Zsanett, Janka
14 °C
30 °C

Mikrochipet lőnének a kutyák nyakába

2001.05.03. 21:20
A földművelésügyi tárcánál kidolgozott új ebtörvényben útlevélként is használható "kutyaigazolvány" kiváltására és mikrochip beültetésére köteleznék a kutyatulajdonosokat. A Magyarországon élő másfélmillió kutya így teljeskörű ellenőrzés alá kerülne, mivel a darabonként háromezer forintos mikrochip beültetését nem lehetne megvétózni. A chipleolvasókat a rendőrök és az önkormányzatok is megkapnák, azonban az ebtenyésztők és állatvédők egyaránt kétségekkel fogadják a rendelet gyakorlati megvalósítását.

Jobb, mint az igazi útlevél, csak épp a fénykép hiányzik belőle - vonták le a vicces következtetést a parlament mezőgazdasági bizottságának tagjai, amikor Szemere János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa szerdán bemutatta a készülő ebtörvényben előírt ebigazolvány prototípusát. A többoldalas nyomtatványban - a tervezet szerint - fel kell tüntetni a kutya, valamint a tulajdonos adatait, kiegészítve a szükséges orvosi-oltási igazolásokkal.
-Ennek az okmánynak lesz egy útlevél része is, amelyet a határőrök ki és belépésnél lepecsételnek - árulta el a részleteket az Indexnek Szemere János, a törvény kidolgozója.

A nyakbőr alá lőtt mikrochip

A legfontosabb újítás azonban a nyakbőr alá beültetett szövetbarát mikrokapszula, amelynek leolvasása után minden esetben visszakereshető a tulajdonos.
-A szinte fájdalommentesen beültetett mikrochip egy kódszámot tartalmaz, amely alapján a kutya, illetve a tulajdonos adatai visszakereshetők a regisztrációs rendszerben - magyarázta a részleteket Szemere. A regisztrációs rendszer - a főtanácsos szerint - már adott, hiszen az állategészségügyi állomások, és a határőrszervezetek is rendelkeznek adatbázissal, így az új adatokkal gyorsan lehet frissíteni a meglévőket.

Fuer Angéla, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga elnöke azonban kétségbe vonta a rendszer működését. Véleménye szerint a jól működő rendszer felállítása "hihetetlen pénzösszegekbe kerülne", bár a nyilvántartási rendszer létrehozásának céljaival egyetértenek. Nagy István, a Magyarországi Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke azonban figyelmeztetett arra, hogy némely skandináv országban már betiltották a mikrochipes azonosítást, mert a beültetett kapszulák sok esetben elvándoroltak a kutya szervezetében.
-Nincs biztosíték arra, hogy a mikrochip nem tör be valahová, ahol károsodást okoz a kutya egészségében - fejtegette Nagy az esetleges következményeket.

Háromezer darabja

A mikrochipek bevezetésével egyidőben a rendőrséget, és az önkormányzatot is felszerelnék leolvasókkal, bár a tényleges megvalósításig több eldöntendő kérdésre kell még választ találni. A leolvasási jogosultság tisztázásán kívül kérdéses a finanszírozási háttér biztosítása is, amely Nagy István szerint elérheti a négymilliárd forintot. Szemere az Indexnek megerősített azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a mikrochipek beültetéséért a tulajdonosoknak kutyánként körübelül 3000 forintot kell majd fizetni. Az FVM-ben elmondták, hogy a most kirobbant vita a komolyan befolyásolhatja a tervezet végső formáját - a készítők ugyanis számítanak a kutyatartók és állatvédők véleményére is. Ennek ellenére mind Fuer Angéla, mind Nagy István bővebben csupán tőlünk értesült az újításokról.

A pitbullt "visszaminősítik"

A törvény előkészítését az FVM állategészségügyi főosztályvezetője, Németh Antal szorgalmazta, mivel az 1997-ben életbe lépett pitbull-törvény néven elhíresült szabályozás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A most is hatályban lévő törvény (1996. évi CVIII. tv.: (2) A törvény erejénél fogva veszélyes eb a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezésébôl származó keveréke.) elsősorban a pitbull veszélyességére épít.
-Minden csak tanítás kérdése. A mostani tervezet csak azokat a kutyafajtákat nyilvánítja veszélyesnek "amelyek embernek vagy állatnak ingerlés nélkül súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz", de nem minősíti eredendően veszélyes ebnek egyik kutyafajtát sem - vázolta fel az elképzeléseket Szemere.

A földművelésügyi tárcánál arra számítanak, hogy egy éven belül az országgyűlés elé kerül a tervezet, bár Fuer Angéla megjegyezte, ahhoz hogy ez az elképzelt rendszer jól működjön még éveknek kell eltenniük.