Árpád
-1 °C
9 °C

MTA: nem volt jó választás Johan Béla

2004.10.28. 15:39
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézete által végzett vizsgálat szerint nem volt szerencsés Johan Béláról elnevezni a népegészségügyi programot, mert a Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként rendeleteivel zsidó orvosokat fosztott meg állásuktól. A történészek szerint a politikus ugyanakkor remek szakember volt. Egyelőre nem tudni, hogy az egészségügyi minisztérium megváltoztatja-e a népegészségügyi program nevét.
"Egy országos programnál nem a legszerencsésebb választás volt, ez a mi szakvéleményünk, hiszen Johan Béla olyan rendelkezéseket adott ki 1944-ben, ami megfosztott az állásuktól zsidó orvosokat, egészségügyi szakembereket" - ismertette a Johan Béla tevékenységére vonatkozó, a közelmúltban befejezett vizsgálat eredményét Pók Attila.

Az MTA nem róla nevezné el

A vizsgálatot még Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter kezdeményezte áprilisban. A történész szerint ugyanakkor szakmai teljesítménye alapján Johan Béla - aki megszervezte az Országos Közegészségügyi Intézetet és a tisztiorvosi szolgálatot - "maximálisan alkalmas arra, hogy szakmai körökben a megfelelő elismerést megkapja. "Tehát ha a közegészségügyi intézet udvarán van egy mellszobor, akkor az teljesen korrektnek tűnik". Véleménye szerint - bár ez nem volt a vizsgálat tárgya - az sem kifogásolható, hogy az Országos Epidemiológiai Központ Johan Béla nevét viseli, hiszen nélküle nem jöhetett volna létre az intézmény.

Pók Attila ugyanakkor hangsúlyozta, nem az volt a feladatuk, hogy mintegy bíróságként eldöntsék: a népegészségügyi program ezek után nem viselheti Johan Béla nevét. Arra kaptak felkérést, hogy értékeljék a szakember tevékenységét. "Mi arra az ellentmondásosságra hívjuk fel a figyelmet, hogy egy nagyszerű szakember, egy kitűnő közegészségügyi politikus, akarva-akaratlan olyan politikai döntések eszköze lett, amelyek a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájához vezettek" - mondta. Ha tőlünk azt kérdezik, hogy róla nevezzék-e el a népegészségügyi programot, mi erre nemmel válaszolunk - fűzte hozzá.

Négypárti konszenzus volt

Kökény Mihály áprilisban fordult az MTA-hoz, hogy tisztázzák a népegészségügyi program és az Országos Epidemiológiai Központ névadója, Johan Béla II. világháborús szerepét. Korábban a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum már vizsgálta a szakember ellen felhozott vádakat, mert egy civil szervezet, a Füstirtók Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy a járványügyi szakembernek a Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként része volt zsidó orvosok deportálásában.

Kökény Mihály akkor azt mondta: a népegészségügyi programot négypárti konszenzus alapján nevezték el Johan Béláról, s akkor a politikai pártok szakértői sem jelezték, hogy ezzel kapcsolatban aggályaik lennének. Kökény Mihály februárban úgy nyilatkozott: "Johan Bélát még holtában is megilleti az ártatlanság vélelme". Pók Attila ezzel kapcsolatban kiemelte: nem feltételezik, hogy a döntéshozók tudatosan félre akarták vezetni a parlament tagjait, egyszerűen csak nem voltak kellőképpen tájékozottak.

Van lehetőség a névváltoztatásra

Jakab Ferencné, az egészségügyi tárca címzetes politikai államtitkára még februárban, az ügy kipattanásakor közölte: a program elfogadásakor az országgyűlési határozatban szerepelt Johan Béla életrajza, többi között azzal a megállapítással, hogy "1944-ben a német megszállás után állásától megfosztották, majd internálták". Az életrajz összeállítójáról az államtitkárnak nem volt ismerete, de közölte: ha Johan Béla "érdemtelenné válik a program nevének viselésére", van lehetőség a név megváltoztatására. A történészi szakvéleménnyel kapcsolatban az egészségügyi tárca szóvivője, Tóth Judit péntekre ígért tájékoztatást.