Natália
-3 °C
8 °C

Kiírta az államfő a kórházprivatizációs népszavazást

2004.10.13. 11:26
Az Alkotmánybíróság decemberben már megsemmisítette az egészségügy privatizálásáról szóló törvényt, a Munkáspárt azonban tovább folytatta a törvény elleni aláírás-gyűjtési akcióját és összegyűlt a népszavazáshoz szükséges aláírás is.
A köztársasági elnök 2004. december 5-re tűzte ki az egészségügyi közszolgáltató intézmények tulajdonlásával kapcsolatban az országos ügydöntő népszavazást. A népszavazásra feltett kérdés a következő, "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?"

Az államfő azt követően határozott a népszavazás napjáról, hogy a Munkáspárt, a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom kórházak privatizációját ellenző népszavazási kezdeményezéséhez mintegy 240 ezren csatlakoztak aláírásukkal. A népszavazás elrendeléséről a parlament is határozott.

Hiányosak a törvények

Nincs megegyezés a pártok között
Szerdán sem született négypárti megállapodás a választási törvény módosításáról, így a novemberi időközi választásokon és a kórház-privatizációról szóló decemberi népszavazáson a külföldön tartózkodó választópolgárok nem tudnak majd részt venni, ezért a voksolások végeredménye megkérdőjelezhető.

A köztársasági elnök ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság (AB) egy korábbi határozata értelmében alkotmányellenes helyzetet eredményeznek a népszavazás lebonyolítását szabályozó törvények hiányosságai. A szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé a külföldön tartózkodó, választójogosultsággal rendelkező magyar állampolgárok számára a népszavazáson való részvételt. Hiányoznak emellett a külképviseleti szavazás titkosságát biztosító garanciális rendelkezések is. Az AB ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget.

A köztársasági elnök a vonatkozó jogszabályok alapján köteles a népszavazást kiírni, és ezt a kötelezettségét az Alkotmánybíróság határozata sem érinti. Az államfő ugyanakkor felhívja az Országgyűlést, hogy tegyen meg mindent a taláros testület döntéseinek megfelelő törvények meghozatala érdekében. "Ezeknek a törvényeknek az elfogadása minden országgyűlési képviselő és valamennyi országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező párt felelőssége" - áll a köztársasági elnöki hivatal közleményében.

"A Mikulás elviszi a hűségjutalmat

Az MSZP tudomásul veszi a kórházprivatizációval kapcsolatos népszavazás kitűzését, mondta Kárpáti Zsuzsa, az MSZP-frakció egészségügyi munkacsoportjának tagja szerdán. Hozzáfűzte, ezáltal azonban "elviszi a Mikulás az ápolói hűségjutalmat, hiszen az arra szánt összeg mintegy négy-öt milliárd forint lett volna, gyakorlatilag ennyit tesz ki a népszavazás költsége".

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta, mindenkit arra biztatnak, hogy szavazzon nemmel a kórház-privatizáció leállítására.

A vitatott törvény előélete
Az úgynevezett kórháztörvényt, amely az egészségügyi szakmai befektetők számára is lehetőséget biztosított volna a részvételre az intézmények gazdasági átalakításában, 2003. június 16-án az fogadta el az OGY.

A döntést az AB december 15-én megsemmisítette a köztársasági elnök alkotmányértelmezési beadványa nyomán, ugyanis az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött jogszabályt az OGY még aznap újratárgyalta, majd változatlan formában elfogadta.

Az AB érvelése szerint az OGY nem teremtette meg a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött kórháztörvény érdemi újratárgyalásának feltételeit. Az AB közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is.