nap alatt rendeződik a helyzet.

Két héttel később a férfiak közül már csak 67, a nők közül viszont 57 támogatta a légitámadást, és a megkérdezettek 88 százaléka szerint rövid távon romlott a helyzet a beavatkozás hatására.

Az idei, az Alapítvány által végzett kutatásban a megkérdezettek 51,5 százaléka tartotta jogosnak a támadást, de csak 40,1 százalék eredményesnek.