Lukács
7 °C
22 °C

Március 9-én lesz a népszavazás

2008.01.23. 11:47
Március 9-én lesz a Fidesz által kezdeményezett népszavazás három kérdésről: a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról. Az ellenzék ezek eltörlését akarja kikényszeríteni.

Sólyom László köztársasági elnök döntött a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazás kiírásának időpontjáról. A határozatokban az államfő a népszavazást 2008. március 9-ére, vasárnapra tűzte ki.

Az Alkotmánybíróság kedden adott zöld utat a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezésének, ezzel elhárult az utolsó jogi akadály is a referendum kiírása elől. Sólyom Lászlónak a jogszabály szerint az alkotmánybírósági határozatok Magyar Közlönyben történő közzétételtől számított tizenöt napon belül kellett kihirdetnie az időpontot.

A választási iroda felkészült

Az Országos Választási Iroda (OVI) jól áll a népszavazási előkészületekkel - közölte Rytkó Emília, a hivatal vezetője. A választók a három kérdésről három külön lapon szavazhatnak majd.

A kormány 4,47 milliárd forintot biztosított a népszavazás lebonyolítására, és az e feladattal megbízott önkormányzati és területfejlesztési miniszter is aláírta már valamennyi, a végrehajtáshoz kapcsolódó rendeletet.

A választópolgároknak február 22-éig meg kell kapniuk azt az értesítést, amelyből megtudhatják, melyik szavazókörben adhatják le voksukat, és ebből tudhatják meg azt is, hogy szerepelnek-e a névjegyzékben.

A Fidesz kérdései

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

Rytkó Emília a fontos változások között említette, hogy aki a névjegyzékből kimaradt és a törvényes időn belül nem emel ez ellen kifogást, az a szavazás napján már nem kérheti a névjegyzékbe vételét.

Ugyancsak február 22-éig kell a választópolgároknak kérni, ha nem Magyarországon, hanem külföldön tartózkodnak, hogy az adott külképviseleten leadhassák a szavazatukat.

A népszavazáson is lehet majd igazolással szavazni: aki a lakóhelyétől távol, ám Magyarországon tartózkodik, az a szavazás napját megelőző pénteken délig kérheti a települési jegyzőtől, hogy adjon számára igazolást.

Rövid lesz a kampány

"Erősen bízunk köztársasági elnök úr többször bizonyított demokrácia-érzékében, meg lehet kockáztatni, hogy emberi számítás szerint tán április 6-a környékén sor kerülhet a népszavazásra" - mondta még kedden Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányvezetője.

Az SZDSZ szerint racionális érvek szólnak amellett, hogy a köztársasági elnök március 9-re írta ki a népszavazást, de be kell látni, hogy egy ilyen korai időpont a Fidesznek kedvez. Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke azt mondta, a Fidesz ugyanis másfél évig kampányolhatott, és eközben több százmillió forintot költhetett el a választók meggyőzésére, míg az SZDSZ számára csak szűk másfél hónap marad, hogy a "nem" voksok mellett érveljen.

A kabinet tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését, amellyel kapcsolatban egyetlen dolga van: biztosítani a lebonyolításhoz szükséges 4,5 milliárd forintot, mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő szerdán.

Alkotmányunk szerint kétfajta, ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazást lehet tartani. A fideszes kezdeményezések ügydöntő népszavazások, ezért ezek eredménye kötelező lesz az Országgyűlésre. A népszavazás akkor lesz eredményes, ha azon az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A legutóbbi felmérések szerint mindhárom fideszes kérdést megszavazza a nép, de a kampányokon még sok múlhat. Ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, a jogosultak 44 százaléka biztosan részt venne a referendumon, és 62 százalékuk igennel szavazna mindhárom kérdésre.

A népszavazást Orbán Viktor kezdeményezte, még 2006. október 23-án elmondott beszédében, egy Astoriánál tartott tömeggyűlésen. A kezdetektől azt mondta, hogy a népszavazás alkalmas eszköz arra, hogy az emberek kifejezzék a kormánnyal szembeni elégedetlenségüket. Így a kérdések önmagukon túlmutatva akár a kormány megbuktatásához is vezethetnek.

Hétről indultak

A népszavazás kérdéseit már a meghirdetést követő napon, október 24-én benyújtotta a Fidesz és a KDNP az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Akkor még hét kérdést terveztek népszavazásra bocsátani: a mostani három mellett szerepelt még a kórházak állami tulajdonban tartása, a gyógyszerek patikán kívüli árusításának tiltása, a nyugdíjasok munkavállalási szabályainak érvényben tartása, a családi gazdálkodók termőföldre vonatkozó elővásárlási joga és az a javaslat, hogy kormány tagjait meg lehessen büntetni, ha túllépik a költségvetés kereteit. Akkoriban a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésének követelése még egy közös kérdésben szerepelt. Az eredeti beadványból lényegében csak a tandíj eltörlése maradt változatlan mostanra.

A beadványok körül hosszas jogi herce-hurca kezdődött. A hétből az OVB négy kérdést visszautasított, köztük a tandíjas és a vizitdíjas kérdéseket is. Az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette ezt a döntést, és az OVB-nek újra kellett tárgyalnia a kérdéseket. Ekkor választotta ketté a Fidesz a kórházi napidíjra és a vizitdíjra vonatkozó kérdéseket. Az OVB ezeket ismét visszadobta és utána az Alkotmánybíróság megint új eljárásra kötelezte a szervezetet.

2007 júniusa volt már, mire a kérdéseket harmadszorra vizsgálta az OVB. Ekkor a szervezet zöld utat adott az aláírásgyűjtés megkezdéséhez, de közben kiadtak egy nyilatkozatot arról is, hogy a tagok mindezt szakmai meggyőződésük ellenére teszik.

Bekavart egy nyelvész

Ekkor a Fidesz jelezte, hogy újra benyújtják a kérdéseiket, mert az első körben elfogadott három kérdéshez kapcsolódó határidőből kifutottak (négy hónap van az aláírásgyűjtések megkezdésére az OVB döntése után). A második beadvánnyal egyidőben Kálmán László nyelvész a Fidesz három régebbi kérdésével tartalmában egyező, ám éppen fordítottan megfogalmazott kérdéseket is beadott az OVB-nek.

Végül a Fidesz úgy döntött, hogy csak három kérdéshez gyűjt aláírásokat. A Kálmán László által is beadott témaköröket ejtették (földvásárlás, kórházprivatizáció és gyógyszerárusítás) és a nyugdíjasokra és a kormánytagok büntetésére vonatkozókat is, ezeket ugyanis az Alkotmánybíróság sem tartotta népszavazásra bocsáthatónak.

A Fidesz egy évvel Orbán felhívása után, tavaly októberben kezdte meg az aláírások gyűjtését. A kampánynak a "szociális népszavazás" nevet adták és vezetésével Tarlós Istvánt bízták meg. Tarlós nem tagja a pártnak, bár 2006-ban budapesti főpolgármester-jelölt volt és a fővárosi Fidesz-KDNP frakció vezetője. A kampány igyekezett pártpolitikán túli kérdésként kezelni a népszavazás ügyét.

Tarlós azt a feladatot kapta Orbántól, hogy a kötelező kétszázezernél jóval több, legalább egymillió aláírást szedjen össze. Az első másfél nap alatt már 270 ezret gyűjtöttek a párt aktivistái. A parlament tavaly decemberben bólintott rá a fideszes kezdeményezésre.