Csökkenő magyar NATO-támogatás
További Belföld cikkek
- Kiknek kell tartaniuk Magyar Pétertől és mozgalmától?
- Keményen beszólt Orbán Viktornak a volt olasz miniszterelnök
- Baranyi Krisztina kiállt Varga Judit mellett: Magyar Péter győzte meg arról, hogy ez egy bántalmazó kapcsolat
- „Magyar Péter nem alternatíva a baloldali szavazók számára”
- A csomagküldésnél is bevezetné a fóliázós törvényt a kormány
A magyar lakosság alapvetően kedvezően ítéli meg a tavalyi NATO-tagság következményeit |
Az eredményeket pénteken a Külügyminisztérium sajtótájékoztatóján közölték, ahol ,,A Média a Jövőért Alapítvány" által elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertették. Az Alapítványt a tárca bízta meg - a márciusban készült felmérésében 1200 főt kérdeztek meg a NATO-tagság, illetve a szövetség tevékenységének támogatottságáról.
Az 1997-es népszavazáson a választásra jogosultak 49,2 százaléka jelent meg, 85,3 százalék szavazott igennel, 14,7 százalék nemmel. 1999-ben az ideihez hasonló felmérésből az derült ki, hogy 73 százalék elmenne a NATO-tagságról szavazni, az összes válaszoló közül pedig 61 százalék támogatta, 30 százalék ellenezte a tagságot, 9 százalék volt bizonytalan.
Az idén már csak 55,6 százalék menne el szavazni (még ez is magasabb a '97-es részvételnél), az összes megkérdezett közül viszont csak 50,2 százalék támogatja a tagságot, az ellenzők aránya 16 százalék, a bizonytalanok aránya viszont 33,8 százalékra emelkedett.
A felmérés szerint idén a biztos szavazók 78 százaléka támogatná, s 13 százalék ellenezné a NATO-tagságot, ha erről ma tartanának szavazást.
1999-ben két hónappal a csatlakozás előtt a Szonda Ipsos végzett felmérést. A januári felmérésében a megkérdezettek közel kétharmada (65 százaléka) a tagság pártján volt, míg egyötödük ellenzi azt. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) úgy vélte: a NATO-tagság növeli az ország biztonságát, ezzel együtt tíz válaszadóból hat (59 százalék) egyetért azzal az állítással, miszerint a csatlakozással hazánk olyan konfliktusokba is belekeveredhet, amelyekhez semmi köze sincs.
Magyar NATO katona |
1999 március végén, a bombázás megkezdése után a Gallup vizsgálata szerint a férfiak 72 százaléka, a nők 52 százaléka támogatta, a férfiak közül 23 százalék, a nők közül 36 százalék ellenezte az akciót. A megkérdezettek nagy része arra számított, hogy pár nap alatt rendeződik a helyzet.
Két héttel később a férfiak közül már csak 67, a nők közül viszont 57 támogatta a légitámadást, és a megkérdezettek 88 százaléka szerint rövid távon romlott a helyzet a beavatkozás hatására.
Az idei, az Alapítvány által végzett kutatásban a megkérdezettek 51,5 százaléka tartotta jogosnak a támadást, de csak 40,1 százalék eredményesnek.