Ambrus
-7 °C
3 °C

Az ombudsmantól kér segítséget a Népszabadság

2000.07.21. 14:51
A Népszabadság szerkesztősége az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul, amiért Varga Attilát, a lap munkatársát bűnügyi nyilvántartásba vette a III. kerületi rendőrkapitányság. Az újságírót előzőleg Balogh Gyula, az FKGP szabolcsi elnöke feljelentette rágalmazásért. A helyreigazítási pert a politikus elsőfokon elvesztette, ennek ellenére egy új törvény alapján a rendőrség jogszerűen járt el - mondta az Indexnek Simon Tamás, III. kerületi rendőrkapitány. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint aggályos az új törvényi szabályozás, amely Tamás Ervin főszerkesztő-helyettes szerint felér egy mini priusszal. Az adatvédelmi ombudsman megvizsgálná az ügyet, ha kapna beadványt - közölte érdeklődésünkre Majtényi László. Az újságíró-szövetség közleményben jelentette be, hogy az ügyben az alkotmánybírósághoz fordul. Szintén tiltakozik a történtek miatt az MSZP és az SZDSZ.
Csütörtökön ujjlenyomatot, tenyérlenyomatot vettek és fényképeket készítettek Varga Attiláról, a Népszabadság munkatársáról, hogy adatai bekerülhessenek a bűnügyi nyilvántartásba. Egy március elsején életbe lépett törvény szerint minden gyanúsított bekerül a nyilvántartásba. A procedúrára azért került sor, mert az újságírót magánvádas eljárás keretében jelentette fel Balogh Gyula, szabolcsi kisgazda-elnök, a párt országos szervezőtitkára és egyben országgyűlési képviselő. A vitatott írás arról számolt be, hogy Balogh, ,,január 26-án egy nyíregyházi többpárti egyeztetést követő fesztelen hangulatú összejövetelen fenyegetően lépett fel rendőrtisztekkel szemben".

Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese az Indexnek nyilatkozva elképesztőnek nevezte a rendőrség eljárását. Szerinte a mostani példa igazolja, hogy elkapkodott, rossz törvényt hoztak a döntéshozók. Tamás Ervin szerint nevetséges és egyben szomorú, hogy ilyen előfordulhat Magyarországon. Ráadásul a kollégának mini priusza lett azáltal, hogy bekerült a bűnügyi nyilvántartásba, miután abban szereplő személy nem indulhat például országos pályázatokon. Eötvös Pál, a Népszabadság elnök-főszerkesztője ehhez hozzátette: kollégájuk védelmében az adatvédelmi biztoshoz, vagy Gönczöl Katalinhoz, ombudsmanhoz fordulnak, attól függően, hogy jogi szakértőjük mit tanácsol.

Az Indexnek nyilatkozó Halmai Gábor alkotmányjogász szerint egyáltalán nincsen rendben az a törvény, amely nem tesz különbséget a különféle cselekményekkel gyanúsítottai között. Úgy vélte: vagy a törvény alkotmánysértő, vagy pedig a hatóságok eljárása. Nehéz-Posony István ügyvéd is úgy véli: a márciusban életbe lépett új törvénnyel az a gond, hogy nem tesz különbséget a különböző súlyú bűncselekmények között. Így Európában elképzelhetetlen, rendkívül megalázó és az emberi méltóságot mélyen sértő eljárás részese lett a rágalmazás gyanúja miatt feljelentett újságíró. Bárándy Péter ügyvéd ugyancsak megalázónak tartja azt a szituációt, amit az új rendelkezés egyes esetekben teremt. Úgy véli, a szükségesség és az arányosság alkotmányos vezérelve sérül, amikor jelentéktelen bűncselekmények miatti gyanúsításkor ilyen adatfelvétel és adattárolás történik.

Simon Tamás, a III. kerületi rendőrkapitányság első embere az Indexnek úgy nyilatkozott: a hatóságnak nincsen lehetősége különbséget tenni a gyanúsítottak között. A március elsejétől hatályos szabályozás szerint ugyanis minden szándékosan elkövetett bűncselekmény gyanúsítottját bűnügyi nyilvántartásba kell venni. Amennyiben kiderül, hogy a bűncselekményt nem követték el, az erről szóló bírósági döntést követően azonnal törölni kell az illetőt az adatbázisból. Ha azonban a gyanúsított bűnössége bebizonyosodik, abban az esetben akár évekig is nyilvántarthatják az elkövető adatait.

Majtényi László, adatvédelmi ombudsman az Index kérdésére közölte: eddig nem érkezett hozzá beadvány, de amennyiben felkérik erre, kivizsgálja a történteket. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az alkotmánybíróságnál támadja meg a bűnügyi nyilvántartás rendjét szabályozó jogszabályt - tartalmazza a szervezet pénteki közleménye. Az újságíró szervezet szerint a jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy esetleg minden alapot nélkülöző feljelentés miatt valaki bűnügyi nyilvántartásba kerüljön. Ez különösen veszélyes gyakorlat kialakításához vezethet, és alkalmas a sajtó és munkatársai megfélemlítésére, valamint sérti a szabad véleménynyilvánítási és információs alkotmányos alapjogot - szögezi le a nyilatkozat. Az SZDSZ álláspontja szerint a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény sérti az arányosság alkotmányos elvét, ezért az ellenzéki párt felkéri Dávid Ibolya igazságügy-minisztert, hogy a tárca dolgozza ki a jogszabály módosítását. Az SZDSZ a sajtószabadság elleni súlyos támadásnak tekinti, hogy a Balogh Gyula kisgazda politikus "viselt dolgairól tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztott cikket közlő" újságíróval történt mindez.

- Az MSZP szerint haladéktalanul felül kell vizsgálni azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok személyiségi jogainak megsértését anélkül, hogy mérlegelni lehetne az ellenük felhozott vád megalapozottságát és a feltételezett cselekmény súlyát -közölte az ügy kapcsán a távirati irodával Lendvai Ildikó, a szocialista párt parlamenti frakcióvezető-helyettese. Közölte: az MSZP tiltakozik a kisgazda politikusok által feljelentett Varga Attila újságíró zaklatása ellen, mert ez az eljáró hatóságok szándéka ellenére alkalmas a sajtó megfélemlítésére.